A civilizációk összecsapása?

Gyakran állítják szembe a francia és a kínai termelést. Eszerint az ún. „kínai modell” jellemzője a know-how puszta másolása, a kevéssé kvalifikált munkaerő és rossz minőségű végtermék. A „francia modell”, ezzel szemben innovatívabb, magasabb technikai nívóval rendelkezik, és jó minőségű terméket hoz létre. A Renault Trucks és kínai partnere, a Dongfeng munkaszervezésének összehasonlító tanulmányozása azonban megkérdőjelezi ezt  a sztereotípiát.

A belga Herman Van Rompuy és a brit Catherine Ashton 2009. november 23-ai, sokat vitatott kinevezése az Európai Tanács élére, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének posztjára ismét azt bizonyítja, hogy a tagállamok meg kívánják őrizni a közös külpolitika feletti irányításukat. A nehezen elfogadott és meglehetősen homályos Lisszaboni Szerződés nyomán még jócskán szükség lesz tisztázó tárgyalásokra – mégha kimenetelük bizonytalan is.

Ukrajna keletre tekint, de nyugatra tart

2009 augusztusában Dimitrij Medvegyev orosz elnök beszédet intézett népéhez – és ukrán szomszédaihoz. Az elnök mögött látható levelezőlap stílusú háttér ellenére üzenete meglehetősen kemény volt. „Ukrajnával fenntartott kapcsolataink sohasem voltak ilyen rosszak. A hivatalos hatóságok Kijevben nyíltan oroszellenes politikát folytatnak Dél-Oszétia grúz megtámadása óta, melyben ukrán fegyvereket vetettek be orosz civilek és katonák gyilkolására.” A vád célpontja egyértelműen az ukrán elnök, Viktor Juscsenko, aki 2008 augusztusában, az orosz-grúz konfliktus idején Mihail Szakasvilit támogatta.

Az ENSZ „Vizet és higiénikus környezetet mindenkinek” kampányának 1980-as évekbeli elindítása óta a higiénia úttörői szép csendben kitaláltak néhány olcsó és víztakarékos megoldást. Tökéletesítették a közös latrinát, hogy kellemesebb, tisztább, tartalma pedig biológiailag lebomló, komposztálható legyen.

2,6 milliárd ember nem rendelkezik vécével

A széndioxid-kibocsátás, a vegyi és nukleáris szennyeződés gondjával foglalkozó világunkban már senkit sem nyugtalanít a kórokozó ürülék, mint alapvető szennyező anyag. A londoni ”nagy bűz” óta (lásd keretes cikkünket) az ipari országok jelentős összegeket fordítottak arra, hogy a városi környezetet tisztává, egészségessé tegyék. De mi a helyzet a fejlődő országokban?

Mit okozza a szálló port?

A szálló por vagy részecskeszennyezés (PM10)[i] Budapesten évente mintegy 2000 ember idő előtti haláláért[ii], több mint százezer megbetegedésért[iii], összesen legalább egymillió betegen eltöltött napért felelős. A PM10 az egyik oka annak, hogy az asztmás megbetegedések száma Budapesten az utóbbi 25 évben a tízszeresére, a tüdőrákosoké több mint háromszorosára nőtt.[iv] Egyre több gyermek szenved asztmában, allergiában, ami régebben egyáltalán nem volt jellemző.[v] A levegőszennyezés évente sok milliárd forint kárt okoz a lakosoknak és a vállalkozásoknak. A városok közötti versenyben is komoly hátrányt okoz a szennyezett levegő ténye és híre.

Tavaly a pénzügyi rendszer irányíthatatlanná vált, s átfogó, világméretű gazdasági válságot idézett elő. Egyelőre azonban még kevesen értik, hogy a válság alapvetően az információs-kommunikációs szférával függ össze.

Az információ szerepe a tőke tér-idő sűrűsödésében

Húsz évvel ezelőtt a Lengyel Népköztársaság azért bukott meg, mert a tervutasításos gazdasági rendszer kifulladt, illetve az ország eladósodott a nyugati bankoknak. Ezt követően az OECD, az IMF és a nyugati országok (az USA és az Európai Unió) egy új, kisszámú, elnyomásra berendezkedett elitet jutattak hatalomra a Szolidarnoszty mozgalom és a régi rendszer apparátusának tagjai közül. Azóta ez az elit szorosan együttműködik a katolikus egyházzal a neoliberális kapitalizmus kialakítása és hatalmának fenntartása érdekében.

Az autógyártás volt fővárosa folyamatosan veszíti hatalmát és lakosságát. Természetesen a válság sem javított a helyzetén – az ipari munkahelyek száma csökken, a kilakoltatások miatt házak sora áll üresen. Mindezek ellenére, a város fekete többsége mai is bizalommal tekint Obama elnökre.

Január 20.: Barack Obamát beiktatják az Egyesült Államok 44. elnökének. A költségvetési deficit méretét 1300 milliárd dollárra becsülik.

Január 22.: Elnöki rendelet a guantánamói fogolytábor és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) börtöneinek bezárásáról.

Január 30.: Obama megígéri, hogy eltörli az elődje által hozott szakszervezet-ellenes törvényt.

A nyugdíjasévek jobb kihasználásáért

A szenioroknak nevezett korosztállyal foglalkozó szakirodalommal napjainkra Dunát lehet rekeszteni, de lényegében valamennyi tanulmány ugyanazt a két kérdést helyezi előtérbe. Egyrészt a várható életkor gyors növekedésének következtében (Franciaországban például évente 3 hónappal hosszabbodik meg a várható élettartam) az aktív népesség egyre nehezebben tudja eltartani a nem dolgozókat, és emiatt mihamarabb át kellene szervezni a nyugdíjrendszert, mégpedig a nyugdíjak csökkentésével. Másrészt hiába élnek hosszabb ideig az emberek, ha közben jelentősen leromlik az egészségi állapotuk – ebben az esetben az öregedés nem is annyira a társadalom, mint inkább az egyén számára jelentene problémát.

A politikai küzdelmek során olykor nagyon is számításba veszik a személyi ellentéteket, a rögeszmés elutasításig fajuló érzelmeket. Az egész frontvonalon zajló harc sokszor olyan vegyes csapatokat hív életre, melyeket kizárólag egy dolog motivál: egy adott személy tönkretétele. Ám a problémák akkor kezdődnek, amikor az ellenség már a földön fekszik. A győztesben és a legyőzöttben egyaránt fölmerül a kérdés: na és akkor most mi legyen?