Április 20-án még a kínai befektetők és a brit nyugdíjasok sem gyanították, hogy a louisianai katasztrófa következtében kialakult olajfolt nagyon gyorsan „eléri” őket.
A közalkalmazottak bére Spanyolországban átlagosan 5%-kal, Görögországban pedig 12%-kal fog csökkenni. Írországban egyes ágazatokban 20%-os lesz a bércsökkenés. Az Egyesült Királyságban hasonló sors elé néznek. De mindenütt sorra kerülnek a magánszektor alkalmazottai is. A politikai vezetők azt hangoztatják, hogy a válságból csak úgy lehet kijutni, ha erőteljesen csökkentik a jövedelmeket. Lehet. De nem biztos, hogy az alkalmazottak bérét kell csökkenteni…
Hogy a politika ne válhasson a gazdagok monopóliumává, át kellett alakulnia szakmává, hogy megélhessenek belőle azok, aki ezt választják. Ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy a politikusok elszakadnak a képviseltektől, megbízóiktól.
A nagybankok érzéketlensége és nemtörődömsége láttán, a pénzügyi világválság kellős közepén a kapitalista országok vezetői az asztalra csaptak. A legvakmerőbbek még a kapitalizmus erkölcsi felelősségét és megjavítását is megpendítették, legfőképpen azért, hogy ne kelljen felvetni a rendszer alapvető megváltoztatásának kérdését. Ám az efféle ígéretek ideje elmúlt. Nem maradt más hátra, mint a ködösítés.
Kibernetika. A szó óhatatlanul az embert ezernyi kommunikációs csatornán át ellenőrző központi hatalom képét idézi fel. Salvador Allende kormányának 1972-es kísérlete azt bizonyítja, mennyire hamis ez a kép.
„Korunk hőse” –címmel jelent meg a Courrier International különkiadása[1]. „Megváltoztatta a történelmet” – lelkendezik a Le Nouvel Observateur[2]. A két, Nelson Mandela arcképével illusztrált címlap arról az egyöntetű, mélységes hódolatról tanúskodik, amely a Clint Eastwood által rendezett Invictus – A legyőzhetetlen című filmben érte el apoteózisát.
A görög pénzügyi válság összeurópai válsággá alakult. Kemény alkudozás után a görög csődöt sikerült elkerülni, de ma sem világos még, vállalja-e az EU a pénzügyi körök radikális megrendszabályozását, vagy inkább kitartanak a lakosság radikális megszorítása mellett. A válasz Magyarországot is egészen közelről érinti.
Két fiatal francia bróker – értékpapír-kereskedő – bizományosi és saját számlás ügyletei állnak a pénzszektor két nagy botrányának a középpontjában a Goldman Sachs-nál és a Société Générale-nál. A mai pénzrendszerre oly jellemző két óriási botrány következményeit valószínűleg figyelembe fogják venni a pénzügyi szabályozás készülő reformjánál. De ki ez a két francia fiú ?
Noam Chomsky, amerikai nyelvész és politikai aktivista május 28-tól június elsejéig tartózkodott Párizsban, ahol több telt házas előadást is tartott, többek között a Le Monde diplomatique meghívására a Mutualité-ben és a Collège de France-ban. Az előadásait követő véleménycsere során tartalmas párbeszéd alakult ki a hallgatósággal, főleg az aktuális politikai kérdésekről. Íme, néhány szemelvény ezekből.
Csúfak, szutykosak... és gonoszak: a hardrockereknek joggal pokoli a híre. Ők aztán nem fogják elfogadottá tenni a rockzenét kulturális körökben, az egyszer szent. Becsületükre legyen mondva: nyíltan vállalják rossz ízlésüket, rosszindulatukat és azt, hogy nem akarnak tetszeni annak a társadalomnak, amely nem nyerte el az ő tetszésüket.
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
