Az elmúlt hónapok arab lázadásai különféle demokratikus folyamatokat indítottak el, és ezzel a térség politikai, diplomáciai és ideológiai helyzetét alapvetően változtatták meg. Félő volt, hogy a Kadhafi által elrendelt erőszak ez a folyamatot megakasztja. A Nyugat által, az ENSZ felhatalmazásával indított háború következményei egyelőre beláthatatlanok.
2011. március végi helyzet: Algéria, Bahrein, Jemen, Jordánia, Kuvait, Líbia, Marokkó, Omán, Szaúd-Arábia, Szíria
Az arab világ geopolitikai változásai
A hetek óta tartó sztrájkok és tüntetések elintézték ezt a hatalmas mohamedán országot. A gazdasági és társadalmi válság, az elnök és családja által kifosztott államgazdaság, a korlátlan önkény hatására megingott az amerikai politika eleddig szilárdnak hitt támasza a régióban. Washington pedig sorsára hagyta hajdani szövetségesét. A külügyminiszter maga szólította fel távozásra a diktátort, hogy ezzel „lehetővé tegye a demokratikus átalakulást”.
Nem, nem 2011-ben Egyiptomról írodtak ezek a sorok, hanem 1998. májusában Indonéziáról. Az idézett külügyminiszter Madeleine Albright, nem pedig Hillary Clinton. Az 1965-ben a CIA (Central Intelligence Agency) segítségével hatalomra jutott Szuharto elnöknek, miután kivégeztetett félmillió kommunistát vagy kommunistának vélt személyt, mennie kell. A berlini fal leomlása (1989) és a Szovjetúnió megszűnte (1991) óta Indonézia elvesztette stratégiai jelentőségét a kommunizmus elleni harcban, és Washingtonnak inkább az áll érdekében, hogy támogassa a demokratizálódás folyamatát, és ezzel az új – demokratikus - hatalmat az Egyesült Államok érdekeinek megfelelő irányba terelje.
A szerző (a Mémoires des luttes írója) a TIT Kossuth Klub, a Francia Intézet és a Magyar Dipló szervezésében Magyarországon járt és Kubáról tartott előadást március 7-én, mint arról már tájékoztattuk olvasóinkat. A néhány napi magyarországi tartózkodás után elemzi Orbán Viktor politikáját és három fontos kérdést emelt ki a magyar politikus eddigi tevékenységéből: szembeszáll az Európai Unióval, megszorításokat vezetett be és megszüntette a progresszív személyi jövedelemadót.
Christophe Ventura (CV): Orbán Viktor erősen vitatott személyiség. Franciaországban és Európában a médiatörvény megváltoztatásának a tervét a szólásszabadság és a demokrácia elleni támadásnak tekintik. Az Európai Parlament követeli a magyar Országgyűlés által március 7-én elfogadott törvény felfüggesztését. Mit tartalmaz ez a szöveg, és mik a kormány valós szándékai?
Kína: hatalom és a stabilitás egyidőben?
Tokió – és nem Peking – volt az, amely február elején napvilágra hozta a nagy hírt: 2010-ben Kína lett a világ második legnagyobb gazdasága megelőzve Japánt. A nem túlzott szerénységükről híres kínai vezetők azonban a diadalittasságnak a legkisebb jelét sem mutatják. A Középbirodalom továbbra is meg kívánja őrizni a „fejlődő ország és feltörekvő nagyhatalom” (a developing country, a rising superpower) státusát, amivel – különösen a nemzetközi porondon – különböző szinteken játszhat.
A hagyományos Japán a természeti jelenségeket, így az aszályt, a járványokat a vulkánkitöréseket vagy a csillaghullást, de még az idegenek érkezését is az országot vezető elit hanyagsága következményének tekinti. A társadalmi rend a természet mintájára épült, azt próbálta lemásolni. Ezért minden felfordulást, változást figyelmeztetésként értelmeztek, mint még súlyosabb katasztrófák előfutárát, sőt az éppen uralkodó rendszer bukásának bejelentését. „Amikor a vezetők rosszak, a természeti katasztrófák be fognak következni” – adja meg a fatalista magyarázatot egy öreg tokiói, amint azt a március 20-i New York Times idézi. Ősi politikai bölcsesség jelenik meg ebben a megjegyzésben.
Megtett-e mindent annak érdekében a fukusimai atomerőművet működtető Tokyo Electric Power (Tepco)[1] társaság , hogy a japán lakosság megbízzon benne? A szigetország lakossága 2002 szeptemberében tudta meg, hogy az 1980-as évek végétől a vállalat huszonkilencszer közölt hamis adatokat a nukleáris biztonsági ügynökségnek átadott jelentéseiben. A társaság egyébként közölte, hogy a japán hatóságok 2000 óta tudtak erről, de nem tartották szükségesnek, hogy beavatkozzanak.
A Japánt sújtó földrengés és szökőár a több ezer áldozat mellett további következménnyel is járt: az érintett területen jelentős atomerőművi kapacitás található. Ezek az üzemek bizonyos mértékig biztosítva vannak hasonló katasztrófák esetére, azonban a jelek szerint a mostani katasztrófa mértéke meghaladta azt, amire a tervezéskor számítottak. A veszélyt a víz túlhevüléséből és kémiai bomlásából képződő hidrogén robbanása jelenti, tehát nem nukleáris robbanásról van szó. Mivel azonban az erőmű nukleáris fűtőanyagot használ, a megsérült épületekből radioaktívan sugárzó anyagok kerülnek a környezetbe, ahogyan ez a csernobili reaktor baleseténél is történt. Ezek szennyezhetik a termőföldet, mezőgazdasági termékeket, más épületeket, ezért egy adott körzetből a lakosságot ki kell telepíteni és onnan származó élelmiszereket nem szabad fogyasztani. Kérdés az is, hogy a radioaktív szennyezés mekkora területet fog végül érinteni.
A csernobili katasztrófa egészségügyi és ökológiai következményeit gondosan eltitkolták a lakosság elől – a nagyhatalmak vezetői egyébként is több mint ötven éve tájékoztatják félre a lakosságot a katonai és a civil nukleáris ipar védelmében.[i] Ezt a – nyugodtan nevezhetjük így – stratégiát a nukleáris intézmények érdekképviselete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA, International Atomic Energy Agency) koordinálja, és ez a szervezet terjeszt áltudományos információkat a radioaktív szennyezés hatásáról is.[ii] A két intézmény közötti 1959-es megállapodás értelmében sajnos a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) is része ennek a módszeres titkolózásnak. Ez a megállapodás ugyanis megtiltja a WHO-nak, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség engedélye nélkül tájékoztassa a lakosságot az ionizáló sugárzás emberekre gyakorolt hatásáról.
Gyanús összjáték az atomenergia érdekében
Lehet, hogy sosem ismerhetjük meg a katonai és polgári atomprogramok egészségügyi következményeit? Pedig már több mint ötven éve, hogy a katonai atomkísérletek és a polgári atomerőművek különböző balesetei miatt a vizekben, a levegőben és a talajban is egyre csak növekszik a mérgező radioaktív elemek koncentrációja. Eközben a sugárzás következtében kialakult betegségekről szóló tanulmányokat rejtegetik a nyilvánosság elől, és ez ellen a WHO (World Health Organisation, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete), mint a témában legilletékesebb nemzetközi szervezet sem lép fel.
Húscsirkék istállója, friss paradicsom egész évben, szőlészet, ahol külföldi idénymunkásokat dolgoztatnak éhbérért… – igen, de bio! Azt a biót, ami eredetileg elvetette az iparosodott mezőgazdasági fejlődést és támogatta a kistermelőket, ma a hipermarketek polcain kínálják dömpingáruként.
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
