|
„Legyünk realisták: követeljük a lehetetlent” |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: SERGE HALIMI
|
|
Az adósságválság, mely több európai országot söpör el, meglepő fordulatot vett. Állami döntés született: a bankok nem mehetnek csődbe, mentőövet dobnak nekik, a segítséghez pedig kölcsönt vettek fel a pénzpiacokon. Mindennek az lett a következménye, hogy az államok kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Az adósságcsapda miatt függnek az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), pedig egyik sem demokratikusan választott testület. A görög, a portugál, az izlandi nép sorsa e három szervezet irodáiban dől el. Az elszegényedés elleni tiltakozó mozgalmakkal mit sem törődve az Európai Unió és az IMF is elvárja, hogy alkotmányba foglalják a költségvetési egyensúlyt, a megszorításokat, a szociális háló felbomlását – az adósságot viszont törleszteni kell minden áron. Talán addig, amíg a tiltakozó mozgalmak összeurópai szinten nem egyesülnek.
|
         
|
A hétfejű svájci banktitok |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Sébastien Guex
|
|
2009-ben Bern végre rászánta magát, hogy a híres-hírhedt svájci banktitok szabályozását felülvizsgálja. Az új rendelkezések csak részlegesek. Svájc mindent megtesz, hogy minél kevésbé sérüljön különleges státusza, és, amennyire csak lehet, visszanyerje jó hírnevét, ennek összes pénzügyi következményével.
|
         
|
Laosz: pénzügyi csudák és titkok |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Xavier Monthéard
|
|
Mit gondoljunk egy olyan országról, ahol a lakosság átlagosan fejenként két dollárnál kevesebből él, és az egyik legfontosabb kormányprogram a tőzsde megteremtése? Igazi kulturális forradalom: a kommunista Laosz nagy csinnadratta közepette megnyitotta a tőzsdéjét. A tőzsde elnöke „tőkeautópályának” nevezte, és ettől várják a külföldi tőkebefektetések felfutását, a lakosság életszínvonalának javítását. Hát, erről itt Közép-Kelet-Európában tudnánk mesélni!
|
         
|
Dél-Dél kapcsolatok: három kontinensen átívelő diplomácia |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Francois Danglin
|
|
Több Dél-Dél együttműködést célzó szervezet létezik, a fontosabb partnerek különböző összetételben szövetkeztek. A legismertebb a BRIC: Brazília, Kína, India, Oroszország és az IBSA: Brzília, India, Dél-Afrika. 2010. december 10-én a BRIC országok felvették soraikba a Dél-Afrikai Köztársaságot és így a többes számú új név, a BRICS a csoport erősödését is kifejezi. A Dél-Dél kooperáció láthatólag felgyorsult. Cikkünk az IBSA történetét mutatja be.
|
         
|
Byron, Shelley és a társadalmi lázadás |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Evelyne Pieiller
|
|
A „romantikus költő” kifejezés idővel gúnyos, közhelyes jelentést vett fel: ihlettől sugárzó, lobogó hajú, feketébe öltözött fiatal férfi, háborgó ég alatt. Jobb esetben hosszabb-rövidebb ideig elnyúló kamaszkori válságra asszociálunk hallatán, rosszabb esetben szentimentális együgyűségre. Ez a klisé, mintha csak a kiváló Monsieur Perrichon[1] látásmódját testesítené meg. Pedig a romantika eredetileg felforgató mozgalom volt, amely szakítani kívánt a régi renddel, és – a francia forradalom nyomdokában haladva – megingatni a hagyományos világképet. Az egyén és a társadalom elnyomása, lealázása ellen harcba induló felszabadító mozgalom elszántan vállalkozott a nagy, kollektív álmok megvalósítására. Valóságos földrengést jelentett ez az irodalomban, mégpedig abban az irodalomban, amely a lehetségest akarja megfogalmazni és kimondani. Természetesen mély, sokkoló hatású volt.
|
         
|
Vita a marxizmus tudományos elfogadhatóságáról |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Garai László
|
Nyílt levél Pálinkás Józsefnek, az MTA elnökének
Régi szerzőnk, Garai László pszichológus, egyetemi tanár súlyos vitába bonyolódott a marxizmus magyarországi tudományos elfogadottságáról. Az MTA elnökének Pálinkás Józsefnek írt nyílt levelére Szarka László történész válaszolt és lakonikusan, de egyértelműen kimondásra került, hogy a marxi paradigma alapján álló tudományosság továbbra is legitim kishazánkban.
A strigákról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék. (Könyves Kálmán 1095-1116)
|
         
|
A létező kapitalizmus hazájában |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Tony Wood
|
|
Vita a posztszovjet Oroszországról
A 2012. márciusi parlamenti választások közeledtével a Kremlben kezdetüket vették a nagy politikai manőverek. A kilencvenes évek elején még haldokló Oroszország az elmúlt tíz évben – autoriter rendszerrel és korrupcióval a háttérben – gazdaságilag és diplomáciailag látványosan talpra állt. A mérlegkészítés pillanatában a posztszovjet átalakulásról két egymással ellentétes elképzelés is él.
|
         
|
Törlesszük-e az államadósságot? |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Damien Millet és Eric Toussaint
|
|
Valaha „első világnak” hívtuk az északi félteke fejlett országait, amelyeket a tökéletes jólét régiójának gondoltunk; a második világ volt a szocialista országok csoportja; míg végül a harmadik világ egy csoportba vonta a Dél szegény országait, amelyek már a nyolcvanas évektől kiszolgáltatottak voltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseinek. A második világ darabjaira esett a kilencvenes évek elején a Szovjetunió széthullásával. A 2008-as pénzügyi válságkor az első világ is megrendült és már nem a béke és jólét szigete. Így ma már nem lehet földrajzi alapon csoportosítani a világ népeinek jólétét. Helyette a világ lakosságát két csoportba tudjuk besorolni: az egyik az a nagyon szűk réteg, amelynek a jelenkori kapitalizmus előnyökkel jár, a másik a nagy többség, akik szenvednek tőle. A fő ok az adósság.
|
         
|
MEGSZORÍTÁSOK a különböző országokban |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Damien Millet és Eric Toussaint
|
|
A pénzügyi válságra válaszul a 2010 óta, hivatalosan bejelentett vagy már meghozott megszorító intézkedések a különböző országokban - Görögországban, Írországban és Portugáliában
|
         
|
Most már tényleg zárjuk le a Pinochet-korszakot |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: Victor de La Fuente, a Le Monde Diplomatique chilei kiadásának igazgatója
|
Emberek tízezrei az ország nagyvárosainak utcáin[1], hónapok óta. Santiago polgármestere azt javasolja, hogy mozgósítsák a hadsereget, nehogy az 1973. szeptember 11-ére való emlékezés (a Salvador Allende elleni államcsíny évfordulója) kiszámíthatatlan fordulatot vegyen. Chile soha nem tapasztalt még ilyet.
|
         
|
A globális nemzetközi rendszer „új fizikája” - I. rész |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: dr. Tarrósy István
|
|
Több cikkünk is megjelent már az átalakulóban lévő nemzetközi kapcsolatokról. Az elemzések egyértelműen mutatják, mennyire tudatosan építik ki a déli országok a közvetlen diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat és gyors ütemben állnak át a sugaras hálózatról a gyűrűs alakzatra.
Az alábbi, három részben közölt elemzésben Tarrósy István – Afrika-kutató, az Afrika tanulmányok című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke - járja körül a témát és ad helyzetelemzést a gyorsan változó nagyvilágról.
|
         
|
A globális nemzetközi rendszer „új fizikája” - II. rész |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: dr. Tarrósy István
|
|
Az alábbi, három részben közölt elemzésben Tarrósy István – Afrika-kutató, az Afrika tanulmányok című folyóirat szerkesztőbozottságának elnöke - járja körül a témát és ad helyzetelemzést a gyorsan változó nagyvilágról.
|
         
|
A globális nemzetközi rendszer „új fizikája” - III. rész |
|
|
|
|
2011. július - augusztus
|
|
Írta: dr. Tarrósy István
|
|
Az alábbi, három részben közölt elemzésben Tarrósy István – Afrika-kutató, az Afrika tanulmányok című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke - járja körül a témát és ad helyzetelemzést a gyorsan változó nagyvilágról.
|
          |
|