Saint Brieuc és Rennes között összezsúfolt disznók százait szállítják száguldó kamionok Bretagne óriási kapacitású vágóhídjai felé. Persze nemcsak disznókat, hanem szarvasmarhát, szárnyasokat is: a hajdan kizárólag mezőgazdaságból élő területet, ami mára a francia élelmiszeripar fellegvára lett, a húsipar látja el munkával. Lamballe-ban például, Cotes-d’Armor megyének ebben az eldugott kis községében messziről látszanak a Cooperl Arc Atlantique szövetkezet épületei. A négyezer-háromszáz embert foglalkoztató szövetkezet évente hatmillió disznót vág le. Itt aztán tudják, mit köszönhetnek az élelmiszeriparnak és a mezőgazdaságnak.

A 2001. szeptember 11-i támadások óta a nyugati hatalmak a terrorizmus elleni harcot első osztályú stratégiai céllá emelték, miközben nem teljesen egyértelmű, mit is jelent a kifejezés. Mert mi a közös a hetvenes évek forradalmi csoportjai, az Al-Kaida hálózat és a függetlenségi mozgalmak között? Az aktivisták vallomásaiból világosabb képet kaphatunk a politikai erőszak logikájáról.

Az elmúlt évek globális kapitalista válsága gazdag és szegény országokban egyaránt tiltakozásokhoz, felkelésekhez, sőt forradalmakhoz vezetett. A politikai konfliktus kifejeződésének formáját számos tényező alakította, többek között a válság helyi természete. Az Egyesült Államokban például a költségvetési megszorítások és a közalkalmazottak kollektívalku-jogai ellen irányuló támadásokra 2011 elején számos államban tiltakozásokkal reagáltak a tömegek, elsősorban Wisconsinban, ahol százezrek vonultak az utcára, és az állam kormányzati épületét foglalták el.

A valódi nemzetközi segítség hiánya gyengíti az arab országok esélyeit, hogy megtalálják az irányított/központosított gazdaság és a fékevesztett kapitalizmus közti harmadik utat, és kiszolgáltatja őket a fejlett világ nemzetközi pénzintézeteinek, melyek ideológiai alapvetéseit alig ingatta meg a válság.

A TOTAL cégcsoport 2011. május 13-án jelentette be, hogy lengyel palagázkitermelési részesedést vett. A Total azért terjeszkedik Lengyelországban, mert ennek az energiaforrásnak Franciaországban erős ellenállást kell legyűrnie, a tiltakozók ugyanis sikeresen maguk mellé állították a közhangulatot ebben az egyébként alig ismert kérdésben.

A német kultúra emblematikus művét, a Faustot az idők során sokan sokféleképpen értelmezték. Az egykori Német Szövetségi Köztársaságban még meglehetősen elhanyagolták, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig az új társadalom megalkotásának szimbólumaként értelmezték. Ma, a válság idején ez a mű új megvilágításba kerül: Faust, a globalizált világ első vállalkozója negatív hőssé vált.

Hogyan látja mostani helyzetünket egy francia doktorandusz?

Franciául megjelent a Hulala január 5-i számában.

A beszélgetésekkor gyakran felmerül a kínos kérdés: hogyan lehetséges, hogy az egykori kommunista blokk „éltanulója”, a kilencvenes évek legígéretesebb fiatal demokráciája ma egyre inkább önkényuralmi rendszerré válik? Európai elemzők szerint Magyarország politikai kísérleti telep. Azt hiszem, nem árt, ha röviden felelevenítjük az elmúlt két évtized változásait, talán így jobban megértjük a jelenlegi magyarországi helyzetet.

A választások Oroszországban

Az „oroszok” Putyin-ellenessé váltak? „Fehér” (netán „narancsos”) forradalom készül? Valamiféle „orosz tavasz”, az „arab tavasz” mintájára, az „elzárt rendszer”, netán a putyini „diktatúra” ellen? A „Szovjetunió” félelmetes visszatérését készítik elő? Amikor csak szóba kerül Oroszország, mindig túlfűtött, szinte karikatúraszerű elemzésekre ragadtatja magát a sajtó. Pedig a média ismétlődő tévedései óvatosságra kellene hogy intsenek.