Nukleáris biztonság és bizalmatlanság Magyarországon

Kategória: 2011. november
Írta: Droppa György
Találatok: 6157

Van egy ország,

ahol álmomban jártam:

Magyarország,

ahol az arcodban láttam

a magam arcát.

Ez az ország, ahol mindent privatizáltak. Az Izotóp Intézetet is. Az Országos Atomenergia Bizottság által 1959-ben alapított, később a Magyar Tudományos Akadémiához került Izotóp Intézet 1964-től radioaktív izotópokat is gyárt. Azóta, radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató, fejlesztő és gyártó központtá vált. 1993-ban privatizálták. Az intézetből Kft lett.

 

gyri_elek_montzsAz intézményből a radiogyógyszer, immunoassay, molekuláris biológia és sugártechnika szakmai ágak, az Izotóp Intézet Kft. keretében működnek tovább. Nagy tudású emberek dolgoznak ott, de már kettős szereposztásban. A cég neve, alig változott, csak egy Kft-s rövidítés biggyedt korábbi neve után. Honlapjuk fejlécén ott díszeleg a Magyar Tudományos Akadémia épülete. Azt még nem privatizálták, meg a Paksi Atomerőművet sem. Így vissza is vonom, a verset követő első mondatom, hisz mindent nem privatizáltak, csak nagyon sok mindent, amit nem szabadott volna.

Sajnálatos tény, hogy az üzleti szellem térnyerésével, folyamatosan csökken a tudomány tekintélye, mert tudósok egyre gyakrabban adnak szakvéleményeket, ipari lobbik és a politika megrendelésére. Mindezt fokozza a tudomány alulfinanszírozottsága, a tanult emberek kiszolgáltatottsága, valamint az a tény, hogy az állam, ahol csak teheti, kivonul a tudomány világából, és intézményeit átadja profitérdekeltségű magáncégeknek.

Csernobil tragédiájából megtanultuk, hogy nem pusztán, a felelőtlen munkavégzés következtében előállt tragédia miatt van okunk félni, hanem nukleáris erőművet körülvevő titokzatosság és hazudozás miatt is. Az elmúlt évtizedekben, ahelyett, hogy a nukleáris ipar tanult volna Csernobilból, újra és újra tapasztalnunk kellett, hogy az iparág, magát, a titokzatos felsőbbrendű tudomány burkával akarja megvédeni. Ahelyett, hogy Fukushimából végleg tanulva, az átláthatóság és az igazmondás vált volna jellemzővé a különösen veszélyes iparágra, itt Magyarországon, Budapest területén, Csillebércen, újabb skandalum miatt kell szégyenkeznünk.

A hír hallatán, okkal merül fel, kell-e, az ország legsűrűbben lakott területén, egy ilyen létesítmény, és ha meg is épült mindez, egy olyan korban, mikor a város még nem húzódott fel a budai hegyekbe, akkor hogyan lehetett azt privatizálni?

Hogyan történhet meg, hogy az érintettek mindaddig tagadni próbálták a tényeket, míg tőlünk távoli országok fővárosaiból, méréseik alapján, rá nem világítottak a tényekre. El lehet-e fogadni olyan emberek kijelentéseit, akik azzal nyugtatják a lakosságot, hogy a kéményből távozó, a szellők szárnyán ezer kilométerre eljutó radioaktív izotóp koncentrációja, itthon nem veszélyes. Hogyan történhetett meg, hogy a jód-131 izotóp előállítása során használt szűrőberendezés átalakítását, azonnali gyártás, és nem, annak tökéletességéig tartó próbaüzem követte?

A veszélyes anyagok így a radioaktív izotópok gyártása is üzlet és a gazdasági válság következtében minden vállalkozás radikálisan csökkenteni akarja a költségeit. Sajnos sok esetben a gyártás biztonságának, a környezet védelmének terhére spórolnak, ami komoly kockázatot jelent a lakosságra nézve. A hatóságoknak a gazdasági válság idején sokkal nagyobb odafigyeléssel, és hatékonysággal kell végezniük feladatukat. Amennyiben a jogszabályok vagy rendeletek nem elég szigorúak, nem biztosítják a hatékony munkát, akkor azok haladéktalan módosítását kell kezdeményezni.

Az ilyen ügyeket ki kell beszélni. A titkolózás rossz tanácsadó. Nyílt társadalmi vitát kell tartani, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI, Atomenergia Kutatóintézet, a Magyar Nukleáris Társaság és a BME Nukleáris Technikai Intézet, a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft. az Atomenergia Hivatal, és a civil társadalom bevonásával. Nem elfogadható, hogy a bizalmatlanság nukleáris technológia része legyen. Változás, pedig csak akkor lesz, ha a szakma képes lesz szakítani a jelenlegi gyakorlattal.

Ahogy Geszti Péter Magyarország c. dala mondja:

Legyél a holnapban rejlő

bizonyosság!

Én csak az életem bízom rád!


Legyél a holnapban rejlő

bizonyosság!

Milliók áldása szálljon rád!