Bátorság, vagy benne ragadunk

Az új elnök május 6-i megválasztása után alig néhány nappal részt vesz majd a G20-ak találkozóján. Rögtön döntenie kell, hogy elfogadja, újratárgyalja vagy mindenestül elutasítja a német jobboldal által javasolt új európai szerződést, amely további megszorításokat tartalmaz. Ettől függ Franciaország szociál- és gazdaságpolitikája, de az Európai Unió továbbfejlesztése is. Ezért nem túlzás azt mondani, hogy a választási kampány igazából gazdasági kérdésekről szól.

Az eladósodott ember korszaka – az adósság mint ellopott idő

A pénzügyi válság újabb és újabb fejezetei egy sajátos, mára már a társadalmi élet egészében jelen lévő szubjektumot állítanak elénk: az eladósodott embert. Az adósság jelensége ugyanis nem korlátozódik a gazdaság területére. A neoliberális rendszer társadalmi viszonyainak alapja az adósság, többszörös megfosztottságot eredményezve: egy már meggyengült, a képviseleti demokrácia révén átengedett politikai hatalomtól való megfosztottságot; a kapitalista tőkefelhalmozásból a korábbi harcok által kiszakított javak egyre nagyobb részétől való megfosztottságot; de leginkább az alternatívákat és lehetőségeket hordozó jövőtől való megfosztottságot.    

Belga–holland háború

„Ha a hollandok az 1839. évi szerződést közönséges papírfecninek tekintik, jogunkban áll a belga határokról szóló vitát újra megnyitni” – mondta indulatosan Eric van Hooydonk 2009 augusztusában. Vajon a tengerjogi kérdések szakértője, ez a neves ügyvéd miért beszél a Belgium és a Hollandia közötti szétválást százhetven évvel ezelőtt kimondó szerződés felülvizsgálatáról? Fellépésének egyik oka a Westerschelde, az Escaut folyó nyugati ágának 2005-ben eltervezett kotrása, amit a hollandok egyre csak halogattak. Az ügy károsítja a belgiumi Antwerpen kikötőjét, és árt a két ország kapcsolatainak is.

A szabványlelkek gyára

„Megcsörren a vekker. New York-i lakásában Michael Galpert, a 28 éves internetvállalkozó kipattan az ágyból. Leveszi fejéről a pántot, amely agyhullámait és alvási fázisainak görbéit rögzítette az éjszaka. Kimegy a fürdőszobába, megméri súlyát és izomtömegét egy digitális műszerrel, és az adatok máris számítógépre vihetők.” Azután Galpert beül az irodájába. „Az angol férfi kiteker egy három és fél méteres grafikont, amely előző évi kedélyállapot-ingadozását mutatja. (…) Utazás, izzadtság, koffein, emlékek, stressz, szex és találkák: mindenből lehet statisztika. Igaz, az ehhez szükséges eszközt egyelőre még nem találták fel, de még pár év, és bizonyára ez is megtörténik.” Még a lélek is mérhető lesz. A Financial Times cikkében leírt embertípus, a modern ember archetípusa úgy véli, hogy énje nem a megismerhetetlen és végtelen dolgok sorába tartozik, hanem olyan materiális, kémiai erők összessége, amelyek mérhetőek és kontrollálhatóak, a „normalitás” absztrakt modelljének mércéjével.

Dániel Péter irása

Dániel Péter kiáltványát vitaindítónak szánjuk. Csakhogy szerintünk nem azon kellene vitatkozni, ki ért egyet, és ki nem ezzel a kétségbeesett aktussal, hanem azon, hogy miképpen lehetne hatékonyan tiltakozni a fasiszta korszak és az akkori politikai és szellemi vezetők rehabilitálása ellen, és hogy ki meddig merne elmenni ebben a tiltakozásban.