A fejetlen kacsák

Az európai vezetők egyre csak csúcstalálkozókra járnak, de ezek a találkozók sorra kudarcba fulladnak. A Fehér Ház és a Kongresszus eredménytelenül civakodnak. A „piacok” mindezt éberen figyelve úgy kezelik a képviselőket, mint a fejetlen kacsákat, mint az általuk létrehozott erők puszta játékszereit, amely erőket többé maguk sem tudják ellenőrzésük alatt tartani. Közben Franciaországban, Oroszországban, az Egyesült Államokban és másutt rövidesen elnökválasztások lesznek. E választások uralják a közéletet és a médiateret, s azt az irreális érzetet keltik, mintha a szavak és a tettek között nem lenne kapcsolat. Hiszen ha nem is várhatunk nagy dolgokat a jelöltektől – sőt egyáltalán semmit sem várhatunk tőlük –, életútjuk, hiányosságaik, szövetségeseik, környezetük, kapcsolataik révén ismertté válnak. A nép figyelme ennek megfelelően szívesebben irányul Barack Obamára és Newton Gingrichre, Nicolas Sarkozyre és François Hollande-re, mint a spekulatív pénzalapokra és a hitelintézetekre. De akkor mégis mire jók ezek az emberek?

Bővebben...

Nyílt levél a demokrácia védelmében

A fejlett világ országait legyűrő gazdasági és szociális krízis mára több országban nyílt politikai válsággá alakult. Ilyen válság sújtotta ország lett Görögország, ahol az unió miniszterelnökcserével akadályozta meg a megszorítások elleni népszavazást, és ilyen ország lett Magyarország is, ahol egymást érik az egyre nagyobb tömegeket megmozgató utcai tüntetések és ellentüntetések.

Testvérlapunk, a JeToTak, a Le Monde diplomatique szlovák kiadása, háromnyelvű nyílt levélben reagál a magyar politikai helyzetre, fejezi ki aggodalmát és szolidaritását. A demokrácia nem csak a törvény betűjének betartását jelenti – írja –, de, és ezt már mi tesszük hozzá, a demokrácia mai értelmezése a gazdasági és szociális demokráciát is magába foglalja, ami a társadalmi egyenlőségen, első lépésként a nyomor megszüntetésén alapul.

Bővebben...

Ne csak a bolygót, az embert is mentsük meg

Ökológia és antropológia: két sorsdöntő ügy

Könnyebb lenne megkérdőjelezni a fogyasztási szokásainkat, mint a termelés rendjét? Ma már mindenki tudja, milyen súlyos környezeti válságot él át az emberiség, mégis úgy tűnik, hogy az életformánkat elfogadjuk, a szintén súlyos civilizációs válságot pedig még fel sem ismertük. De ahhoz, hogy képesek legyünk előrébb lépni, a lehető legpontosabb diagnózist kell felállítanunk.

Bővebben...

Németország vaskézzel lépett fel a közös valuta megmentése érdekében

 

Stanley Kubrick 1968-ban bemutatott 2001: Űrodüsszeia című filmjében a HAL 9000 névre hallgató robot, a mesterséges intelligencia valóságos csodája, amelyet felvettek a Jupiterre tartó Discovery űrhajó fedélzetére, kiszabadult az űrhajósok kontrolja alól, s egy fő kivételével valamennyi űrhajóst likvidálta. Utóbbinak aztán sikerült a robotot lekapcsolnia. Ha 2012-ben visszatérünk Földünkre, nevezetesen Európába, akkor az euró ehhez a bizonyos űrrobothoz hasonlítható, mivel nincs felette ellenőrzést gyakorló felelős politikai hatóság. Amikor 1999 januárjában általános jókedv kíséretében létrehozták a közös valutát, hogy bevezessék azokban az országokban, amelyek megfelelnek a maastrichti szerződésben, 1992-ben lefektetett konvergenciafeltételeknek, a valuta megalkotói legkevésbé sem feltételezték, hogy „teremtményük” a fejükre nőhet, és az Európai Unió egész építményét megingathatja.

Bővebben...

Szocialista kísérletek Latin-Amerikában


Milyen változások zajlottak a latin-amerikai félkontinensen az elmúlt években? Reformok, újraállamosítás, privatizáció, puccs és az ellenoldal reakciója minderre. Cikkünk a baloldali kormányok eredményeit és törekvéseik korlátait veszi sorra az egyes országokban.

Bővebben...

A bérmaximálás Amerikában

A szegénység általános felháborodást kelt, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy igazságos világban nem lennének szegények. A gazdagságot viszont csak ritkán érezzük problémásnak. A világgazdasági válság viharai azonban újra felszínre hozták a két jelenség közötti kapcsolatot. Az USA-ban már több mint egy évszázada megszületett az elképzelés: korlátozni kell a leggazdagabbak jövedelmeit.

Bővebben...

Az Apple, Steve Jobs és az amerikai neokapitalizmus

Néhány hónappal legendás alapítójának halála után az Apple a jövőjét keresi. Vajon sokáig határozza-e meg magát a cég az amerikai ellenkultúra részeként, miközben termékei szó szerint elöntik a piacokat? Nem vált-e máris az Apple tökéletes példájává a kapitalizmus egy új formájának, amely úgy kényszeríti rá magát a fogyasztókra, hogy egy technológiai rendszerbe zárja őket?

Ideológiaelemzés Walter Isaacson Steve Jobs-életrajza[i] alapján.

Bővebben...