Rengeteg értelmiségi és ideológiai vita lezajlott már arról, hogy lehet-e pénzügyi és politikai befolyástól mentes, független lapot előállítani, és ha igen, hogyan, és a kérdés ma is aktuális. A Le Monde volt igazgatója könyvében arról számol be, mennyire erős és állandó nyomás nehezedik az újságírókra, és milyen nehéz megőrizni a szerkesztőségi önállóságot és függetlenséget.
Babot, karfiolt vagy fehérrépát termeszteni, kenyeret sütni, esetleg csalános tésztát gyúrni, csirkéket nevelni vagy lekvárt befőzni, félretenni jövő évre vetőmagokat, aloé verával gyógyítani, pulóvert kötni és étolajjal működtetni a dízelmotort, kinyerni az esővizet és saját kutat fúrni, megoldani a hétvégi nyaraló független energiaellátását és így tovább. Megtanulni a fortélyokat, tapasztalatot cserélni – mindez ártatlan, sőt örömteli foglalatosságnak látszik. A preppereknek, a prepping, az előkészítés követőinek azonban ez nem puszta időtöltés, hanem a valószínű jövőre való gyakorlati felkészülés.
A görög válság nem előzmény nélküli. Több adósságteher alatt nyögő ország döntött már úgy, hogy nem törleszt tovább. Ez történt például Argentínában 1990 és 2000 között. Az ő emblematikus esetük jól mutatja mind a katasztrófához vezető állomások logikus rendjét, mind azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé tehetnék Görögország számára, hogy lazítson a fojtogató szorításon. Lássuk most együtt az egykori argentin és a nemrég történt görög eseményeket!
Néhány héttel ezelőtt egy volt tanítványom, aki éppen az érettségi lázában égett, elkeseredve mutatta, hogy levelet kapott Dr. Hoffman Rózsa államtitkártól mint hamarosan „éretté váló” fiatal. Ajándékképpen a levélhez megkapták Magyarország Alaptörvényét is. A levél egyik sorára rámutatva kérdezte elkerekedett szemekkel tőlem, hogy ha őt nem veszik fel és elmegy külföldre tanulni, akkor ő hűtlen lesz, nem lesz méltó a magyar névre?
„A hatalom megszerzése érdekében az ideológiai háborúban el kell érni, hogy az alávetett osztályok kikerülhessenek az uralkodó ideológia befolyása alól…” A fasiszták börtönében a harmincas évek elején írt elemzéseket nagyon gyakran idézik, már szinte elkoptatják, bár igazából ritkán olvassák. Pedig ma újra meglepően aktuálisak. Európától Indián át Latin-Amerikáig mindenütt gazdagítják és megtermékenyítik a kritikai gondolkodást.
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
