Vissza a középkorba

Kategória: 2013. június
Írta: SERGE HALIMI
Találatok: 5284

Vajon kompatibilis-e az euró fennmaradására irányuló gazdaságpolitika a demokrácia alapelveivel és gyakorlatával? A görög állami televíziót a katonai diktatúra bukásának másnapján hozták létre. Az Európai Unió (EU) utasításait végrehajtó athéni kormány, parlamenti felhatalmazás nélkül a képernyők elsötétítése mellett döntött. Még mielőtt megszületett volna a görög igazságszolgáltatás határozata a kormányzati döntés felfüggesztéséről, a brüsszeli Bizottság emlékeztethetett volna az Unió alapvető dokumentumának idevágó passzusaira, amelyek szerint „a tagállamokban az audiovizuális közszolgálat közvetlenül kapcsolódik a társadalom egészének demokratikus, szociális és kulturális igényeihez”. Ehelyett június 12-én inkább megtámogatta ezt a puccsszerű döntést, amelyet „a görög gazdaság modernizációjához szükséges fajsúlyos erőfeszítések” részének minősített.

grece-television-Az európaiak megtapasztalhatták, hogy a népszavazással elutasított alkotmánytervezet végül és mindennek ellenére bevezetésre került. Mindenki emlékszik azokra a jelöltekre, akik egy szerződés újratárgyalása mellett elkötelezték magukat, majd azt egy vessző változtatás nélkül ratifikálták. Cipruson majdnem bekövetkezett valamennyi bankbetét válogatás nélküli önkényes megcsapolása[1]. Most átléptek egy újabb határvonalat: a brüsszeli Bizottság mossa kezeit, miközben szétverték a görög közmédiának azt a részét, amelyet a görög hajómágnások mindezidáig még nem kaparintottak meg maguknak. Csak azért, hogy megszabaduljanak a régóta gyűlölt állami szektor kétezer-nyolcszáz alkalmazottjától. Ezáltal lehetővé válik a trojka[2] által diktált munkahely-felszámolási célkitűzések megvalósítása abban az országban, amelyben a fiatalok 60 százalékának nincs munkája.

Ez a vad elszántság egybeesik az amerikai sajtóban megjelent bizalmas IMF jelentéssel, amely beismeri, hogy nyilvánvalóan kudarcot vallott a három év óta Görögországban alkalmazott politika. Talán kiderült, hogy túl optimista növekedési előrejelzéseket publikáltak? Nyilvánvalóan nem. Ha sikerül megfejtenünk a Wall Street Journal egy terjengős elemzését, akkor az derül ki, hogy az IMF beismerte: „a görög államadósság azonnali átütemezése olcsóbb megoldás lett volna az európai adófizetők számára, mivel Athén a felvett kölcsönökből a magánhitelezőket teljes mértékben kielégítette. A görög adósság tehát nem csökkent, de az mostantól fogva nem a bankokat, valamint a spekulatív alapokat terheli, hanem inkább az IMF-t és az eurózóna adófizetőit”. [3]

Így aztán a spekulánsok „megúszták”, s az Athénnek csillagászati kamatlábak mellett nyújtott kölcsönök kapcsán egy fillér veszteség sem érte őket. Érthető, hogy az európai adófizetők rovására és a spekulatív alapok javára végrehajtott briliáns manőver nagy tekintélyt kölcsönöz a „trojkának”, annak érdekében, hogy még egy kicsit jobban megkeseríthesse a görög nép sorsát. Az állami televízió után jöhetnek egymás után vagy akár egyszerre a bezárásra váró állami kórházak, iskolák és egyetemek. És persze nem csak Görögországban. Ugyanis Európa csakis ezen az áron folytathatja a középkorba vezető diadalútját.

 

Fordította: Forgács András

 



[1] La leçon de Nicosie [A nicosiai lecke], Le Monde diplomatique, 2013. április.

[2] IMF Concedes It Made Mistakes in Greece [AZ IMF beismeri, hogy hibázott Görögországban], The Wall Street Journal, New York, június 5.

[3] A trojkának hívják az Európai Unió (EU), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (ECB) hármasát.