Antropozófia: az ezotéria diszkrét multinacionális vállalkozása

Írta: Jean-Baptiste Malet
Találatok: 1943

Steiner 27 feb alternativeMi a közös a biodinamikus mezőgazdaság, egy atipikus iskolahálózat, egy kozmetikai márka vagy egy szélerőmű-befektetés között? Mindegyik kapcsolódik az antropozófiához, vagyis a 20. század elején Rudolf Steiner által alapított spirituális mozgalomhoz. A diszkrét, de befolyásos nemzetközi mozgalom kiterjedt gazdasági és politikai kapcsolatokkal rendelkezik… ideértve a francia kormányt is.

Dornach község felett (Solothurn kanton, Svájc), egy domb tetején elhelyezkedő épületblokk uralkodik: a Goetheanum. Otthont ad az Egyetemes Antropozófiai Társaságnak, amelyet 1923-ban az okkultista Rudolf Steiner (1861–1925) alapított. Filozófus, teológus, költő, közgazdász, botanikus, dietetikus, művész, színpadi rendező volt egy személyben, de nem vetette meg az építészetet sem. Az impozáns épület tervezője számos további környező építményt is tervezett, valamint egy 9 méteres szobrot, amelynek neve Az Emberiség Képviselője. Az épületegyüttes egy ezoterikus campus, amely tizenkét szekcióra oszlik, köztük találjuk az „általános antropozófiáét”, amely „az újjászületés, a karma, a krisztológia és a spirituális hierarchiák” tanulmányozására specializálódott. A Goetheanum belsejében a látogató megvásárolhatja Rudolf Steiner portréját bármilyen méretben, valamint összes művének 354 számozott kötetét[1].

Lépcsőház vezet fel a nagyterembe: ezer ülőhely, New Age freskó a mennyezeten, nagy, faragott oszlopok, ólomüveg ablakok, a bejárat feletti emelvényre épült orgona és egy színpad. Amikor 2018. március 23-án, az Egyetemes Antropozófiai Társaság közgyűlésének második napján fellibbent a függöny, a résztvevők táncosokat láthattak, akik harmonikusan lengették öltözéküket. Ez egy Steiner által rituálissá tett gyakorlat, ahol a mozgások lehetővé teszik, hogy kapcsolódjunk a „kozmikus erőkhöz”. „Önök is részt vehetnek” — jelenti be Stefan Hasler, az előadó-művészeti szekció vezetője. Antropozófusok százai nyújtják ki hirtelen karjaikat ülőhelyükről, hogy reprodukálják az okkultista gesztust, ismételgetve a német nyelvű mantrákat: „Emberi lélek! A szív és tüdő pulzálásában élsz, amely az idő ritmusával elvezet oda, hogy átérezd lelked lényegét.”

 

A modernitással szembeni reakcióból született

Élete folyamán Rudolf Steiner spirituális mozgalmának kidolgozott egy világképet, egy kultuszt, esztétikát, oktatási, gyógyítási és mezőgazdasági elveket, illetve dietetikát is, és ellátta társasági helyekkel és iskolákkal. Egy évszázaddal később az antropozófia egy birodalom. 14 milliárd és további 4 milliárd eurónyi vagyont kezel a Triodos és GLS bankban, két olyan intézményben, amelyeket antropozófusok hoztak létre és irányítanak, és amelyek úgy jelennek meg, mint a fenntartható finanszírozás[2] referenciaintézményei. Támogatják az antropozófiai inspirációjú vállalkozásokat. 1 850 bölcsőde és 1 100 Waldorf-iskola (egy cigarettagyártó üzem nevéből, amelynek tulajdonosa arra kérte Rudolf Steinert 1919-ben, hogy hozzon létre egy iskolát a munkásainak), 65 országban szétszórva, amelyek mind az osztrák okkultista pedagógia alapelveit alkalmazzák.

A biokozmetikumok első számú gyártói Franciaországban és Németországban, a Weleda laboratóriumok 401 millió euró forgalmat értek el 2017-ben azzal, hogy az egész világon árusították rozmaringos arcvizeiket, ratanhiás fogkrémeiket, cellulitis elleni nyírfa-illóolajukat, valamint 109 millió eurót forgalmaztak antropozófiai gyógyszerekből. A vállalkozás tőkéjének 33,5%-a és a Weleda szavazati jogainak 76,5%-a a két fő részvényes, az Egyetemes Antropozófiai Társaság és az Arlesheim Antropozófiai Klinika kezében van, amelyek a Goetheanum szomszédai[3]. Az antropozófiai gyógyszerek és kozmetikumok piacán jelen van még a Dr Hauschka márka tulajdonosa, a Wala gyógyszergyár, amely közel ezer embert foglalkoztat, éves árbevétele eléri a 130 millió eurót. Több mint 3 700 diplomás orvos gyakorolja a világon az „antropozófiai orvoslást”, miközben az egészségügyi szakemberek nagy része áltudománynak tekinti ezt a doktrínát.

Számos ilyen alternatív terapeutát képeznek az antropozófusok által alapított Witten/Herdecke Egyetemen, amely Németország első és legnagyobb magánegyeteme, éves költségvetése 38 millió euró. Götz Werner német milliárdos antropozófus alapította a DM drogérialáncot, amely a szektor piacvezetője Európában. 3 500 üzlettel és 59 000 alkalmazottal a cégcsoport több mint 10 milliárd eurós éves forgalmat bonyolít le. 2018 februárjában együttműködést hozott létre a Demeterrel[4], a biodinamika márkanevével, amely 1 875 km² mezőgazdasági területre adott ki biodinamikus gazdálkodási igazolást szerte a világon.

Az antropozófusok brüsszeli lobbija, az Eliant[5] a különböző ágazatokban tevékenykedő cégcsoportok és szervezetek érdekeit védi az európai intézményeknél: így az Európai Steiner–Waldorf (ECSWE[6]) Oktatásért Szövetségét, az Antropozófus Orvosok Nemzetközi Szövetségét (IVAA[7]), a Demeter International cégcsoportét, valamint a Rudolf Steiner Alapítványét. Az öt szervezet ugyanott székel.

A Goetheanum belsejét egyedülálló esztétika uralja. Az ajtók, ablakok, falak, bútorok vagy szerelvények nincsenek derékszögben. Elvárják a pasztellszíneket és az aszimmetriát. Ez a stílus az egész világon megtalálható a Waldorf-iskolákban, az antropozófiai klinikákon, az Egyetemes Antropozófiai Társaság nemzeti szervezeteinek helyiségeiben. Egy mindenütt megjelenő nyomdai formátum kíséri – a Weleda termékeinek csomagolásain, a Demeter logóján vagy a német Ostheimer fajátékainak márkáján, az antropozófusok internetes oldalain, a klinikák brosúráin, a Waldorf-iskolákban használt színes méhviasz ceruzák dobozain – egészen a Goetheanum jelzéséig vagy Rudolf Steiner sírkövéig.

A mozgalom paradoxona – bár látszatra érti az idő szavát –, hogy az antropozófia a modernitással szembeni reakcióból született. A prédikátorok, Németországban a XIX. század végén, újjáélesztették a mitikus germán múltat, bírálták a technikai és tudományos haladást, a városokat és a felvilágosodást. Magasztalták egy organikus, falusi és változatlan „Volk” (nép) természetét és középkori gyökereit. Az 1880-as években Rudolf Steiner, aki műszaki és filozófiai tanulmányokat folytatott Bécsben, tucatjával közölt cikkeket a pángermán sajtóban[8]. Rövid időre még a Deutsche Wochenschrift bécsi hetilap – amelynek sokat mondó alcíme ez volt: „A német nép nemzeti érdekeinek orgánuma” – szerkesztőségével is társult. Az ezotériától fellelkesülve 1902-ben csatlakozott a Teozófiai Társasághoz[9], és azon belül a német ág főtitkára lett. 1913-ban megszervezett egy szakítást, és megalapította az Antropozófiai Társaságot, egy szinkretizmust, egy összeelegyítést az ezotéria, az idealista filozófia, a keresztény misztika, a völkisch pogányság (isteni legendákkal, köztük Thor, Odin és Loki mítoszával), illetve a korszak európai társadalmaiban mindenütt jelenlevő tudományosságra hivatkozás között. Összhangban a német romantikusokkal, Rudolf Steiner azt állította, hogy az intuíció és a művészet nyit utat az igazság megismerése és a népek megváltása felé. Az antropozófia elutasítja a vallási minősítést: azt állítja magáról, hogy a „szellem tudománya”, és védi vizsgálati módszereinek szigorúságát.

„Tudományuk” egy posztulátumon nyugszik: a valóság végső természete a szellemre épül. „E mögött a virág mögött, már korábban, mint maga ez a konkrét virág, ott volt a virág ideája” – magyarázza Jean-Michel Florin[10], a mezőgazdasági szekció igazgatója, ujjával egy, az asztalra helyezett csokorra mutatva. Az antropozófusok számára a matematikai racionalitás és a modern tudomány csak a világ látható, anyagi részére ad magyarázatot. Szerintük a szellemek és a természetfeletti erők egy láthatatlan világban működnek. „Ne higgyük, hogy az érzeteinken túli világ távoli és megfoghatatlan” – írta Jean-Michel Florin a biodinamikáról szóló brosúrájában (Amyris, 2016). Az antropozófia lenne az a „tudomány”, amely spirituális úton felderíti ennek az okkult világnak a titkait. „A beavatási folyamatok fejlesztik az embert, hogy eljusson a hétköznapi tudatosság normális formájából kiindulva arra a lelki aktivitásra, amelyben különleges szervei lesznek a spirituális érzékeléséhez” – véli Rudolf Steiner, aki szerint lehetséges a halottakkal kommunikálni[11].

Rudolf Steiner élete során 6 000 konferencián szólalt fel, ahol többek között leleplezte, hogy Karl Marx egy középkori úr reinkarnációja, aki egy tolvaj – nem más, mint Friedrich Engels – visszaélése miatt vált szolgává[12]. „Ami elszámolni valójuk volt a haláltól egy újjászületésig tartó hosszú út során, az átalakult, és arra vágytak, hogy kompenzálják az egymásnak okozott bajokat” – pontosított Rudolf Steiner. Szerinte az emberi lélek évezredeken, egy 25 920 éves cikluson, azaz „egy platóni éven” át szüntelenül fejlődik[13]. Rudolf Steiner szerint a Mars egy folyékony bolygó, a Föld egy óriási koponya, a Hold egy halom elüvegesedett szarv, és aki kötöget, annak jó fogai lesznek; a szigetek és a földrészek a tengeren lebegnek, és a csillagok ereje tartja őket a helyükön; a bolygóknak lelkük van; az ásványok növényekből származnak; a jövőbe látó lények felismerik az ateistákat, mert azok elkerülhetetlenül betegek; a kezdetben mozdulatlan Földet az emberi „Én” hozta mozgásba[14]. „Az lenne a Jó, ha felfedeznénk, hogyan lehet a kozmosz mindkét oldaláról a reggelek erejét és az esték erejét az emberiség szolgálatába állítani: egyik oldalról a Halak, a másik oldalról a Szűz felől elindulva” [15], magyarázza a polihisztor, akinek a gondolatai ma tanárokat, bankárokat, parasztokat inspirálnak. „Tény, hogy találunk itt vagy amott furcsa, elképesztő, sőt helyenként eszelős megjegyzéseket” – írja Raymond Burlotte a Chatou-i (Yvelines) Rudolf Steiner Intézet egyik felelőse a Steiner–Waldorf Pedagógiai Szövetség honlapján. – „De ezek között a megjegyzések között, amelyek gyakran riposztként hangzottak el […] meglepően találó próféciák is találhatók.”

 

Szarvashólyag és bőségszaru

A biogazdálkodást gyakran keverik össze a biodinamikus mezőgazdasággal, amely a nevét a mezőkön folytatott ezoterikus rituáléknak köszönheti. Ez utóbbiak szerepe az, hogy spirituálisan dinamizálják a talajt, a növényeket és meditációkkal az univerzumot, olyan liturgiával és eszköztárral, amelyet természetfeletti hatalmak adtak nekünk. Ennek a dogmáit Rudolf Steiner 1924-ben írta le. „A biodinamika nemcsak rituálé – magyarázza Jean-Michel Florin –, de egy rituálé is”. A parasztgazda, aki vállalja, hogy betartja Demeter szabályait, igazolást kap arról, hogy mezőgazdasági terményeit biodinamikával állította elő, ami nem korlátozódik a biológiai gyümölcsökre vagy zöldségekre – ez a druidizmus[16] kötelezi, hogy trágyával teli szarvakat és szarvashólyagot használjon a kozmikus kalendárium figyelembevételével. Mint a halal vagy kóser húsok esetén, a biodinamikus borok és sárgarépák azt jelentik, hogy tiszteletben tartották a rituális előírásokat. A különböző fajta kultúrákon végzett tudományos kísérletek arra mutatnak, hogy a biodinamika nem javítja se a termények hozamát, se a minőségét[17] a biológiai gazdálkodáshoz képest. Mindamellett egyfajta jó hírnévnek örvend, főleg a szőlőművelésben, a termékeit gyakran összekapcsolják és néha össze is keverik a „természetes” borral, ami növekvő számú amatőrt bűvöl el.

Rudolf Steiner munkásságának van egy sötétebb oldala is. Már 1910-ben kijelentette, hogy a germán és északi népek ugyanahhoz az etnikai csoporthoz, az árja rasszhoz tartoznak, és elítélte „a felháborító kulturális brutalitást, amit a feketék Európába hozatala jelentett, és ami visszavetette a francia népet mint rasszt[18]”. Néhány évvel később számos antropozófus vált a náci párt, az SS vagy az SA tagjává. „Az átfedés mértéke mind a szervezetek, mind a személyek szintjén az Antropozófiai Társaság és az NSDAP[19] között eléggé jelentős volt ahhoz, hogy aggodalommal töltse el a nácik antiezoterikus frakcióját” – magyarázza Peter Staudenmaier történész a Wisconsini Marquette Egyetem professzora[20]. A nácizmus és az antropozófia – „két olyan doktrína, amely ki tudja egymást egészíteni, együtt tud működni, vagy éppen állandóan rivalizál, a kortól függően” – pontosítja. Bár az antropozófiai történetírás csak a társaság tagjainak üldözését említi a nácizmus alatt, Peter Staudenmaier kutatásai kimutatják, hogy a náci párt kancelláriájának vezetője, Rudolf Hess, az SS főnöke, Heinrich Himmler és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Walther Darré támogatta az antropozófiát. Az SS biodinamikus mezőgazdasági programokat vezetett be a megszállt területeken és a koncentrációs táborokban. A Weleda természetgyógyászati anyagot adott a dachaui foglyokon végzett orvosi kísérletekhez”[21]. „A háború után az antropozófusok egyszerűen visszatértek az üzleti tevékenységükhöz, és elfojtották a múltjuk sötétebb aspektusainak megvitatását” – mondja Peter Staudenmaier. – „Sok volt náci csinált 1945 után karriert az antropozófiai életben.”

Hetven évvel később néhány szélsőjobboldali aktivista továbbra is hivatkozik Rudolf Steiner örökségére. A Goetheanum nagytermében a 2018-as közgyűlésen az Olasz Antropozófiai Társaság főtitkára, Dr. Stefano Gasperi lép a pódiumra, hogy elmondja az elveket, amelyek a gyakorlatban vezérlik. „Orvosi szempontból a betegségek a köztünk és a világ közötti rossz viszonyulásból erednek” – mondja. – „Rudolf Steiner azt tanítja nekünk, hogy egy halott világot szemlélünk, ahonnan az isteni visszavonult, és amely csak halott gondolatokat termel. A küzdelem tehát hatalmas. Mert amikor megvizsgáljuk a páciens szívét, mi vagyunk a páciens szívében. Ezért meg kell szabadítanunk magunkat attól, amit az egyetemen tanultunk.” Rudolf Steiner számára a betegség egy „karmikus sorsból” származik, amely elválaszthatatlan az egyén valamelyik korábbi életében elkövetett hibáktól és bűneitől.

1917-ben Rudolf Steiner megérezte, hogy a fagyöngy képes gyógyítani a rákot. „Rudolf Steiner indikációi szerint csak a nyári és a téli fagyöngy kivonatainak megfelelő keveréke képes kifejteni »valódi gyógyító erőt« a rákkal szemben” – írja Dr. Peter Selg egy 2017-ben megjelent brosúrában, amelyet a szövetség adott ki, hogy antropozófiával kibővített gyógyítást javasoljon: „A fagyöngy ereje. 100 év rákterápia fagyönggyel”. A fagyöngy (Viscum album) kivonatait úgy jellemzi, mint „rákellenes gyógyszert”. A Weleda és az Iscador SA által termelt és forgalomba hozott termék több mint 34 euróba kerül (6 ampullás kiszerelésben). Az Iscador terméke, a „fagyöngykivonat antropozófikus gyógyszer”, széles körben használják Németországban és Svájcban a „daganatos betegségek kiegészítő kezelésében”. Amikor a klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy egyáltalán nem gyógyítja a rákot, az antropozófusok azt válaszolták, hogy a kutatást folytatni kell. Brosúrájukban, amelynek címe „A rák kezelésének holisztikus megközelítése”, az Arlesheimi Klinika bemutatja gondozási javaslatát: „A fagyöngyalapú terápia alapvető a kezelésünkben […] A fagyöngyalapú rákellenes kezelés jótékony hatásai nem kétségesek. Az Iscador® által gyártott készítményt évtizedek óta sikerrel alkalmazzuk, és az állandó fejlesztés alatt áll. […] Soha nem túl korai megkezdeni egy kezelést az Iscador®-ral”.

 

Pólusok, amelyekből egy ellentársadalom fejlődik ki

Nem nehéz elkezdeni Rudolf Steiner doktrínáját... Grégoire Perra 9 éves korában lett antropozófus, azt követően, hogy a Verrières-le-Buisson-i (Essonne) Waldorf-iskolába járt, és három évtizedig köztük is maradt. Ismert rákbeteg antropozófusokat. „Elutasították, hogy Franciaországban gyógyítsák őket, inkább egy antropozófiai klinikát választottak külföldön” – emlékszik vissza. – „Gyógyításként az Iscador injekcióit, homeopátiás szereket kaptak, és művészetterápiás üléseken vettek részt. Egyikük sem tért vissza. Egyesek minden javukat az antropozófiára hagyták.” Az Institut Steiner de Chatou (Yvelines) elvégzése után Grégoire Perra Waldorf-iskolákban tanított. Ma az interneten a kritikus hangnemű Vérité sur les écoles Steiner-Waldorf[22] (Az igazság a Waldorf-iskolákról) honlapot szerkeszti. A szakítás után Grégoire Perra egy tanúságtételt tett közzé az Union nationale des Associations de défense des Familles et de l’Individu victimes de sectes (Unadfi, a Szekták Egyéni és Családi Áldozatait Védelmező Szövetség) lapjában „Az antropozófiával való agymosás a Waldorf-iskolákban” címmel. Válaszul a Fédération des Écoles Steiner-Waldorf (Waldorf Iskolák Szövetsége) rágalmazással vádolta, és 50 000 eurót és annak kamatait követelte kártérítésként, amit elutasítottak.

Mivel az antropozófok általában kitérően nyilatkoznak a rasszizmusról és a furcsaságokról, amelyeket Rudolf Steiner életműve terjeszt, a Waldorf-iskolák tanulóinak szülei, az antropozófiai bankok ügyfelei és a biodinamikával dolgozó parasztok egy olyan szellemi áramlat hívei, hogy általában figyelmen kívül hagyják a történelmet, az ezoterikus alapokat, sőt, a szektás elhajlások kockázatait is, amint azt az antropozófia korábbi elfogadói is tanúsítják[23].

Az antropozófusok társaságának kezdettől fogva nem volt célja, hogy agresszív térítéssel tömegeket szerezzen a mozgalomnak – az antropozófusok száma az egész világon csak 44 000 –, hanem az, hogy olyan pólusokat hozzon létre, amelyekből egy ellentársadalom fejlődik ki[24]. Legyenek azok iskolák, orvosi, gazdasági, mezőgazdasági vállalkozások, ezek a szigetek azon dolgoznak, hogy „lelkileg regenerálják” az egyéneket. A tudat megváltoztatása hat az egész társadalomra, vélte Rudolf Steiner. Amikor 1899-től meghívták a szocialista Wilhelm Liebknecht által alapított Berlini Népegyetemre tanítani, azt magyarázta a szakszervezeti tagokból álló hallgatóságnak: „Nem a tudás, mint olyan, ad hatalmat, hanem a szellem és a megingathatatlan akarat ereje az, ami lehetővé teszi, hogy leküzdjük az igazságtalanságot és megváltoztassuk a világot”. Ha fontos, hogy „megváltoztassuk a világot, akkor mi magunknak kell átalakítanunk az életünket.” Ezen feldühödve a szocialista vezetők kizárták Rudolf Steinert a munkásmozgalomból. Több mint egy évszázaddal később azonban, Rudolf Steiner modernizációellenes, panteista és puritán ellenkultúrája szilárd támogatást élvez a „hivatalos társadalom” köreiben.

Az Egyetemes Antropozófiai Társaság 2018-as közgyűlésének 900 résztvevője között ott találjuk Gerald Häfnert, a Die Grünen (Zöldek) párt egyik társalapítóját, akit 1987 és 2002 között beválasztottak a Bundestagba, valamint 2009–2014 között az Európai Parlamentbe. 2002–2005 között a Német Antropozófiai Társaság igazgató bizottságának tagjaként Gerald Häfner irányította a humán tudományok szekcióját. A hozzá közel állók közé tartozik Paul Mackay, aki az Egyetemes Antropozófiai Társaság üzleti hálózatának legbefolyásosabb tagja. A Hong Kongban 1946-ban született Paul Mackay közgazdaságtant tanult Rotterdamban és üzleti adminisztrációt Fontainebleauban.

Bankári karrierje kezdetén, 1977-től 2012-ig csatlakozott az antropozófiai bankszektorhoz mint a holland Triodos bank társalapítója, igazgatója, majd vezérigazgatója. „Rettenetes ezt mondani, de a csernobili katasztrófa 1986-ban áldás volt számunkra. Elhatároztuk, hogy befektetünk a szélenergiába, amikor ez a szektor még gyerekcipőben járt” – mondta a holland Trouw című napilapnak 1997-ben. – „Sokat dolgoztam azért, hogy a zöld beruházások adókedvezményeket kapjanak. Az adómentességi politika bevezetése után a zöld befektetési alapjaink kivételes növekedést mutattak.” 2012 óta, Paul Mackay a Weleda laboratóriumok igazgatótanácsának elnöke. Egyúttal megszakítás nélkül tagja az Egyetemes Antropozófiai Társaság igazgatótanácsának – a Weleda főrészvényesének – is, 1996 és 2018 között. Lukas Beckmann, a Zöldek egy másik társalapítója, a Bundestag ökológiai csoportjának főtitkára volt 1994-től 2010-ig, szintén az antropozófiai pénzügyi szférában vált ismertté. 2011-től 2017-es visszavonulásáig ő töltötte be a GLS Treuhand banki alapítvány vezérigazgatói pozícióját.

Egy európai főváros kávéházának teraszán a Triodos Bank egyik korábbi igazgatója elmondja, hogy egy évtizedet töltött el az intézmény egyik ágazatának élén. „Azért csatlakoztam a Triodoshoz, mert hiszek az etikus pénzügyekben, kezdi. Amikor oda jöttem, elolvastam Rudolf Steinert, és megértettem, hogy egy megszállottról van szó. Egyike voltam annak a kevés igazgatónak, aki nem volt antropozóf, ami kérdéseket vetett fel az alkalmazottakban, akik nem értették, hogy ez hogyan lehetséges.” A Peter Blom, egy alternatív kávézó menedzsere által 1980-ban alapított Triodos Bank volt az első „zöld befektetési alap” az amszterdami tőzsdén. A 2000-es években a bank olyan gyorsan növekedett, hogy kénytelenek voltak vezetőket toborozni a bennfentesek körén túlról is. A korábbi igazgató részt vett azokon a gyűléseken, ahol sárkányokat idéző verseket olvastak, valamint jól emlékszik arra a kollégájára, aki azért vonult vissza, mert zavarta, hogy az antropozófia mindenütt jelen van az intézménynél. „A Triodos kevésbé ortodox antropozóf bank, mint a GLS Németországban vagy a La Nef Franciaországban, de az antropozóf gondolkodás elválaszthatatlan az irányításától. Egy dolog különösen perverznek tűnt számomra: a »predesztináció«. Ha valaki azért foglal el egy pozíciót, mert az előre elrendeltetett, ez azt jelenti, hogy nem lehet megkérdőjelezni a döntéseit. A Triodos nem »baloldali bank«. A bank szép nyereséget ért el olyan üzletekkel, amelyekben akkoriban még senki nem hitt, mint például a napenergia vagy a bioélelmiszerek.”

Úgy szerezni híveket, hogy eltér az átlagtól és nem követi az érvényben lévő normákat, ugyanakkor nem kérdőjelezi meg magát rendszert – az antropozófia hasonló módszereket követ a tanítás területén is. 2015-ben avatták fel a nem akkreditált Lehetőségek Tanyája iskolát Arlès-ban, amelyet természeti környezetbe telepítettek. Heti három alkalom kertészkedést kínál, egy biokantint, lovastanfolyamokat, nem osztályozzák a gyerekeket, és nem adnak házi feladatokat. Azok között a szülők között, akik képesek megfizetni a magas tandíjat – évente és gyerekenként 4 200–6 200 euró —, van egy New-York-i bankár, egy Goncourt-díjas író és egy filmsztár.

Az iskola nyílt napján, 2018. április 21-én, miközben a zenekar Rameau-t játszik, a lovasok az akadályokat ugratják szüleik csodáló tekintetétől kísérve. Az iskola és természetesen az antropozófiai társaság két ismert vezetője Praxède és Henri Dahan oldalán Françoise Nyssen asszony (2017 májusa óta kulturális miniszter) fényképezi a látványosságot. Jean-Paul Capitanival, az Actes Sud kiadóvállalat vezetőjével ők ketten az alapítói az iskolának. „Mindig racionális gondolkodó voltam, és egy sokk, egy dráma kellett ahhoz, hogy egyszerre lehulljon a fátyol, és a spiritualitás kerüljön az életem középpontjába” – erősíti meg Nyssen asszony a Nouvelles de la Société anthroposophique en France[25] újságnak.

Az iskolát pénzügyileg az Antoine Capitani alapítvány támogatja, amelyet 2012-ben elhunyt fiuk után neveztek el. Egy évvel a dráma után ismerkedett meg Nyssen asszony Bodo von Platoval, aki akkor az Egyetemes Antropozófiai Társaság igazgató tanácsának tagja volt. „Franciaországban” – panaszkodik Bodo von Plato[26], a Goetheanumban levő irodájában – „az antropozófiát szektának tekintik. [] Françoise Nyssen szerencsére egy nyitott gondolkodású nő. Barátok lettünk. Nagyon örülök, hogy kulturális miniszterré nevezték ki. Küldtem neki egy sms-t, hogy «mostantól lehet, hogy meg kell szakítanunk kapcsolatunkat». Erre azonnal válaszolt egy rövid szöveggel és egy kis szívvel, hogy: «Ugyan már, ne légy bolond!»”  

 

A kulturális miniszter büszkesége

A Lehetőségek Tanyája tantermeiben felfedezzük Steiner pedagógiai munkáit, az euritmia foglalkozások órarendjét, a Waldorf-iskolák számára kötelező ceruzás dobozokat, a Waldorf-iskolák német magazinját, egy gyógyszeres szekrényt antropozóf gyógyszerekkel és a középkori mítoszokat és isteneket idéző füzeteket, összhangban Rudolf Steiner pedagógiájával. „A tanárok azt mondják, hogy ez nem egy Waldorf-iskola, hanem 100% Steiner” – erősíti meg egy másodéves diák. – „8 éves korom óta járok Waldorf-iskolába. A szüleim elköltöztek, hogy ide írathassanak be. És, őszintén szólva, ez ugyanaz a téboly. Az ember ugyanazt csinálja, mint egy Waldorf-iskolában.” – Akkor ez az iskola miért nem a Waldorf homológja? – „Mert Franciaországban sok előítélet van a spiritualizmussal és különösen Steinerrel szemben” – válaszolja Jean-Paul Capitani, a Goetheanum pedagógiai szekciójának lapjában[27].

Minden év decemberében a Föld valamennyi Waldorf-iskolájában a tanulók egy beavatási ceremónián vesznek részt: ez „az adventi spirál”. Egy nagy, teljesen elsötétített teremben zajlik. A földön a fenyőágak spirált alkotnak, amelynek a közepén egy nagy gyertya ég. A rituálé során a legidősebb tanulók átadnak egy gyertyát a legfiatalabbaknak. Miközben a tanulók és tanárok vallásos dalokat énekelnek a sötétben, néha még a nem német anyanyelvű országokban is németül, a gyertyát hordozó gyerekek, körbevéve az iskola összes tagjától, egyedül haladnak a spirálon belül. Amikor középre érnek, meggyújtják a gyertyájukat és befejezik a körbe vezető utat. „Különösen lenyűgöző, amikor gyerekek vagytok, és felfedezitek ezt az okkultista légkört” – erősíti meg egy régi tanuló. – „A liturgia a lélek belsővé válásának mozgását jelképezi a tél folyamán, utána pedig a külső világba való áthelyeződését” – magyarázza Grégoire Perra. – „Önmagunk középpontjába menni azt jelzi, hogy megtaláljuk Krisztust, aki karácsonykor született.” 2017 decemberében anélkül, hogy a tanulók szüleit erről előzetesen tájékoztatták volna, a rituálét a Lehetőségek Tanyája iskolában is megrendezték. Alapítója, Françoise Nyssen asszony kulturális miniszter azt mondta nekünk a nyitott napon, hogy egy olyan iskoláról van szó, amelyre „nagyon büszke”. „Az ilyen alternatív iskolákban, mint ez, találják ki a jövőt” – bizonygatja.

 

A szerző, Jean-Baptiste Malet újságíró. A L’Empire de l’or rouge. Enquête mondiale sur la tomate d’industrie [A piros arany birodalma. Nyomozás a paradicsom-ipar ügyében], szerzője, Fayard, Párizs, 2017.

Fordította: Hrabák András    

 

 

[1] Gesamtausgabe, rövidítve GA. A cikkben Rudolf Steiner idézetei, az összes műveinek hivatalos számozását veszik alapul. Körülbelül 260 művét fordították le franciára, nagyrészt az Éditions Anthroposophiques Romandes vagy az Éditions Triades. Hacsak másként nem jelezzük, Steiner idézetei ezekből származnak. – a magyar fordítás viszont a francia idézetek közvetlen fordítása – a ford. megj.

[2] Geoffrey Jones: Profits and Sustainability. A History of Green Entrepreneurship [Profit és fenntarthatóság. A zöld vállalkozások története], Oxford University, 2017 ; Comment la banque GLS est anthropsophique [Mennyire antropozóf bank a GLS], interjú Thomas Jorberggel, a GLS Bank elnökével, info3, 2013, www.triarticulation.fr ; Ist die GLS Bank eine anthroposophische Bank?, (Antropozóf a GLS Bank?) www.gls.de ; Que finance Triodos? [Mit finanszíroz a Triodos?], www.triodos.fr – Az ismertetett bankokról az alábbi Wikipedia linkeken olvashat franciául vagy angolul: https://fr.wikipedia.org/wiki/La_Nef_(entreprise) , https://en.wikipedia.org/wiki/GLS_Bank, https://en.wikipedia.org/wiki/Triodos_Bank - a szerk megj.

[3] Diversity as a source of inspiration [A diverzitás mint az inspiráció forrása], a Weleda éves beszámolója, 2016. – Lásd még https://en.wikipedia.org/wiki/Weleda – a szerk megj.

[4] lásd. http://www.biodin.hu/a-demeter-minosites-rendszere

[5] az Alliance Européenne d’Initiatives pour l’Anthroposophie Appliquée/Eliant (az Alkalmazott Antropozófiai Kezdeményezések Európai Szövetsége, az Eliant)

[6] The European Council for Steiner Waldorf Education

[7] Fédération internationale des Associations Médicales Anthroposophique – International Federation of Anthroposophic Medical Associations

[8] GA 29, 30, 31 et 32.

[9] Lásd: Jean-Baptiste Malet: La Société théosophique, ou le mythe de “l’insurrection des consciences” [A teozófiai társaság, avagy a lelkiismeret lázadásának mítosza].

[10] Interjú Jean-Michel Florinnal, 2018. március 23.

[11] GA 13, La Science de l’occulte [Az okkult tudomány], és 261, Nos morts [Halottaink].

[12] GA 236, Le Karma. Considérations ésotériques [A Karma. Ezoterikus megfontolások].

[13] GA 13, La Science de l’occulte [Az okkult tudomány]. 

[14] GA 354, Création du monde et de l’homme [A világ teremtése és az ember]; 347, Les processus physiques et l’alimentation [A fizikai folyamatok és a táplálkozás]; 300a, Conseils: Réunions avec les professeurs de l’école Waldorf de Stuttgart [Tanács: a stuttgarti Waldorf iskola tanárainak megbeszélése]; 349, La vie de l’homme et de la Terre [Az ember és a Föld élete]; 136, Les entités spirituelles dans les corps célestes et dans les règnes de la nature [A spirituális egységek az égi testekben és a természet uralmában]; 98, Êtres naturels et spirituels [Természeti és spirituális lények]; 182, Comment puis-je trouver le Christ ? [Hogy találhatok rá Krisztusra?] és 107, Le Moi, son origine spirituelle, son évolution, son environnement [Az Én, spirituális eredete, fejlődése és környezete].

[15] GA 178, Derrière le voile des événements [Az események fátyla mögött].

[16] A druidizmusról, amit talán a varázslat kifejezés fejez ki a legjobban, magyarul lásd. https://hu.wikipedia.org/wiki/Druida – a szerk megj.

[17] Linda Chalker-Scott: The Science Behind Biodynamic Preparations: A Literature Review [A tudomány a biodinamikus készítmények mögött: Irodalmi összefoglalás], American Society for Horticultural Science, 2013.

[18] GA 300b, Conférences avec les enseignants de l'école gratuite Waldorf à Stuttgart [Konferencia a stuttgarti ingyenes Waldorf iskola tanáraival].

[19] Az SS (Schutzstaffel, magyarul Védőosztag) és az SA (Sturmabteilung magyarul rohamosztag) az NSDAP (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei magyarul Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) katonai és védelmi szervezetei voltak.

[20] Peter Staudenmaier: Between Occultism and Nazism: Anthroposophy and the Politics of Race in the Fascist Era [Az okkultizmus és a nácizmus között: Antropozófia és faji politika a fasiszta korszakban], Brill, Leyde – Boston, 2014.

[21] Peter Staudenmaier: Anthroposophy and Ecofascism [Antropozófia és ökofasizmus], Institute for Social Ecology, 2009. január, www.social-ecology.org

[22] La Vérité sur les écoles Steiner-Waldorf [Az igazság a Steiner–Waldorf-iskolákról], https://veritesteiner.wordpress.com

[23] www.waldorfwatch.com

[24] Paul Ariès: Anthroposophie : enquête sur un pouvoir occulte [Antropozófia: nyomozás egy okkult hatalom után], Éditions Golias, Villeurbanne, 2001. 

[25] Nouvelles de la Société anthroposophique en France [A francia antropozófiai társaság hírei], Párizs, 2015. szeptember-október.

[26] Interjú Bodo von Platoval, 2018. március 23.

[27] Pädagogische Sektion Rundbrief [A pedagógiai szekció körlevele], Dornach (Suisse), n°58, 2016.