Bolsonaro és a hadsereg

Jair Bolsonaro posedes militaires Sao Paulo 7 octobre 2018 0 729 486Brazíliáé a legnagyobb hadsereg Dél-Amerikában, és az új Bolsonaro-kormányban jelentős szerepet kaptak a tábornokok. A minisztériumokban jelenleg tehát együtt kell dolgozniuk a neoliberális frakció tagjaival. Pedig a hadsereg hagyományosan iparfejlesztő és őrködik az ország szuverenitása felett. A törés csak idő kérdése.

Jair Bolsonaro, volt tüzérségi százados, 2018. október 28-án második körben, a szavazatok 55,1 százalékával megnyerte az elnökválasztást Brazíliában. A választások estéjén a Bolsonaro-rajongók a hadsereg hatalomba való visszatérését ünnepelték. Niteróiban, Rio de Janeiro szövetségi államban egy felvonuló páncélos konvojt ünnepelve kiáltozták: „Zászlónk soha nem lesz vörös.” A tüntetők a brazil válogatott színeiben vonultak utcára. Az a meggyőződésük, hogy a munkáspárt Luiz Ignácio Lula da Silva megválasztásától (2002) utóda, Dilma Rousseff hatalomból való eltávolításáig (2016) az országot a kommunizmusba vezette.

A páncélos konvoj katonái előre feszített ököllel köszöntötték a tüntetőket. A média ezeket a képeket annak bizonyítékaként közölte, hogy a kaszárnyák az új elnök mögött állnak. Az új elnök pedig 2019. január 1. után nem sokkal ki is osztott néhány kormányhivatalt a hadseregnek. Az alelnöki és még hét miniszteri szék a huszonkettő közül került a hadsereghez, többek között a védelmi minisztérium, a kutatási és technológiai, valamint az energia- és bányaügyi tárca és hozzá még a legfontosabb államtitkárság, amely a parlamenti kapcsolatokért felelős.

Ennek köszönhetően a hadseregnek erősebb képviselete van a kormányban, mint a diktatúra idején (1964–1985). Egy civil-katonai kabinet megalakulásának lehetünk tanúi?

 

Iparfejlesztés

Brazília fegyveres erői a legjelentősebbek a dél-amerikai kontinensen, és régóta támaszkodhatnak egy katonai-ipari komplexumra, amely saját agytrösztöket tart fenn stratégiai elemzések céljából. A hadseregnek régóta beleszólása van a kormányzati, illetve gazdasági folyamatokba, és ez számottevő politikai erővé tette, többször előfordult már, hogy a hatalmat is magához ragadta. Célkitűzései lényegében ma is azok, amelyeket — a szintén a hadsereg által támogatott — Getúlio Vargas (1930-1945) fogalmazott meg.

A fegyveres erők mindig Brazília iparosítását szorgalmazták, az ország geopolitikai szuverenitását szem előtt tartva. A legtöbb nagyvállalatot, amely Brazília büszkeségét testesíti meg, a Vargas-korszakban alapították. Kormányzása alatt G. Vargas a modernizálást megakadályozni próbáló nagybirtokosokkal is szembeszállt.

A politikai és geopolitikai agytrösztök közül a Legfelsőbb Hadi Akadémia (ESG) a legfontosabb. Az ESG-t 1949-ben alapították az Egyesült Államokbeli National War College mintájára. Az intézményt a pénzügyminisztérium finanszírozza, és hetven év alatt több mint nyolcezer végzőst bocsátott ki. A diákok felét civilek – köztük néhány nagyiparos — tették ki, de négy államelnök és számos fontos politikus is köztük volt.

A tanulmányi osztályt 1952 óta a geopolitikai szakértő Golbery do Couto e Silva tábornok vezette. Ő fogalmazta meg a hadsereg hosszú távú céljait. Először is, az USA-val vállvetve fel kell lépni a kommunizmus ellen. Másodszor, geopolitikai cél, hogy az ország, „nyilvánvaló rendeltetése” szerint, orientálódjon a Csendes-óceáni térség felé (bár Brazília az Atlanti óceán partján fekszik). Harmadszor, az Amazonas-medencét ellenőrzés alatt kell tartani.

A 90-es évek neoliberális időszaka fékezte a katonaság törekvéseit. Ez nemcsak a politikai bizonytalanság számlájára írandó — ami a tábornokoknak egyáltalán nem tetszett —, hanem a gazdasági helyzet is felelős volt érte, hiszen teljes erővel sújtotta az addig virágzó hadiipart.

A következmények ma is érezhetőek. Azóta a fegyverexport az Astros II rakétavető rendszerekre és az Embraer EMB 314 Super Tucano repülőgépekre korlátozódik, amelyeket még a 80-as években fejlesztettek ki.

Ez egy a magyarázatok közül, miért is érttette meg magát Lula da Silva elnök a hagyományosan jobboldali hadsereggel. Egy véleményen voltak ugyanis abban, hogy Brazília szuverenitásának biztosítása érdekében az államnak tevékeny szerepet kell játszania.

Lula da Silva hatalomra kerülése egyébként egy törést szimbolizál. A katonai rezsimen kívül egy kormány sem foglalkozott olyan intenzíven a hadsereg központi ügyeivel, fogalmazta meg az ESG főnöke. Da Silva erőfeszítései, például a regionális integráció terén, egybevágtak a hadsereg céljaival, az Amazonas-vidéken való terjeszkedéssel, és így az ország befolyásának kibővítésével a Csendes-óceán irányába.

 

A botrányos Odebrecht és a hadiipari megbízások

2008-ban a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) megalapításával fellendültek egyes gigantikus infrastruktúraprojektek: utak és belvízi csatornák építése, valamint befektetések az új kommunikációs hálózatokba[1].

Brazília történelmében először Lula da Silva kormányzása alatt fejlesztettek ki egy hosszú távú, hivatalos stratégiát. A 2008-ban napvilágot látott dokumentum a Nemzeti Védelmi Stratégia (END) nevet viseli. Ebben – a technikai célok mellett— megtalálhatóak gazdasági és szociális jövőképek is: „Brazília nem lesz független, amíg a társadalom egy része nem rendelkezik eszközökkel ahhoz, hogy tanuljon, dolgozzon és termeljen.”[2]

Hasonlóan az ESG megfogalmazóihoz, az END szerzője is abból indult ki, hogy a szuverenitásért folytatott harcban nemcsak katonai, hanem gazdasági, szociális és geopolitikai koncepciókra is szükség van.

Ezeknek a koncepcióknak a legnagyobb kedvezményezettje, a munkáspárti (PT) elnök alatt, az Odebrecht nevű ipari konglomerátum volt[3]. Az eredetileg építőipari vállalat 1944-ben, a katonai diktatúra alatt bővítette ki tevékenységi körét. 2010-ben az Odebrecht már a hadiiparba is betolakodott.

Mivel a cég Lula da Silvához közel állt, választási kampányait régóta finanszírozta, megbízást kapott a haditengerészet felszerelésére. A cél az volt, hogy ellenőrizni tudják a tengeri olajmezőket. Az END keretei között az Odebrecht 62 járőrhajó, 18 fregatt és 2 repülőgép-hordozó építésére kapott megbízást. A projektek többsége aztán a cég korrupciós botrányai miatt abbamaradt.

Az END megvalósítása mára komoly lemaradásban van az eredeti tervekhez képest. 2047-re Brazíliának 20 hagyományos tengeralattjáróval, 6 atomtengeralattjáróval és 1 repülőgép-anyahajóval kellene rendelkeznie. Ezzel a brazil flotta a dél-atlanti térség legnagyobbja lenne. A gazdasági válság következtében ezek a tervek a legtöbb pontban parkoló pályára kerültek. Az első atommeghajtású tengeralattjáró legkorábban 2023 helyett csak 2029-ben futhat ki.

Ezért is jött a tábornokoknak kapóra Dilma Rousseff 2016-os bukása, Lula da Silva 2018. áprilisi letartóztatása és Bolsonaro 2018-as győzelme. Bolsonaro győzelmének ugyan ujjongott a hadsereg nagy része, de ezzel még nem oldódott meg minden probléma.

Az új külügyminiszter, Ernesto Araújo 2019. január 4-i beszédében nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok katonai bázist létesíthet az országban. Mindezt egy „nagyszabású program keretében, amelyet az USA-val együtt fogunk kidolgozni”[4]. Donald Trump márciusra tervezett látogatása alatt ez vélhetően meg is fog történni.

Alighogy a külügyminiszter megtartotta beszédét, három tábornok és három magas rangú tiszt reagált az elhangzottakra: ilyesfajta megegyezések csak olyan külső fenyegetés esetén helyénvalóak, amelyek meghaladják egy ország reakcióképességét. „Ezekben az esetekben a gyengébb ország segítséget kér az erősebbtől, hogy a fenyegetéssel szembe tudjon nézni. De mi messze nem vagyunk ilyen helyzetben.”[5]

 

Privatizálás és katonai szerepvállalás

A katonai vezetésnek két további problémával kell megbirkóznia: a kaszárnyák „politizálódásával” és a kormány neoliberális szárnyának privatizációs terveivel. Ez a privatizáció, a gazdasági miniszter, Paulo Guedes irányításával, a Chicago Boys néven ismert koncepciók alapján történne.

Két héttel Bolsonaro megválasztása után a hadsereg főparancsnoka egy napilapban, a Folha de Sao Pauloban tudatta: tart a kaszárnyák politizálódásától. A cél, egy „demarkációs vonal meghúzása a kormány és a hadsereg között.”[6] 2018-ban ugyanez a tábornok büszkélkedett azzal, hogy Lula da Silva elítélése kapcsán nyomást gyakorolt a legfelsőbb bíróságra. A Twitteren pedig azt közölte, hogy a hadsereg „szem előtt fogja tartani intézményes megbízatását”. Ez egy alig burkolt, puccsal való fenyegetést jelentett arra az esetre, ha Lulát szabadlábra helyeznék.

Egy újsággal készült interjúban a tábornok a „fejlődés ideológiája” mellett tett tanúbizonyságot, ahogy azt a katonai agytrösztök tanulmányaiban kifejtették. Szerinte a cél egy növekedésorientált projekt egész Brazíliának. A 2018. október 28-i választásokat „pozitívan” értékelte, és kijelentette: „Jair Bolsonaro megválasztása felszabadított egy addig rejtett nacionalista erőt, amely lappangott és nem talált kitörési pontot.” Hasonlóképp nyilatkozott az új védelmi miniszter, Fernando Azevedo e Silva. Legfontosabb feladatának tartja, „hogy a teljes hadsereg programjait és projektjeit oxigénnel lássa el, az államháztartási gondok” figyelembe vétele nélkül.[7]

Itt feltűnik az a törésvonal az új kormányban, amely a takarékosság és a hadsereg igénye között húzódik. A hadsereg a geopolitikai ambíciókra hivatkozva állami befektetéseket követel.

Guedes gazdasági miniszter, a választási kampányban megpendítette, hogy a nagy állami áramszolgáltatókat esetleg privatizálják, Jair Bolsonaro azonban nem lelkesedett túlzottan az ötletért. A hadsereg berkeiben bizonytalanságot váltott ki az ötlet. A konfliktus a bányászati és energiaügyi miniszter kinevezésével pattant ki. A legnagyobb privát energiaszolgáltatók sokáig próbáltak egy nekik tetsző személyt pozícióba hozni, még megfelelő névsorokat is benyújtottak. Végül aztán a hadsereg jelöltje, Bento Costa Lima Leite admirális kapta a posztot.

Mindeközben, a botrányoktól megroggyant olajvállalat, a Petrobras jövője is kérdéses. A kormány január 14-én Eduardo Bacellar Leal Ferreira admirálist ültette a félig állami cég igazgatótanácsának élére. Guedes gazdasági miniszter teljesen privatizálni akarja a Petrobrast, de konkrét tervezetről még nem tudni. Spekulációk láttak napvilágot arról, hogy széttagolnák a vállalatot, és csak a forgalmazást és elosztást adnák el.

A legnagyobb brazil vállalat teljes privatizálása politikai válságot eredményezne, és ezt Bolsonaro minden áron meg akarja akadályozni. Főleg, mivel nem rendelkezik parlamenti többséggel. A kérdés pedig, hogy az új elnök — akinek nem tulajdonítanak különösebb diplomáciai rátermettséget – mit és mikor tud tenni annak érdekében, hogy megszilárdítsa hatalmát, nem csak a brazilokat foglalkoztatja.

A hadsereg számokban

A brazil hadsereg költségvetése évente 22 milliárd dollár, ami az ország bruttó hazai termékének 1,3%-a. Ez a dél-amerikai átlag (2016-ban 1,6 %), továbbá a kolumbiai (3,4%), az ecuadori (2,2%), az uruguayi (2,0%) és a chilei (1,9%) hadikiadások alatt van.

A hadsereg teljes létszáma 2012-ben 339 000 fő volt. A szárazföldi haderő, 220 000 fővel a legnagyobb a három haderőnem közül. 581 páncélos jármű és majd 100 szállító, illetve harci helikopter áll rendelkezésére.

A 60 000 főt számláló haditengerészetnek 100 hajója van, ezen belül 5 tengeralattjárója, 8 fregattja, 3 korvettje, 1 helikopter-anyahajója, 3 kétéltű járműve és mindezek mellett 30 járőrhajója a tengeren és a folyókon. Ehhez jön még 80 harci helikopter, valamint 1 kisebb repülőgépflotta.

 

 

Németből fordította: Hujber András Márton   

 

[1] Lamia Oualalou: Die Macht des freundlichen Riesen. Brasilien wächst in seine globale Rolle, LMd 2010. január.

[2] Estratégia nacional de defesa, Védelmi Minisztérium Brasília 2008.

[3] Anna Vigna: Odebrecht baut Brasilien, LMd, 2013. október

[4] Paolo Rosas-idézet, ‘Chanceler confirma intenção de sediar base militär americana no Brasil’, UOL, 2019. január 5. https://noticias.uol.com.br

[5] Roberto Godoy-idézet, ‘Oferta de Bolsonaro aos EUA para instalacao de base gera críticas entre militares’, UOL, 2019. január 5.

[6] ‘Bolsonaro nao é volta dos militares, mas há o risco de politizacao de quartéis’ diz Villas Boas”, Floha de Sao Paulo, 2018. november 10.

[7] ‘A política nao está e nao vai entrar nos quartéis’, afirma futuro ministro, Correio Braziliense, Brasília, 2018. november 25.