A második magyar köztársaságról -konferencia- (I.30.)

A második magyar köztársaságról

2021. január 30. 10:00 - 14:00

 

 

Online konferencia a Politikatörténeti Intézet és a Szociális Demokráciáért Intézet szervezésében

75 évvel ezelőtt sorsfordító események zajlottak Magyarországon. Az antifasiszta koalíció győzelme és a tengelyhatalmak veresége kihatott Kelet-Közép-Európa, s benne hazánk államformájának kérdésére is. 1945 nyarára az egész ország területén kiépült a versengő többpártrendszer, amelyet az 1945. november 4-i parlamenti választások legitimáltak. A választásokat szabadnak és tisztának tartotta nemcsak a hazai lakosság, de a nemzetközi sajtó és a legfontosabb tényezők – hazánk korlátozott függetlensége miatt –, az antifasiszta koalíció nagyhatalmai. A választások után – bár a választási kampányban erről nemigen volt szó – napirendre került az államforma kérdése. A koalíciós kormány megalakulását követően megkezdődő tárgyalások vitái után a pártok elfogadták a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Tildy Zoltán miniszterelnök terjesztett a parlament 1946. január 24-i ülése elé. A január 30-i általános, valamint a másnapi részletes vitát követően a törvényt megszavazták, s még aznapi hatállyal kihirdették. Február elsején Tildy Zoltánt közfelkiáltással köztársasági elnökké választották, és kikiáltották a Magyar Köztársaságot. A köztársasági törvény a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb közjogi és politikai alkotása. Véget vetett egy 900 éves uralkodó osztály uralmának, és mindenkit beengedett a politika bástyái mögé. A törvény elválasztotta Magyarországot a királyságtól, illetve a király nélküli királyságtól. Korszakalkotónak tekinthető a törvény azért is, mert a magyar történelemben először rögzítette és nevezte meg konkrétan azokat a szabadságjogokat, amelyekkel a hagyományos demokráciák élvonalába emelte Magyarországot.

A 2010-es választásokat kétharmados többséggel megnyerő kormánypártok új Alaptörvényt léptettek életbe, totálisan újraírva a teljes magyar jogrendszert. Az alkotmányos intézmények közötti viták kiéleződtek. Voltak, akik temették a jogállamot, a fékek és egyensúlyok rendszerét. Ma a belső kihívások mellett szembe kell nézni az Európában egyre markánsabban megjelenő föderalista törekvésekkel. Ki mondja ki az utolsó szót az európai jog és a nemzetállami alkotmány konfliktusában? Meddig mehet el a parlament és a kormány az alapjogok korlátozásában?

Konferenciánk eltér a hagyományos megemlékezésektől. Tiszteleg a 75 évvel ezelőtti események előtt, előadóink kísérletet tesznek azok időtálló értékeinek bemutatására. Célunk az is, hogy a 2022. évi országgyűlési választásokon közös fellépésre szövetkezett pártok az évforduló lehetőségét kihasználva kifejthessék a negyedik Magyar Köztársaság általuk legfontosabbnak tartott alkotórészeire vonatkozó elképzelésüket.

Időpont: 2021. január 30. (szombat) 10.00-14.00

Online bejelentkezés: 9.50-től

A konferencián előzetes regisztrációval lehet részt venni. Részvételi szándékukat kérjük, a vilma.boros@szdi.hu címen jelezzék január 29-én 17 óráig. A regisztrációt követően e-mailben biztosítunk csatlakozást a Zoom programmal lebonyolított eseményre.

PROGRAM

10.00: Megnyitó
Egry Gábor történész, az MTA doktora, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója

10.05: AZ ÚJ MAGYAR KÖZTÁRSASÁGRÓL
Hiller István történész, az Országgyűlés alelnöke

10.25: A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG POLITIKAI RENDSZERE
Hubai László történész

10.45: A MÁSODIK KÖZTÁRSASÁG KEZDETÉRŐL
Hegyi Gyula publicista, volt Európai Parlamenti képviselő

11.00: A KÖZ TÁRSASÁGAI
Standeisky Éva történész

11.20: A SZABADSÁG NÉGY ÉRTELME
Szűcs Zoltán Gábor történész

11.40: Hozzászólások

12.00: A NEGYEDIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
A beszélgetést vezeti: Harangozó Gábor, az SZDI programigazgatója

14.00. Zárszó

KAPCSOLÓDÓ GYŰJTÉSÜNK

2005-ben a Magyar Köztársaság kormánya a kulturális miniszter előterjesztésére február 1-jét a köztársaság emléknapjává nyilvánította.

Ezen alkalomból annak idején honlapunkon válogatást készítettünk az 1946-os magyar köztársasággal és az emléknappal kapcsolatos dokumentumokból, tanulmányokból és vitacikkekből. Kattintson!

 

HANGFELVÉTEL

KAPITALISTA REALIZMUS. NINCS ALTERNATÍVA?


 

A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában 2021. január 22-én Lebanov Barbara, Tillmann Ármin és Zemlényi-Kovács Barnabás beszélgettek Mark Fisher munkásságáról.
 

Hallgassa vissza a felvételt ide kattintva!

„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik.”

Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású elmélete feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus következményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztálinizmusában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a ’89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban. Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével – Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementóig, a Nirvanától Nietzschéig – a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról.