“White Cube” + “Black Box” = “Gray Box”

“White Cube” + “Black Box” = “Gray Box” - Interjú Ádám Annával

Részletek: Kategória: Kulturális programajánló - archívum; Írta: Admin Inside; Találatok: 10304

“White Cube” + “Black Box” = “Gray Box”

Júliusban az FKSE Stúdió Galériában, augusztusban a Capa Központban, szeptemberben a Szabadság Színpadon, októberben a Tat Galériában, novemberben a Kossuth Klubban és a Francia Intézetben láthattunk Gray Box Projects performanszokat. Mindegyik más volt, mindegyik a helyszínen lévő rendezvény vagy kiállítás témájára reflektált, és mindegyikben központi szerepet kapott a folyamatosan bővülő Gray Box Projects ruha és jelmezkollekció. Ádám Annát, a Gray Box Projects egyik alapítóját kérdeztük a kezdeményezésről, kutatási területekről és célokról.

Magyar Dipló (M. D.): Mikor és milyen körülmények között alakult a Gray Box Projects?

Ádám Anna (Á. A.): 2014-ben részt vettem egy rezidens programon Berlinben Sally O’Neill kortárs táncos koreográfussal. Mind a ketten azzal a céllal kezdtünk el egymással dolgozni, hogy a saját szakmánkat meghatározó és behatároló konvencionális terektől, viszonyoktól és működési sémáktól eltávolodjunk. Én a “White Cube”-ból, Sally meg a “Black Box”-ból kereste kifelé az utat. A “Gray Box” ennek az útkeresésnek egy köztes, átmeneti területére utal, félúton a képzőművészeti performansz és a színpadi előadóművészet határán.

M. D.: Mikkel foglalkoztok? Milyen kontextus(ok)ban lehet veletek találkozni?

Á. A.: Egyrészt performanszokat csinálunk, másrészt workshopokat és jammeket tartunk. Mindhárom esetben fontos irányelv a képzőművészeti, előadóművészeti és elméleti szakterületek ötvözése; az experimentális, kollektív kreativitáson alapuló munkafolyamat; a test, a mozgás és az improvizáció kulcsfontosságú szerepe; valamint a Gray Box Projects performanszruha kollekció koreográfiai és performatív lehetőségeinek számbavétele, ki- és felhasználása az adott tematika függvényében.

Szerepeltünk már galériákban, művészeti intézményekben, de az utóbbi két performanszunk a Kossuth Klubban és a Francia Intézetben volt, a következő workshopunk pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz… Tehát szerencsére változatos helyszíneken fordulunk meg, és nem vagyunk egy-egy “milieu”-höz kötve!

M. D.: A Gray Box Projects performanszok mindig több szereplősek. Rendszeresen visszatér Alacsony Zsóka, Bakonyi Zsuzsa, Fodor Orsi, Piróth Tímea és Salamon Saci neve. Beszélhetünk-e társulatról?

Á. A.: Igen, abszolút! A társulat nyáron alakult, vannak állandó tagjaink (Alacsony Zsóka, Bakonyi Zsuzsa, Fodor Orsi, Piróth Tímea és Salamon Saci) és olyanok, akik alakom adtán csatlakoznak egy-egy projekthez (pl. Árvai Péter, Grégory Chevalier, Korponovics Roland, Nicholas O'Neill, Valcz Péter...). Továbbá rendszeresen együtt dolgozunk Cserne Katával és Földvári Róberttel, akik páratlanul kreatívan hangokkal, zajokkal, zenével kísérnek minket.

A társulat szintjén ugyanúgy megtalálhatóak azok az értékek és irányelvek, amelyeket a Gray Box Projects képvisel. Ilyen például a szakterületek ötvözése, hiszen a tagok egyrészt a művészet (Ádám Anna, Bakonyi Zsuzsa, Piróth Tímea) másrészt a (művészet)elmélet (Alacsony Zsóka, Fodor Orsi, Salamon Saci) oldaláról valók. Ezt a sokszínűséget persze folyamatosan felhasználjuk és kamatoztatjuk. Például az összes performanszunk csoportmunka eredménye, mindenki aktívan részt vesz a koncepció kitalálásában és a scipt megírásában: egyszerre vagyunk szerzők, alkotók és előadók is.

M. D.: Legújabb kezdeményezésetek a “JAM-LAB”? Miről van szó pontosan és mikor lesz a következő?

Á. A.: A JAM-LAB a "Jam-session" és "Laboratory" akronímája. A kezdeményezésnek az a célja, hogy – kizárólag a mozgás és a non-verbális kommunikáció eszközeivel – feltérképezze, milyen átjárási lehetőségek vannak a különböző művészeti és elméleti területek között. A JAM-LAB tehát nem performansz, nem workshop és nem is buli, hanem olyan dekontexualizált, azaz nem muzeális és nem színpadi, kísérleti platform, amelyen egyetlen megkötés van csak, nevezetesen egy improvizációs script megvalósítása "hibrid" párokban (1 művész + 1 elméletis) ruhákkal, jelmezekkel. A JAM-LAB elsősorban művészek (képzőművészek, előadóművészek, zenészek...) valamint (művészet)elméleti szakemberek (esztéta, művészettörténész, kurátor, kritikus, dramaturg...) "alternatív" találkozóhelye, ahol a konvencionális szakmai viszony és viselkedési séma is zárójelbe kerül. A következő JAM-LAB december 14.-én lesz. A rendezvény díjtalan de előzetes regiszrációhoz kötött.

M. D.: Utoljára a Francia Intézetben találkozhattunk veletek a “Környezetvédelmi Hónap” keretén belül, ahol Kasza Gábor és Riskó Gáspár fotóival foglalkoztatok. A TAT Galériában pedig kurátorokkal (Barta Edit, Margl Ferenc, Sárai Vanda…), kritikusokkal (Pfisztner Gábor, Heszky András…) és esztétákkal (Kocsis Katica…) dolgoztatot együtt. A szakterületek ötvözése és a kollektív kreativitásban való hit tehát itt is nyilvánvaló. Mik a terveitek és kikkel dolgoztok együtt legközelebb?

Á. A.: Ami a workshopokat illeti, legközelebb a Francia Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös szervezésében tartunk két workshopot, amin Roland Barthes "Beszédtöredékek a szerelemről" c. könyvét fogjuk értelmezni és körbejárni, kizárólag non-verbális eszközökkel (mozgás, performansz stb.). A következő JAM-LAB december 14.-én lesz 19-20h30 között, ami témáját ("Szerelem, Töredékek") és helyszínét (PPKE) tekintve szintén a Barthes konferenciához és a workshophoz kapcsolódik. Az utolsó performanszunk pedig idén a Francia Intézetben volt. A következő dátuma még ismeretlen, de témája a szubjektív történelem lesz, és szeretnénk történészeket is bevonni a projektbe.

11 Fotó Kasza Gábor