| Nukleáris biztonság és bizalmatlanság Magyarországon |
 |
 |
 |
| Írta: Droppa György |
|
Van egy ország, ahol álmomban jártam: Magyarország, ahol az arcodban láttam a magam arcát. Ez az ország, ahol mindent privatizáltak. Az Izotóp Intézetet is. Az Országos Atomenergia Bizottság által 1959-ben alapított, később a Magyar Tudományos Akadémiához került Izotóp Intézet 1964-től radioaktív izotópokat is gyárt. Azóta, radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató, fejlesztő és gyártó központtá vált. 1993-ban privatizálták. Az intézetből Kft lett.
Sajnálatos tény, hogy az üzleti szellem térnyerésével, folyamatosan csökken a tudomány tekintélye, mert tudósok egyre gyakrabban adnak szakvéleményeket, ipari lobbik és a politika megrendelésére. Mindezt fokozza a tudomány alulfinanszírozottsága, a tanult emberek kiszolgáltatottsága, valamint az a tény, hogy az állam, ahol csak teheti, kivonul a tudomány világából, és intézményeit átadja profitérdekeltségű magáncégeknek. Csernobil tragédiájából megtanultuk, hogy nem pusztán, a felelőtlen munkavégzés következtében előállt tragédia miatt van okunk félni, hanem nukleáris erőművet körülvevő titokzatosság és hazudozás miatt is. Az elmúlt évtizedekben, ahelyett, hogy a nukleáris ipar tanult volna Csernobilból, újra és újra tapasztalnunk kellett, hogy az iparág, magát, a titokzatos felsőbbrendű tudomány burkával akarja megvédeni. Ahelyett, hogy Fukushimából végleg tanulva, az átláthatóság és az igazmondás vált volna jellemzővé a különösen veszélyes iparágra, itt Magyarországon, Budapest területén, Csillebércen, újabb skandalum miatt kell szégyenkeznünk. A hír hallatán, okkal merül fel, kell-e, az ország legsűrűbben lakott területén, egy ilyen létesítmény, és ha meg is épült mindez, egy olyan korban, mikor a város még nem húzódott fel a budai hegyekbe, akkor hogyan lehetett azt privatizálni? Hogyan történhet meg, hogy az érintettek mindaddig tagadni próbálták a tényeket, míg tőlünk távoli országok fővárosaiból, méréseik alapján, rá nem világítottak a tényekre. El lehet-e fogadni olyan emberek kijelentéseit, akik azzal nyugtatják a lakosságot, hogy a kéményből távozó, a szellők szárnyán ezer kilométerre eljutó radioaktív izotóp koncentrációja, itthon nem veszélyes. Hogyan történhetett meg, hogy a jód-131 izotóp előállítása során használt szűrőberendezés átalakítását, azonnali gyártás, és nem, annak tökéletességéig tartó próbaüzem követte? A veszélyes anyagok így a radioaktív izotópok gyártása is üzlet és a gazdasági válság következtében minden vállalkozás radikálisan csökkenteni akarja a költségeit. Sajnos sok esetben a gyártás biztonságának, a környezet védelmének terhére spórolnak, ami komoly kockázatot jelent a lakosságra nézve. A hatóságoknak a gazdasági válság idején sokkal nagyobb odafigyeléssel, és hatékonysággal kell végezniük feladatukat. Amennyiben a jogszabályok vagy rendeletek nem elég szigorúak, nem biztosítják a hatékony munkát, akkor azok haladéktalan módosítását kell kezdeményezni. Az ilyen ügyeket ki kell beszélni. A titkolózás rossz tanácsadó. Nyílt társadalmi vitát kell tartani, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI, Atomenergia Kutatóintézet, a Magyar Nukleáris Társaság és a BME Nukleáris Technikai Intézet, a NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft. az Atomenergia Hivatal, és a civil társadalom bevonásával. Nem elfogadható, hogy a bizalmatlanság nukleáris technológia része legyen. Változás, pedig csak akkor lesz, ha a szakma képes lesz szakítani a jelenlegi gyakorlattal. Ahogy Geszti Péter Magyarország c. dala mondja: Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Én csak az életem bízom rád! Legyél a holnapban rejlő bizonyosság! Milliók áldása szálljon rád! |
Az intézményből a radiogyógyszer, immunoassay, molekuláris biológia és sugártechnika szakmai ágak, az Izotóp Intézet Kft. keretében működnek tovább. Nagy tudású emberek dolgoznak ott, de már kettős szereposztásban. A cég neve, alig változott, csak egy Kft-s rövidítés biggyedt korábbi neve után. Honlapjuk fejlécén ott díszeleg a Magyar Tudományos Akadémia épülete. Azt még nem privatizálták, meg a Paksi Atomerőművet sem. Így vissza is vonom, a verset követő első mondatom, hisz mindent nem privatizáltak, csak nagyon sok mindent, amit nem szabadott volna.
Hozzászólások
A rövidke cikknek két állítása van. Hogy elhallgattak adatokat, és hogy az ilyen intézeteket nem szabadott volna privatizálni. Ebből hogyan lehet eljutni addig az állításig, hogy: " A természettudomá nyos kultúra teljes hiánya lengi be a cikket"… Idézet
Rövid cikkem első bekezdésének információját, az Izotóp Intézet Kft. honlapjáról vettem:
Cégünkről
Az Országos Atomenergia Bizottság által 1959-ben alapított, később a Magyar Tudományos Akadémiához került Izotóp Intézet 1964-ben kezdett el radioaktív izotópokat gyártani. Az azóta eltelt időben Magyarország legfontosabb radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató, fejlesztő és gyártó központjává vált. 1993-tól az anyaintézménybő l a radiogyógyszer, immunoassay, molekuláris biológia és sugártechnika szakmai ágak mint Izotóp Intézet Kft. működnek tovább. www.izotop.hu
Tisztelettel,
Droppa György Idézet
Feltételezem, hogy nukleáris energiával kapcsolatosan, jelentősen eltér a véleményünk. Hozzászólásaikb ól ellenben sokat tanulok.
Vannak olyan területek, ahol egy kompromisszumos megoldás, nehezen elképzelhető. Mégis, egy, egymás tiszteletén alapuló dialógus, sokat segíthet, részkérdések megoldásán. Ezt ma, nagyon ritkán tapasztalom.
Tisztelettel,
Droppa György Idézet
Azt hiszem nem értetted pontosan az ötperces, általad négy percesnek és "propagandafilmn ek" titulált http://youtu.be/QWyYd2BDayo
anyag szimbolikáját. Ha csak négy percet néztél belőle ez érthető is, hiszen az ötödik percben van a lényeg, utalás arra, hogy a nukleáris tevékenység és a hulladék őrzése, felügyelete a Szent Koronáéhoz hasonlóan kell, hogy végbemenjen. Ahol a nyíltság és a megfelelő védelem együtt biztosított. Nem tudom, most hol hogyan van, de azzal természetesen egyetértenék, hogy a nukleáris létesítményeket ellenőrző mérési pontok és a környezeti aktivitást ellenőrző mérések legyenek az internetre kapcsolva, és ne támogassunk olyan ötleteket, hogy az Országos Atomenergia Hivatalt olvasszák be az Energia Hivatalba.
Tisztelettel:
Pálos László Idézet
üdvözöl,
Droppa György Idézet
Nem csak Salga Istvánnak küldött válaszod miatt kapcsolódtam a vízenergiához. A japán katasztrófát a hűtés kimaradása okozta. Azt meg kell jegyezni, hogy a húszezres cunami áldozat mellet, egyetlen nukleáris haláleset sem történt. A Duna esetében szlovák rosszindulat és kisvíz esetén előfordulhat, hogy Paksot le kell állítani, de arra van elég víz, hogy a leállt reaktorok és a pihentetőmedenc ék hűtését megoldják. Ha viszont Fajsz felépülne, az további biztonságot jelentene nemcsak hűtésileg, de tartalék áramforrásként is. Még arra is lehetőséget adna, hogy az új blokkokat ne levegő, hanem hidegvíz hűtéssel lássák el. Azt azért nem vitatod, hogy Freudenau inkább síkság mint Nagymaros. A Bősi oldalvízcsatorn át nem csak energetikai, de árvízvédelmi szempontok is indokolták. 1954 és 1965 sokaknak okozott nemcsak kellemetlen emléket, de jelentős kárt is.
Tisztelettel.
Pálos László
pvpstudio@chell o.hu Idézet
A hivatalos terminológia szerint, a teljen magyarországi szakasz síkvidéki. Nagymaros, egy erőműrendszer része lett volna, mely magában foglalja az oldalcsatornás, un. síkvidéki megoldást. Vízlépcsővitát, szerintem nem a nukleáris bizonytalanság árnyékán kell megvitatni.
A cikk témájához kanyarodva, pedig tudom, hogy Paks több mint 4Mrd Ft-ot költ évente, technológiájána k népszerűsítésér e. Ha mások véleményére is kíváncsiak lennének, azokat is meghívnák, akik más véleményen vannak.
Nincs tudomásom arról, hogy ezzel a módszerrel, a vélemények bárhol is közeledtek volna. Azt ellenben tudom, hogy a nukleáris energia, a világ több, iparilag és demokratikus hagyományban is fejlett országában; visszaszorulóba n van.
Üdvözöl,
Droppa György Idézet
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.