Márciusban és májusban a helyhatósági és az európai választások megmutatják majd mennyire népszerűek a szocialisták két évvel François Hollande elnökké választása után. Előreláthatóan nagy veszteségre kell felkészülni, annyit romlott az ország gazdasági helyzete, és a hatalomnak elképzelése sincs a jövőt illetően.
A baloldal céltalansága, de talán inkább sikertelensége miatt ott tartunk, hogy a legígéretesebb elképzeléseket ma a szélsőjobb kiáltja a nagyvilágba. Persze olyankor a rá jellemző agresszióval és keserűséggel, etnikai és vallási mániáival együtt. Az internet egyik sztárja, Alain Soral épp ezt a trendet (munka a baloldalon, értékek jobboldalon) lovagolta meg. Lássuk, mi ennek a sikernek a titka!
A cikk a Diplo Baráti Klubban 2014. január 17-én elhangzott előadás szerkesztett változata.
A fejlett európai országok vezetői az olajválság után arra az elhatározásra jutottak, ha meg akarják előzni a komolyabb gazdasági válságokat, a humántőkét fejleszteni kell. Ugyanakkor megpróbálták összehasonlíthatóvá tenni az egységesülő piacon (globalizálódó világban) a közoktatási rendszert. Ehhez mérésekre van szükség, majd elemzések révén meg kell állapítani, hogy az egyes rendszerekbe hol kellene beavatkozni.
Abdellatif Kechiche a hazánkban kevésbé ismert A kuszkusz titka (La graine et le mulet,2007) című filmjében már bizonyította, hogy a legnagyobb filmrendezők közé tartozik. Az Adéle élete 1−2. fejezet (La vie d'Adèle – Chapitres 1 et 2, 2013) ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak a bevándorlók életéről, hanem a fiatalokéról is figyelemre méltó gondolatokat közöl. Arról már nem is beszélve, hogy filmjéhez hiteles filmformanyelvi megoldásokat sikerült találnia. Temérdek magazin minősítette a filmet a 2013-as esztendő egyik legjobb alkotásának. Mi sem hagyhatjuk ki, hogy ne vegyük górcső alá.
2013. november 6-án a Sorbonne Egyetemen egy konferencián az európai adósságkezeléssel kapcsolatban felszólalt Rafael Correa, Ecuador elnöke. Szerinte az adósság kezelésekor az európai álláspont jelenleg kizárólag a pénzügyi szektor érdekeit veszi figyelembe.
Érdekes a válság kialakulásának elemzése egy mai latin-amerikai vezető szemével, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a második világháború utáni első adósságválságkor, 1982-ben, a latin-amerikai országokon kívül Magyarország és Lengyelország is válságba került. Ma nemcsak földrajzilag, hanem politikailag is óriási a távolság a két országcsoport között. Magyar vagy lengyel állami vezetők politikai helyzetelemzése teljesen különbözik az alább olvasható értékeléstől.
Leonarda Dibraninak, a Franciaországból tavaly október 9-én kiutasított roma lánynak tragikus és rémregénybe illő története ismét reflektorfénybe állította Koszovót. A francia hatóságok feljogosítva érzik magukat az illegálisan Franciaország területén tartózkodók kitoloncolására, hiszen – mondják – Koszovó „biztonságos”. Pedig a teljesen perifériára szorított ottani roma közösség továbbra is rendszeres zaklatásnak van kitéve.
Ha azt mondjuk, videojáték, az USA vagy Japán jut először eszünkbe. Kanadára nem gondolnánk, pedig, kiemelt adókedvezményekkel a függetleneket, de az ágazat nagyjait is sikerült magához édesgetnie.
Mind a két ország jogosan dühös. Egyik oldalon a Central Intelligence Agency (CIA, a Központi Nyomozó Iroda) aktív szerepe 1953-ban Mohammad Mossadegh nemzeti kormánya elleni puccsban. Másik oldalon 1979-ben az amerikai nagykövetség elfoglalása és a túszejtés. A közvélemény Iránban és az USA-ban is jól emlékszik ezekre az eseményekre. Mégis úgy tűnik, Teheránban készek újraértékelni a kapcsolatokat és bizalmat szavaznak Barack Obama amerikai kormányának. Ez a döntés beláthatatlan következményekkel jár majd a régió geopolitikai helyzetére.
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
