2014. január 26-án Tunéziában új Alkotmányt fogadtak el, melyben olyan fontos kérdéseket is rendeztek, mint a nők helyzete, a vallás szerepe, és a lelkiismereti szabadság. Így lehetőség nyílt arra, hogy a közéleti viták a legfontosabb gazdasági döntések körül bontakozhassanak ki. A nagy pártok azonban nem képesek saját állásfoglalást kialakítani a gazdasági fejlődést illetően. 
A 20. század elején, a mexikói forradalom nyomában, művészek egy csoportja azt keresi, hogyan jeleníthetik meg a forradalom céljait és vágyait. Amikor a középületek falait borító freskót választják, mindenki számára láthatóvá teszik a hagyományos és a modern találkozását, a közösen megélt valóság legendákká alakulását. Ezzel az elkötelezett művészet egyik nagy alkotása jött létre.
A Krím-félsziget elszakadása után az új ukrán hatalomnak katasztrofális gazdasági, demográfiai és szociális helyzettel kell megbirkóznia. A húsz éve kialakult oligarchikus rendszer szegénységet, haragot és félelmet szült.
Ez a cikkünk nem tér ki az ukrán helyzetet ma leginkább befolyásoló külső szereplők hatására - a fordítás megkezdése óta eltelt 2-3 hét, teljesen új környezetet teremtett. Ígérjük, hogy más cikkeinkben visszatérünk még a kérdésre.
A híres orientalista Maxime Rodinson, aki korábban egy Mohamed prófétáról szóló életrajzot[i] is publikált, most egy 1966-os könyvének új kiadásával jelentkezett a könyvpiacon. Az Iszlám és Kapitalizmus című tanulmánykötet 2014. év elején jelent meg Párizsban a Demopolis Kiadónál[ii]. A könyv számos megállapítása ma is nagyon aktuális. A többi között olyan kérdésekre igyekszik választ adni: milyen kapcsolatban van a muzulmán világ az iszlámmal, a gazdasági fejlődéssel és a kapitalizmussal? A muzulmán társadalmak miért vannak „lemaradva”? Miért nevezik ezeket az államokat „fejlődő országok”-nak? Az iszlám vallás állít-e korlátotokat a szociális jóléti intézkedések bevezetése, vagy a szocializmus elé? Maxime Rodinson elveti azok nézeteit, akik szerint a muzulmán társadalmakat sajátos, a nyugati civilizációtól radikálisan különböző szabályok alakítják, amelyek csak a Korán tanulmányozásával érthetők meg. A jeles orientalista nem a Korán alapján, hanem a társadalomtudományok segítségével, egy nem dogmatikus marxizmus alkalmazásával elemzi a címadó témát.
A mai politikai közbeszédben gyakran használunk két – birodalom és gyarmatosítás – olyan kifejezést, melyek módszeres kifejtése hasznos lehet olvasóink számára. Magyarország történelme folyamán három kontinentális birodalomnak is része volt és kérdés, hogy birodalmi perifériaként határozhatjuk-e meg mai Európai Uniós tagállami létünket.
A szociológus-egyetemi oktató szerzőpáros első cikke eredetiben elérhető az alábbi linken: https://www.academia.edu/1485354/Empires
A gyarmatosításról a mai Magyarországon általában keveset tudunk, pedig az utóbbi két évszázadban a világ négy olyan időszakot élt át, amely a kor fejlett tőkés birodalmainak átalakulásával majd végül a gyarmati rendszerek felbomlásával a világrendszer alapvetően új formáját hozta el. Az alábbi összegző tanulmány párja a Birodalmakról szóló ismertetésnek és arra keresi a választ, vajon létezik-e új gyarmatosítás és ha igen, akkor miben hasonlítható a hagyományos gyarmati állapothoz?
Mind a két cikket angolból fordítottuk és eredetiben az www.akademia.edu honlapon, az egyetemi oktatók internetes hálózatán jelentek meg. A pontos elérhetőség: https://www.academia.edu/1485352/Colonialism
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
