Az emancipációra szavazunk
- Részletek
- Kategória: 2014. október
- Írta: SERGE HALIMI
- Találatok: 6176
2013. augusztus 20-án a Libération című napilap a következő reklámmal jelent, hogy erősen gyengélkedő forgalmát fellendítse: „Amikor rohan az idő, akkor nincs más megoldás, mint még gyorsabban rohanni!”Láthatólag nem ez volt a jó megoldás, mert egy évvel később a lapeladások még tovább csökkentek, végül pedig a vezetőség az alkalmazottak egyharmadának egyszerűen felmondott. Ugyanakkor a megmaradtaktól elvárják, hogy több témában írjanak tartalmas cikkeket. Az új vezérigazgató Pierre Fraidenraich pedig azokat, akik esetleg készek lettek volna ellenállni az új vezetési stílusnak, így fenyegette meg: „Vagy ez, vagy a halál!” Nagy valószínűséggel nem lesz választás a kettő között, hanem ez is az is!
A visszaszámlálás végre elért a nullához. A Kínai tévéadó (China Network Television – CNTV) fehér felhőt mutat – Evo Morales, Bolivia elnöke egészen meghatódik. A rakétakilövő fémkarjai kinyílnak, és a Hosszú Menetelés 3-B rakéta hamarosan elhagyja a Föld vonzáskörét. 2013. december 21-én a kínai hordozórakéta Föld körüli pályára teszi Bolívia történelmének első távközlési műholdját, a Tupac Katarit (TKSAT-1).
1948 májusában a Szovjetunió elismerte a három nappal korábban létrejött Izrael Államot
A gyarmati felszabadulást követően a fejlődő országok erőteljes iparosításba kezdtek, így óriási proletariátus alakult ki a Dél országaiban. E változás következtében azonban - paradox módon - a munkások tiltakozó megmozdulásai meggyengültek. Sok radikális értelmiségi úgy értékeli, hogy a nyugati országok valóságát elemző elméletek, melyek megszülték az osztály vagy a kapitalizmus fogalmát, nem alkalmasak más társadalmak leírására. A déli országoknak ki kell elemezniük saját történelmüket és kultúrájukat. Ezekre a gondolatokra válaszol Vivek Chibber az USA-ban nagy vitát kiváltott munkája.
Arra a kérdésre, hogy az utóbbi időkben melyik a legizgalmasabb színházi műhely Budapesten, nehezen tudnék választ adni. Szerencsére, bőséges a választék, van miből válogatni. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy az egyik legizgalmasabb színház (több játszó hellyel, mint a Padlás, a tornaterem, a nagyterem, stb.) jelenleg, sőt már több éve, a Színház és Filmművészeti Egyetem (SzFE).
A franciaországi „rentrée”, a nyári szabadság vége, igen mozgalmasra sikeredett az idén: lezajlott egy nagyszabású kormányátalakítás, melynek értelmében az utolsó baloldali illúziók is elvesztek. A statisztikák a lehető legrosszabb társadalmi-gazdasági adatokról tanúskodnak: megállíthatatlanul nő a munkanélküliség, gyakorlatilag folytatódik a recesszió, a megszorítások hiábavalóak, Franciaország továbbra is képtelen a hírhedt három százalék alá nyomni a hiányát. Az államelnök volt élettársa olyan gyilkos pamfletet jelentetett meg François Hollande-ról, hogy mindenki a levegőt kapkodta. És ekkor mindezt megkoronázva jött egy könyv
A szovjet blokk összeomlása óta nem egyértelmű a nemzetközi kapcsolatok újjáalakulása. A stratégiai szövetségek elmosódottak, az új partnerségek homályosak, egyes ügyeken ütköznek a partnerek, míg másokban összedolgoznak az ellenfelek is. 
Az a tény, hogy a globális felmelegedés az emberi beavatkozás hatására áll elő, valamint hogy ez jelentősen fenyegeti a jövőnket, a haladó gondolkodásúak számára széles körben elfogadott. Mégis, ha foglalkoznak is a problémával, elsősorban a személyes felelősséget, az egyéni döntés fontosságát hangsúlyozzák („vásárolj energia-hatékony villanylámpákat, kisfogyasztású kocsikat” stb.), vagy olyan piaci-alapú sémát helyeznek előtérbe, mint a már sokat emlegetett emisszió-kereskedelem (cap-and-trade). Ezek a válaszok azonban nem megfelelőek, mert a társadalmi ellenállás lehetőségét fel sem vetik. A klímaváltozásért pedig alapvetően maga a kapitalizmus a felelős.
