2014. november

Bolívia kontra Mexikó – a sajtó kettős mércéje Latin-Amerikáról

iguala 2Egy államfő újraválasztása válság idején – ráadásul két kitöltött ciklus után – nem túl gyakori. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy Evo Moralest Bolíviában 61 százalékkal választották újra, mégpedig egy olyan országban, ahol öt elnök váltotta sűrűn egymást 2001 és 2005 között. Minek köszönhető ez a sorozatos választási győzelem? Egyebek között annak, hogy 2006. óta Bolíviában 25 százalékkal csökkent a szegénység, a minimálbér reálértéke 87 százalékkal nőtt, a nyugdíjkorhatár csökkent[1], a növekedés – évek óta folyamatosan – évi 5 százalékra tehető. Ezek után joggal kérdezhetnénk: a jó hírekről miért nem tájékoztat a média széles körben? Talán azért mert az eredmények haladó baloldali politikusoknak köszönhetők?

ENERGIAVITA - Rendszerváltás - ezt akartuk?

rv

Egy örökzöld kérdés közös megtárgyalására hívunk minden érdeklődőt


a Rendszerváltás – ezt akartuk? A fejlődő szocializmusból a széthulló kapitalizmusba – című beszélgetéssorozat keretében

ENERGIAVITÁT

rendezünk



időpont: 2014. november 22-én, szombaton (10:30 - 15:00)

helyszín: a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének székháza, 1068 Budapest, Városligeti fasor 46.

Ellenállni a hidegháború szelének

4493339Sok éve már – tulajdonképpen az 1962-es kubai rakétaválság óta –, hogy a legveszélyesebb összeütközés tanúi vagyunk Oroszország és az Egyesült Államok között. Az ukrajnai polgárháború, amelyet az illegális kijevi kormányváltás indított el, elvezethet egy tényleges és frontális összeütközéshez az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Oroszország között. Jelenleg egy ilyen forgatókönyv is elképzelhető; ami pedig eddig elképzelhetetlen lett volna, már nagyon hosszú ideje. Továbbá számos elem utal arra, hogy ez az új hidegháború még veszélyesebb lenne, mint az előző, így ezt a planéta csak nehezen élné túl[1].

Kié lesz az évszázad: Amerikáé vagy Kínáé?

Verseny a csendes-óceáni partnerség árnyékában

selyemút32014. július 31-én India elutasította a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szakemberei által kiötlött, és Dohai forduló néven ismert[1] mezőgazdasági termékeket érintő megegyezést. Az új indiai miniszterelnök Narendra Modi megüzente az egész világnak, hogy a már egyébként is haldokló megállapodás-csomag végleg a múlté. India továbbra is támogatni fogja a gabonatermesztést, de ezt alapvetően belpolitikai ügynek tekinti. Nem ez az első alkalom, hogy India vétót emel a WTO-ban, és ezzel nincs egyedül. A mostani eset azért vált ki erős hullámokat, mert egyre több fejlődő ország fejezi ki ellenállását a világszervezet elképzeléseivel szemben. A fejlődők újabban sikerrel fognak össze érdekeik védelmében a nagy erős országok, így elsősorban az USA ellen.

Havasi gyopár: osztályharc az Alpokban

havasi gyopár kA tudományos felfedezések nem mindig váltanak ki egyértelmű lelkesedést a közvéleményben. Gyakran előfordul, hogy amikor a kutatók bejelentik egy új molekula, vagy egy csodás tulajdonságokkal bíró hibrid kifejlesztését, a szkeptikusok azonnal aggódni kezdenek az újdonság társadalmi, egészségügyi vagy ökológiai hatásai miatt. A Helvetia névre keresztelt, és kereskedelmileg is hasznosítható havasi gyopár törzs felfedezésének bejelentése után is ez következett be. A svájci kutatóközpont, az ACW (Agroscope Changins-Wadenswil) a közfelháborodás ekkora viharára nem számított.

Az angol függetlenségi párt

ukipKísértet járja be az angol politikai elitet: a UKIP kísértete. A 2014 májusában tartott európai választások során ez a lázadó, jobboldali populista párt megsemmisítő vereséget mért mindhárom fő pártra – nem csak a közösen kormányzó konzervatív és liberális-demokrata pártokra, hanem az ellenzéki Munkáspártra is. Egy évszázada nem nyert más párt nemzeti választást, csak a munkás, vagy a konzervatív párt. Nigel Farage UKIP vezér kitartóan ápolta a sörivó, szókimondó, a népből jövő ember képét, egy „politikai földrengést” ígért, és azt teljesítette is.

Vita a prostitúció legalizálása körül

fürdőLegalizálható-e a prostitúció, és ha igen, milyen indokok alapján? Kajsa Ekis Ekman, svéd újságírónő szerint erre a kérdésre szinte minden politikai irányzatnak az a válasza: legalizálni kell a prostitúciót. A szocialisták szerint a prostituált „egy női munkavállaló, aki szakszervezetbe szerveződik”. A liberálisok szempontjából mindez „szabad akarat kérdése, és a prostituált nem más, mint egy szexuális vállalkozó”. A feministák azt mondják: a nőknek jogukban áll „saját testüket birtokolni”. A hetvenes évek mozgalmainak jelmondata („a testem az enyém”) ma már merőben eltérő üzenetet hordoz.