Nem mindegy, miért harcolunk!

 

syriza a7394 copy1914. augusztusában nagy volt az egyetértés. Franciaországban, mint ahogy Németországban is. A munkásszervezetek meginogtak; a baloldali és a szakszervezeti vezetők mind felsorakoztak a „nemzetérdek” zászlaja alá; a társadalmi haladásért folyó harcot viszont több évre felfüggesztették. Nem lehetett másként, hiszen a halottak száma már a véres küzdelem első napjaiban több tízezer volt. A fegyvercsörgés és a nemzeti hősiesség idején kinek lenne türelme végighallgatni egy a békéről szóló beszédet? Júniusban vagy júliusban talán még el lehetett volna hárítani a csapást. Augusztusban már késő volt.

Elhúzódó válság: faji egyenlőtlenség Obama Amerikájában

szegr2014 augusztusában és novemberében erőszakos cselekmények színhelye volt a Missouri állambeli St. Louis elővárosa, Ferguson. Augusztusban lelőtték a fekete tizennyolc éves fegyvertelen tinédzsert Michael Brownt, és az esküdtszék nem emelt vádat a gyilkosságért Darren Wilson fehér rendőr ellen. A világ ismét a külvárosi Amerikáról beszélt. Égő autók és fosztogatás, a fegyvertelen tiltakozókkal szemben felsorakozott, állig felfegyverzett, többségében fehér rendőrök képei jelentek meg a médiában – és ez zavart keltett a Fehér Házban, árnyékot vetett a fajgyűlölet utáni korszak fényében fürdő színesbőrű Barack Obamára. A fergusoni zavargás csak az események nyitánya volt. A tiltakozások több száz kisvárosban megismétlődtek, majd átterjedtek San Franciscóra, Los Angelesre, Chicagóra, New Yorkra. Mindez együttesen jelzi Amerika faji válságának mélységét.

Ha bezár a gyár - Osztrákok is kukáznak, ha rákényszerülnek

04 plakate3Bár a tömegmédia elsősorban a Hollywoodból importált sztárparádé kapcsán tudósított a berlini filmfesztiválról, most is akadtak olyan filmek, amelyek a társadalmi valóságot, a dolgozó emberek igazi életét mutatták be. A Berlinale ebben a tekintetben hű a régi Nyugat-Berlin progresszív, lázadó, ellenkultúrás hagyományaihoz.

Törökország válaszút előtt: „fényes elszigeteltség”, vagy régiós vezető szerep?

900px Ottoman empire.svg A törökországi „Igazság és Fejlődés Párt (AKP) szomszéd országokkal kapcsolatos külpolitikáját mindig is a „zéró viszály” elve jellemezte. Az „arab tavasz” következtében felborult régiós egyensúly azonban ezt a szándékot erősen megkérdőjelezte. Törökország viszonya ma feszültnek mondható Szíriával, Szaúd-Arábiával, Iránnal és Egyiptommal is. A térségben zajló fegyveres konfliktusok végkimenetele nem minden esetben találkozott a török vezetés céljaival, ezért felvetődött a kérdés: változtassanak-e eddigi külpolitikai irányvonalukon? Kezdetben úgy tűnt: az ottomán örökségre épülő Új Törökország projekt megvalósításával politikai vezető szerepre törhetnek a régióban. A szíriai és egyiptomi külpolitikai kudarc után azonban megfogalmazódott: talán jobb lenne, ha távol tartanák magukat az eseményektől, és felvállalnák a diplomáciai elszigeteltséget…

Ausztrália vonzódik Kínához

ausztr k kKína gazdasági és területi céljai felborítják Dél-kelet Ázsiában az eddigi kényes hatalmi egyensúlyt. Ausztrália jó katonaként szolgálta az USA új csendes-óceáni stratégiáját, a helyzet azonban mintha változna. Ha közelebbről megnézzük, hogy a felek miként illeszkednek be a régió szövetségi rendszereibe, akkor árnyaltabb képet kapunk. Ez a kép pedig Ausztrália Kína iránti csodálatáról árulkodik…

Hugo Chávez a forradalomról

chavezHugo Chávez elhunyta második évfordulóján jelent meg francia nyelven, Ignacio Ramonetnek, a Le Monde Diplomatique volt főszerkesztőjének a venezuelai elnökkel folytatott beszélgetéseit tartalmazó, „Első életem” című kötete, amit spanyolul már korábban kiadtak. Az anyag feldolgozása öt évig tartott, és a szerző több mint kétszáz órát beszélgetett a politikussal. A Le Monde Diplomatique márciusi száma részleteket közölt a könyvből.