hu | fr | en | +
Accéder au menu

Az összeesküvés elméletek aranyszabályai

JPEG - 163.2 kio

Az összeesküvés elméleteknek komoly múltja van Európában. A keresztes háborúk után a templomos lovagok, a szabadkőművesek, és a legkülönbözőbb titkos társaságok tevékenységéről alkottak különböző elméleteket. Korunkban a nemzetközi zsidóság, és a titkosszolgálatok szerepével kapcsolatos elméletek terjednek elsősorban. Sokféleségük ellenére szinte valamennyi összeesküvés elmélet hasonló jellemzőkkel írható le. Cikkünk ezeket foglalja össze, példákkal illusztrálva.

1 - Összeesküvésről nem kell beszélni

(Összeesküdni, én, soha!)

A XVIII. században élt szerzetes, Augustin de Barruel, az elsők között öntött írott formába összeesküvés-elméletet a francia forradalom történetét feldolgozó memoárjában: „Ebben a forradalomban a legborzalmasabb gaztettől kezdve mindent előre kiterveltek és kigondoltak azok az emberek, akik már régóta összeesküvést szőttek titkos társaságaikban, ezzel is felgyorsítva az események folyamatát és kiválasztva a sikeres összeesküvés legkedvezőbb pillanatát.” Amikor Barruel ezeket a sorokat írta, sokan hittek ezekben a történetekben. Őszintén és nyíltan beszéltek konspirációról, titkos társaságokról, trükközésekről, tehát magáról az összeesküvésről. Mára a szóhasználat megváltozott. Alain Soral, a szélsőjobboldallal kacérkodó humorista, esszéista és médiaszereplő a következőképp fogalmaz: „Azt hiszem, ezt a szót, hogy összeesküvés sohasem használtam könyveimben. Én magam az uralkodás terve, uralkodás hálózata fogalmat használom” – magyarázta 2011. március 23-án az RFI (Radio France) hullámain. Miként a francia konspiracionizmus két nagyágyúja, Dieudonné és Thierry Meysann, Sorel is bizalmatlan a „hivatalos verziókkal” kapcsolatban. Helyettük olyan „alternatív információkat” ajánl, mint az „Elég a hazudozásokból (1) című internetes oldal, melyet „az igazság megszabadít minket” szlogennel indítanak. Hasonló a Wikistrike, amely határozottan azt állítja: „semmi és senki sem áll feljebb az igazságnál”. A nagy katolikusságáról ismert Media-Presse-Info című lap úgy hirdeti magát, mint „egy olyan eredeti média, melynek célja az információ objektív, szabad, cenzúra nélküli terjesztése”.

Ki tudná ezt kifogásolni?

2 - A beavatottakhoz tartozás tudata

(Na, engem nem etetnek meg!)

„Bevallom: nem hiszek a hivatalos verziókban, amelyeket a média tár elénk nap mint nap” – állítja büszkén a Media-Presse-Info egyik munkatársa (2) . „Megérteni, hogy nem a hivatalos álláspont szerint történnek a dolgok, nem könnyű feladat. Mindent saját magunknak kell elgondolnunk, amire a többség nem képes” – magyarázta önelégülten Mathieu Kassovitz színész az interneten, a szeptember 11-i tragikus esemény 10. évfordulója kapcsán. Ez a felsőbbrendűségi érzés az Egyesült Államokba költözött francia nemzetiségű Stop Mensonges internetes oldal működtetőjére is jellemző: „Amióta jól tudok angolul, állandóan felfedezek olyan információkat a neten, amelyek eddig számomra elérhetetlenek voltak. Ezen információk nagy része hihetetlen és nehezen befogadható a hivatalos média és a hagyományos nevelés által kondicionált agyunk számára.”

E kijelentések egyértelműen utalnak arra, hogy a folyamatos kétely egyfajta felvilágosult avantgarde csoporthoz tartozás érzését nyújtja az elméletek hívei számára. A beavatottság öröme, valamint a meggyőződés, hogy kiemelkednek a tudatlan tömegből, még vonzóbbá teszi az összeesküvés-elméleteket.

3 - A tudományosság látszata

(Igenis, racionális vagyok!)

Az összeesküvés-elméletek vonzerejét még tovább növelik a racionálisnak és nagyon tudományosnak mutatkozó megfogalmazások. Ezek a szövegek szinte mindig tele vannak tűzdelve hivatkozásokkal, lábjegyzetekkel, diagramokkal és számszerű adatokkal ─ így az egyetemi és más tudományos publikációkhoz hasonlítanak. A World Trade Center 7-es tornyának „mágikus összeomlásáról” szóló honlap, amely a ReOpen 911 internetes oldalon jelent meg, ennek a műfajnak a mintapéldája. Háromdimenziós térképek, légi felvételek, műszaki és technikai ismertető videók, „a geofizikai és akusztikus hullámok specialistájának” egyik tanulmánya, és egy „mérnökök által szerkesztett összefoglaló dokumentum” együtt és külön is kimutatják, hogy az épület összeomlása valójában egy előkészített terv szerint történt. A tudós maszk mögött valójában egy zárt információs kör búvik meg, ahol az összeesküvéssel foglalkozó oldalak más ugyanolyan profilú oldalakkal és könyvkiadókkal vannak kapcsolatban. (Pl. a franciaországi Demi Lune kiadó). „Tudományos” magyarázataikban olyan „kutatók” munkáira hivatkoznak, akiket egyetemi közegekben lenéznek, és megkérdőjeleznek. A Réseau Voltaire honlapon ez különösen leplezetlenül jelenik meg: a honlap vezető személyisége Thierry Meysann például állandóan saját cikkeit idézi.

4 - Kérdezzük meg: ki profitál a bűntényből?

„Ki követte el valójában a támadást? - kérdezi az ismert antiszemita közszereplő Dieudonné (3) a Quenel Plus internetes oldalon, a Charlie Hebdo megtámadásával kapcsolatban. Ki volt a megrendelő? Ki az, aki profitál a bűntényből? (4) Az ilyen és hasonló kérdésfelvetés lehetővé teszi, hogy minden egyes eseményhez keressünk egy felelőst. Ez az, ami minden összeesküvés-elmélet alapforrása. A Media-Presse-Info c. lap például a hét párizsi újságíró 2015. január 9-i meggyilkolása után alattomosan a francia elnököt tette felelőssé az eseményért. „Vajon ez a támadás a titkosszolgálatok összeesküvésének az eredménye?” – teszi fel a kérdést a lap egyik munkatársa. „Hollande feltűnően gyorsan profitált a támadásból. Megugrott a népszerűsége anélkül, hogy ténylegesen javított volna bármit is az ország gazdasági és szociális helyzetén… Ezzel meg is válaszoltuk a kérdést, ki profitál mindebből (5) .”

Thierry Meyssan újságíró-esszéista, híres-hírhedt konspiracionista könyvek szerzője viszont azt állítja: a támadásnak igazi haszonélvezője nem más, mint Washington. Magyarázata szerint: az amerikai politika az anti-muzulmán rasszizmus megerősödése okán abban bízik, hogy a Közel-Keleten megvalósíthatja hatalmi terveit. Meyssan 2015. január 7-én a következőt állította: „A Charlie Hebdo elleni támadás kezdeményezői nem a dzsihadistáknak vagy a táliboknak akartak szolgálatot tenni, hanem a neokonzervatívoknak, vagyis a liberális héjáknak”. A Quenel Plus „teljesen hihetőnek” tartja az egyik volt orosz tábornok elméletét. Eszerint a franciaországi terrorista támadás azon zsoldosok műve, akiket az Amerikai Egyesült Államok és Izrael toborzott az iszlámellenesség további kiélezése céljából (6) .

Az a kérdésfelvetés, hogy ki profitál a támadásból, egyes esetekben segíthet az összeesküvés felderítésében, de sosem képes biztosan rámutatni és megnevezni a felelősöket. 1894-ben, egy olasz anarchista, meggyilkolta a francia államelnököt, Sadi Carnot-t, így Sante Geronimo Caserio elnökhelyettes lépett a helyébe és lett az államelnök. Lehet-e ebből arra következtetni, hogy ő rendelte meg a gyilkosságot? Az első világháború lehetővé tette a bolsevik forradalmat. Vajon ebből is arra kellene-e következtetni, hogy egy kommunista követte el a szarajevói merényletet?

5 - „Zavaros részletek” keresése

Ahogy a bűnösöket nevükön nevezik, az összeesküvés elmélet hívei minden „zavaró részletet” és „anomáliát” megpróbálnak felkutatni, kizárólag azért, hogy a hivatalos verziót meg tudják cáfolni. Thierry Meyssan a Charlie Hebdo merénylet alkalmával a következőket állította: „a muzulmán testvériség, az Al-Qaida, vagy az ISIS szimpatizánsai nem elégedtek volna meg csupán azzal, hogy megöljék az ateista karikaturistákat. Előbb a szemük láttára semmisítették volna meg a lap archívumát!” Meyssan ezzel próbálta alátámasztani, hogy a Kouachi testvérek missziójának semmi köze az iszlamista ideológiához.

Az összeesküvés elméletekben a lényeg kevésbé az érvek megalapozottságában gyökerezik, sokkal inkább azok számában. Néhány hónappal a 2012 márciusában elkövetett Toulouse-i és a Montauban-i gyilkosságok után az Oumma.com oldalon Mohamed Merah ügyével kapcsolatosan „72 anomáliát” (7) közöltek. Ilyeneket például: „Vajon hogyan tudott Mohammed Merah női méretű golyóálló rendőrzubbonyt szerezni?”, „Miért akart volna megölni Merah egy olyan katonát, akit tisztelt?”, „Vajon ki küldte el a Merah holttestéről készült fotót az Entrevue magazinnak?”stb. Minden egyes kérdésre egyszerű a válasz, viszont az anomáliák sorát sejttető végtelen sok kérdés végül is elveti a kétkedés magját.

6 - A véletlen tagadása

(„Ez nem lehet véletlen!”)

A véletlen nem létezik ─ állítják. Ahhoz, hogy minél több zavaró részletet tudjanak összegyűjteni, be kell láttatni, hogy minden egyes tény lényeges lehet, az események részleteit pedig mindig ok-okozati összefüggésben próbálják értelmezni. Így a Charlie Hebdo elleni támadás kivizsgálásával frissen megbízott Limoges-i helyettes rendőrparancsnok 2015. januári öngyilkossága gyanúra okot adó „jellé” vált. Az összeesküvés-elméletek hívei kiváló és elszánt szemiológusok (8) . Ha egy bankjegyen vagy egy cigarettás dobozon egy háromszög szerepel, akkor abban már rögtön felfedezni vélik a szabadkőművesek jelét. Az elv régóta és jól működik. Így például Barruel abbé a francia forradalom utáni években azt állította, hogy a guillotine fémlapjának háromszög alakja a szabadkőműveseknek tulajdonítható. Ugyanez a helyzet a zsidócsillaggal is. Louis Farrakhan, az amerikai Nation of Islam szervezet igazgatója szerint: ha a dolláron lévő tizenhárom csillagot összekötjük, Dávid király csillagának kontúrját kapjuk.

E trükkös logikai játéknak van egy számmisztikai változata is, amelynek célja, hogy a gyilkosnak a bűntény helyszínén hagyott nyomát felderítsék és értelmezzék. Ilyen számmisztikát agyaltak ki a World Trade Center elleni támadáskor is. A Wikistrike egyik cikke erre a következtetésre jutott: a tragédia szeptember 11-én történt, vagyis számokkal kifejezve 9.11, vagy másként 911, amely szám megegyezik az Egyesült Államok rendőrségének telefonszámával. Ugyanez a logika működött a Charlie Hebdo elleni merényletnél is. Az esemény január 7-én történt, vagyis 1.7 vagy 17, ami pedig a francia rendőrség számával egyezik meg. Lám, újabb „zavaró részlet!”…

7 - A történelemre támaszkodni

(„Ne feledjük a történelmi előzményeket!”)

A történelmet sokszor az összeesküvés elméletek alátámasztására használják, amikor is nagyon különböző eseményeket vetnek össze. A számos „hamis zászló (9) ” alatt végrehajtott politikai műveletek nagyon jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a francia, az amerikai, vagy az izraeli titkosszolgálatok bűnrészességét hirdethessék egy adott terrorista akcióban. A Charlie Hebdo elleni merénylet kapcsán Thierry Meyssan a következőkre figyelmeztet: „Ne felejtsük el a történelmi előzményeket!… Az elmúlt években láttuk az amerikai vagy a NATO titkosszolgálatok tevékenységét. Példaként említhetném azt az esetet, amikor kábítószerek pusztító hatását tesztelték francia lakoson, a tudtuk nélkül. Vagy amikor az OAS-t támogatták egy de Gaulle tábornok elleni merényletben, vagy amikor hamis zászló alatt civileket támadtak meg több NATO tagállamban.”

A drogteszt ügye tulajdonképpen egy 1951 nyarán történt eseményről szól, amikor Gard egyik kis falujában Pont-Saint-Esprit-ben hasfájással, émelygéssel, rosszulléttel, hallucinációval körülbelül tíz lakost kórházba szállítottak. Még egy fél évszázaddal később sem derült fény a titokra, noha az egyik értelmezés szerint anyarozs és gabonaparazita együttes hatása volt a csoportos mérgezés. 2009-ben azonban egy amerikai újságíró, aki a CIA egyik ügynökének 1953-as öngyilkossága ügyében nyomozott, időközben kijelentette: megtalálta a választ. Két volt titkosszolgálati ügynök vallomására, és egy homályos CIA dokumentumra hivatkozva azt állította: valójában a CIA beavatkozása okozta a rosszulléteket. Fantáziadús története szerint a CIA nagy mennyiségben szórt ki LSD-t, hogy tesztelje annak támadófegyverként való használatát. Noha a legtöbb szakértő a gabonaparazita okozta mérgezés felé hajlik, nem lehet egyértelműen kizárni a másik értelmezést sem. Így az eredeti konspirációs feltételezésre most rárakódik egy újabb összeesküvési feltételezés.

8 - Soha ne becsüljük alá az ellenséget!

Az összeesküvés elméletek hirdetői hisznek a hatóságok csalhatatlanságában, holott ezek bizonyos értelemben ellenfeleik. Jó példa erre a World Trade Center lerombolása után született elmélet: „lehetetlen, hogy Afganisztán egyik barlangjában megbújó maroknyi ember képes lett volna egyedül a WTC lerombolására. Az amerikai titkosszolgálatoknak meg kellett volna őket akadályozni!”

Egy másik eset: „Az eltérített repülőgépekre vonatkozó szokásos eljárások ismeretében e repülőgépek egyikének sem kellett volna célba érnie, nemhogy mindháromnak” ─ írta David Ray Griffin, Az új Pearl Harbor című cikkében (Demi Lune, 2006). Ugyanezt azt érvelést olvashatjuk Soral oldalán is a Charlie Hebdo merényletet elkövető Kouachi testvérekkel kapcsolatosan: „Ha az iszlám hálózatot tényleg fel akarnák számolni a francia titkosszolgálatok, akkor mindent megtettek volna azért, hogy még élve elkapják és kivallassák őket. Erre minden eszközük megvolt”.

Gyakran megtörténik, hogy a rendőrség vagy a katonaság hibázik. Példa erre az Eagle Claw hadműveletet 1980 áprilisában, amelyet nagy gonddal készítették elő, mégis siralmasan megbukott. A teheráni amerikai nagykövetségről nem sikerült kiszabadítani a túszokat egy hirtelen támadt homokvihar és a helikopterek hiánya miatt. Néhány hónappal később John Hinckleynek sikerült Ronald Reagan védelmi szolgálatának éberségét kijátszania, és hat lövést adott le az elnökre. 1983 októberében, amikor egész Libanonban háború dúlt, Beyrouth-ban két majdnem egyidejű merényletben háromszáz amerikai és francia katona halt meg. A történelmi analógiák játékában miért nem elemzik és vetik inkább össze azokat a kudarcokat, amelyek a szeptember 11-i és a 2015. január 7-i merényletekhez vezettek? Amerikai és francia részről nem ezek voltak az első, és nem az utolsó kudarcok.

9 - Soha ne becsüljük túl az ellenséget!

Noha az összeesküvés elmélet vallói meg vannak arról győződve, hogy ellenségeiket a túlságos erőfölény miatt nem lehet megbuktatni, de gyakran hibáznak, és erre fel kell hívni a figyelmet. Egyes elméletek szerint például egyetlen egy asztronauta sem járt a Holdon 1969-ben. A képeket az Amerikai Egyesült Államok készítette, hogy elkápráztassa a Szovjetuniót. Bizonyítékként Neil Amstrong fotóira hivatkoztak. Szembetűnő volt, hogy az égről készített felvételeken egyáltalán nem találhatók csillagok... „Ez azt jelentheti, hogy amerikaiak az egész földet becsapták egy hamis holdra szállás hírével! Csupán figyelmetlenségből nem tettek a hamis egükre néhány csillagot.”

Ugyanez a paradoxon jellemzi a legújabb összeesküvés elméleteket. A Kouachi testvérek egyikének személyigazolványát egy elhagyott autóban találták meg Párizsban. Ettől aztán egy csapásra megkérdőjeleződött a történet hitelessége. Néhányan ugyanis kiagyalták, hogy a rendőrség helyezhette oda az okmányt, mégpedig azért, hogy a két embert gyanúba keverje... Számukra máris ott a kérdés: egy jó rendőr nem inkább hamis nyomokat használt volna a gyanú elterelésére?

10 - Az ellentmondás magyarázatának visszautasítása

Végül pedig, ki kell mondani, hogy egy összeesküvés elméletnek nem szabad befogadnia az ellentmondások magyarázatát. Pedig az amerikai holdra szállásban kételkedők is szinte minden kérdésre azonnal választ kaptak: a csillagok hiánya a fényképezőgép beállításához szükséges időzítéssel magyarázható. Az amerikai zászló azért nem lengedezett, mert volt benne egy merevítő. A talajon látható nem párhuzamos árnyékok magyarázata pedig a perspektívahatásban keresendő stb. Ennek ellenére, több mint ötven évvel később, több tucat honlap és könyv továbbra is kétségbe vonja az esemény megtörténtét.

Hogy egy ellenvélemény ne ingassa meg őket hitükben, elég ha a véleményt hangoztató szervezetet lejáratják, és hiteltelenítik. A NASA azt állítja, hogy a zászlónak volt egy merevítője? Hazudik, mivel összedolgozik a CIA-val. A szemtanúk azt állítják, hogy láttak egy repülőgépet belefúródni a Pentagonba? Természetes hogy ezt mondják, hiszen az amerikai állam szolgálatában állnak stb. A szkeptikusok egy része azt állította 2001. szeptember 11. után, hogy az amerikai kormány a Pennsylvaniában lezuhant repülőgép telefonbeszélgetéseit, hangfelvételeit titokban tartotta. A Bush kormány végül engedélyezte az áldozatok hozzátartozóinak, hogy meghallgassák ezeket a felvételeket. „Azóta egyetlen egy konspiracionista sem kért bocsánatot” ─ írta Charles Pidgen, a témával foglalkozó filozófus, egyetemi tanár. (10)

Végül is az összeesküvés hívők mindig annyi érvet és bizonyítékot gyűjtenek össze, hogy amikor ezek közül egyet érvénytelenítenek, az nem képes megingatni a hitetlenkedők által felhúzott bonyolult és kusza építményt.

Az összeesküvés elméletek így tovább virágzanak.

Benoit Bréville

Szekeres Ágnes

(1Stop Mensonges

(2Louis Lorphelin: Charlie Hebdo: posons-nous les vraies questions [Charlie Hebdo: jól kell kérdezni], in Media-Presse.info, 2015. január 10.

(3Botrányos politikai nézeteiről ismert közszereplő.

(4Terrorisme semi-professionnel ou leurre? [Félprofesszionális terrorizmus vagy csapda?] , Quenelplus.com, 2015. január 8.

(5Emilie Defresne: „Je ne suis pas Charlie”, manifestation monstre en Tchétchénie [„Nem vagyok Charlie”, óriási tüntetés Csecsenföldön], Medias-Presse.info, 2015. január 19.

(6Pour le général Ivachov, „l’attentat à Charlie Hebdo est l’œuvre de mercenaires” [Ivacsov tábornok szerint, „a Charlie Hebdo támadás zsoldosok műve”], Quenelplus.com, 2015. január 8.

(7Hamza Hicham: Les 72 anomalies de l’affaire Mohamed Merah [A Mohamed Merah ügy 72 anomáliája], Oumma.com,2012. július 25.

(8Sémiologie és sémiologue - a társadalomban használt különböző jelek értelmezése. A kifejezést F de Saussure honosította meg.

(9A támadás végrehajtásakor, arra is figyelnek, hogy hamis bizonyítékokkal másokra tereljék a gyanút.

(10Charles, Pidgen: „Une superstition moderne: la fausseté en soi des théories de la conspiration”, Agone, no 47, Marseille, 2012.

Megosztás