Milliárdosok nyomulnak az előválasztásokon az USA-ban

donald trumpBarack Obama és Willard Mitt Romney is elköltött úgy egy milliárd dollárt az elnökválasztási kampányra 2012-ben. A New York-i milliárdos Donald Trump most ahelyett, hogy egy jelöltet finanszírozna, közvetlenül, saját maga száll ringbe: „Évi 400 millió dollár a jövedelmem, ez nekem nem jelent nagy kiadást.”[1] Egy másik milliárdos Ross Perot már 1992-ben kijelentette, hogy megveszi a Fehér Házat, azért hogy visszaadja az amerikaiaknak. Ez az, amit a többség már nem engedhet meg magának.

Kéz kezet mos, avagy Rasmussen „lovag” karrierje

Lloyd Blankfein y Anders Fogh RasmussenKi vesz meg kit? ─ ez itt a kérdés, különösen az üzleti világban és a politikában... Az egyszerű kérdésben megfogalmazott gyanú persze ráirányíthatja a figyelmet a világban létrehozott szervezetek és intézmények működésének feltételeire, de ha sikerül tökéletesen megválaszolni, akkor a hierarchia kérdésében is tisztábban látunk.

Ferenc pápa Kubában

castroSzeptember 19-22 között az argentin származású katolikus egyházfő Kubában tartózkodott. II. János Pál 1998-ban és XVI. Benedek 2012-ben tett havannai útját követően, ez a harmadik pápai vizit a szocialista orientációjú országban. Havannai érkezésekor, Ferenc pápa a „megbékélésről” valamint a „reményről” beszélt és tiszteletét fejezte ki Fidel Castro iránt. Raúl Castro államfő viszont a pápa szerepét hangsúlyozta a Kuba és az USA között létrejött párbeszédben, de elítélte a hazáját évtizedek óta sújtó amerikai blokádot. Az előzetes programban nem szerepelt, de Jorge Mario Bergoglio otthonában felkereste a 89 éves Fidel Castrót, aki felesége társaságában fogadta. A negyvenperces baráti hangulatú, főleg a környezetvédelmet érintő beszélgetés során könyvekkel ajándékozták meg egymást.

Mozi – Amikor az olasz western a forradalomról szólt

bullet for general kA politikai tisztánlátás filmbeli megjelenítésének egyik formája a 60-as években az olasz „spagetti-western” volt, mely alapjaiban újította meg a kiürült és kifáradt amerikai western műfaját. A 60-as évek forrongó politikai klímájában született új filmes stílus lerombolta Amerika alapításának nagy mítoszát. Az olasz rendezők mellőzték az álságos hollywoodi társadalomábrázolást, és egy nyers, dokumentált realizmust hoztak a filmvászonra. A műfaj későbbi változatában, az un. „Zapata-western”-ben a mexikói forradalom adta a történetek hátterét. A filmek hősei ─ a fehér yankeek helyett a Rio Grande-tól délre született sötétbörű parasztok ─ baloldali politikai üzeneteket fogalmaztak meg. A drasztikus jeleneteket sem nélkülöző realista műfaj széles közönségsikert aratott, csak a kritikusok fanyalogtak. Pedig a Zapata-western a néptömegek önfelszabadításáról szólt, és ilyen értelemben ma sem veszített aktualitásából…

A Parlament demokratikusabbá teszi az Uniót?

parl euAmikor bírálattal illetik az Európai Uniót a demokrácia hiánya miatt vagy pénzügyes szóhasználattal a demokratikus deficit miatt, az unió hívei általában egy kész válasszal szolgálnak: a Parlament jelentőségére, az „együttdöntési” mechanizmus kulcsszerepére hivatkoznak. Minden olyan alkalommal, amikor megerősítik a Bizottság jogkörét, azonnal lelkesen ünneplik a Parlament szerepét is.

Ki győzött Portugáliában?

portAz Ibériai-félsziget kisebbik államában október 4-én parlamenti választásokat tartottak, amelyen a lakosság véleményt nyilvánított hatalmon lévő jobbközép pártkoalíció négyéves tevékenységéről, a neoliberális ”reformokról”. 2011-ben Portugália a nemzetközi pénzügyi szervezetektől 76 milliárd euró értékű hitelt vett fel. A trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) ezért súlyos megszorításokat követelt. A diktátum miatt, a kormány csökkentette az állami alkalmazottak fizetését és emelte a nyugdíjkorhatárt. Az általános forgalmi adót 23 százalékra növelték. Mintegy tízmilliárd értékű állami vagyont privatizáltak. A munkanélküliek száma 1,2 millió, akiknek a fele nem részesül szociális ellátásban. A 10,5 milliós ország lakosságának mintegy negyede a szegénységi küszöb alatt él. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt az elmúlt években mintegy 480.000 személy, főleg fiatalok hagyták el az országot. A köztartozások elérik a Bruttó Nemzeti Össztermék (GNP) 130 százalékát.

Kapuk, falak, ellenőrző pontok ─ megalázási ceremónia Gázában

dip1Izrael 2004-ben kezdte építeni azt a falat, amellyel megpróbálta feltartóztatni, avagy távol tartani a Gáza és Ciszjordánia felől érkező palesztin lakosságot. A Nemzetközi Bíróság még abban az évben felszólította Izrael államot, hogy azonnali hatállyal hagyjon fel a határerődítmény építésével. Ennek ellenére folytatták a falépítést, sőt Izrael egyre felszereltebb és rafináltabb technikai gátakkal gyakorolja a hatalmát, a határt pedig ma is odateszi, ahova akarja. Ciszjordánia területe ma szétszaggatott, szétdarabolt parcellákból áll.

Munkáspárt, balra át! ─ Corbyn jelenti a reményt

corbyn1 3343657b2015. szeptember 12-én Jeremy Corbyn földcsuszamlás szerű győzelmet aratott a brit Munkáspárt elnökválasztásán. Elődje, a májusi parlamenti választások után lemondott Edward Miliband ─ egyes brit elemzők véleménye szerint ─ túlzottan balos volt, ezért nyerhetett a választásokon David Cameron pártja. Az aktivisták azonban ezt máshogy látják. Corbyn személyében a Munkáspárt tagsága egy kevésbé visszafogott utódot választott. Jeremy Corbyn „Őfelsége ellenzékének”, a Munkáspártnak a leghaladóbb szárnyát képviseli. Megválasztását egy ─ baloldali körökben már nem is remélt ─ erős tömegmozgalomnak köszönheti. A Munkáspárt parlamenti képviselői és a párt alkalmazottai azonban előre láthatóan nem könnyítik meg a feladatát…