Egy eleve elveszített háború
- Részletek
- Kategória: 2015. december
- Írta: SERGE HALIMI
- Találatok: 6086
„Nem vagyok mindig, minden háború ellen. De ellenzem az „ostoba” háborút, a nem végiggondolt háborút, azt a háborút, amit nem az észérvek alapján, hanem haragból indítanak.” Így beszélt 2002. október 2-án egy akkor még ismeretlen Illinois-i képviselő, egy bizonyos Barack Obama. Az Egyesült Államokban viszont, a 2001. szeptember 11-i merényleteket követő harag nem múlt el, és George W. Bush úgy döntött, hogy ezt a haragot nem Szaúd-Arábia ellen – ahonnan az Al-Kaida kommandó legtöbb tagja származott – hanem Irak ellen fordítja, amelyet fél évvel később megtámadott. A média akarta a háborút, a demokrata szenátorok többsége, köztük Hillary Clinton, felcsatlakoztak. Irak lerohanása teremtette meg azt a káoszt, amely inkubátorként működött, és létrehozta az Iszlám Államot.
A hidegháború lezárását jelentő, Párizsi Charta aláírásának a 25. évfordulója alkalmából Konsztantyin Koszacsov, az orosz törvényhozás felsőháza, a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának elnöke előadást tartott a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. A politikus az orosz külpolitika meghatározó személyisége. 1998-ban a kormány tanácsadója, majd 2003-11 között a törvényhozás alsóháza, a Duma Külügyi bizottságának elnöke volt. Jelenlegi tisztségét 2014 óta tölti be. A Szövetségi Tanácsban a Mari Köztársaságot képviseli.
Az EUROSTAT számai szerint Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta a GDP 53 százalékkal növekedett. Miközben az EU a számok átlaga alapján alig lábalt ki a 2008. évi válságból, Lengyelország gazdasága a válság óta 23 százalékkal emelkedett.
Szomorú hírt kaptunk a héten. Sokunk közeli barátja, a közügyek iránt érdeklődő olvasóközönség megbecsült szerzője életének 86. évében elhunyt. Csernok Attila elhunyt, de velünk marad. 
Az ideológiailag termékeny, karizmatikus marokkói politikus Mehdi Ben Barka 50 éve nincs az élők sorában, emléke mégsem tűnt el a baloldali aktivisták generációinak gondolataiból. A marokkói ellenzéki halála nem törölhette ki az antiimperialista mozgalom egyik makulátlan példaképét, aki a XX. század egyik közismert politikai bűncselekményének áldozata lett. 
December 6-án parlamenti választásokat tartottak a dél-amerikai országban, ami politikai fordulatot hozhat. Az ellenzéki Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) a 167 mandátumból 110, a chávezista kormánypárt, a PSUV által irányított, a kommunisták által is támogatott választási szövetség, 55 helyet szerzett. Az őslakósok három képviselőjének támogatásával az ellenzéknek kétharmados többsége van a törvényhozásban. A MUD a szavazatok 53,1, a baloldali erők 44,1 százalékát kapták. Az ellenzéki jelöltek győzelme miatt, a kormány által aránytalanul kialakított egyes választási körzetek eredménye több helyen visszájára fordult. A részvétel 74 százalékos volt. Figyelmeztetést jelentett, hogy 2013. áprilisában, Hugo Chávez halála után tartott elnökválasztáson már szoros eredmény született. Nicolas Maduro a voksok 50,6, ellenfele, Henrique Capriles Radonski 49,1 százalékát kapta. 
A New York Life nevű amerikai biztosító társaság 1903-ban publikált fényképén egy fehér blúzt viselő hölgy volt látható, aki kartotékokat helyez nehéz fémdobozokba, miközben sötét öltönyös férfiak ültek az asztaloknál aktakötegeket tanulmányozva. Ez a kép nem csak a nemenkénti munkamegosztást illusztrálta, hanem a biztosítási iparág egy olyan oldalát is, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, nevezetesen azt, hogy a biztosító társaságok ügyfeleik nagyon sok személyes adatával rendelkeznek. Ez olyan mennyiségű és értéket képviselő adatmennyiséget jelent, amely talán még értékesebb és kívánatosabb, mint pénzügyi vagyonuk.
Az ibériai félsziget nagyobbik államában december 20-án törvényhozási választásokat tartottak. Az eredmény az előzetes várakozásokat igazolta. Az új összetételű 350 fős parlamentben a Néppárt (PP): 123, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE): 90, a Podemos (megcsináljuk): 69 és a Ciudadanos (állampolgárok pártja): 40 mandátummal rendelkezik. További 28 hely hat kisebb szervezet között oszlik meg. A hatalmon lévő jobbközép Néppárt a legtöbb szavazatot kapta, de 63 mandátum elvesztésével megszűnt abszolút többsége. „Váltótársának” a balközép irányzatú PSOE-nek, a 2011-ben tartott választásokhoz képest „csak” 20 képviselővel csökkent a frakciója. A Spanyol Kommunista Párt által irányított Izquierda Unida közel egymillió szavazatot kapott, de korábbi 11 képviselőjéből csak kettő maradt. A választási rendszer aránytalanságát jelzi, hogy PSOE és a Podemos támogatottsága közötti 1,5 százalékos különbség a mandátumok számában 30 százalékos eltérést okozott. A részvétel 73,2 százalék volt.
Szaúd-Arábiát gyakran vádolják azzal, hogy ugyanolyan mereven szigorú elveket követ, mint a dzsihadisták és ugyanazon ellenség, a síiták ellen harcol. A királyi család megosztott, sértődötten viselkedik amerikai szövetségesével, miközben szenved az általa kirobbantott olaj-árháború következményei miatt.
