A hidegháború lezárását jelentő, Párizsi Charta aláírásának a 25. évfordulója alkalmából Konsztantyin Koszacsov, az orosz törvényhozás felsőháza, a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának elnöke előadást tartott a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. A politikus az orosz külpolitika meghatározó személyisége. 1998-ban a kormány tanácsadója, majd 2003-11 között a törvényhozás alsóháza, a Duma Külügyi bizottságának elnöke volt. Jelenlegi tisztségét 2014 óta tölti be. A Szövetségi Tanácsban a Mari Köztársaságot képviseli.
Konsztantyin Koszacsov szerint, az elmúlt időszak tapasztalatai megmutatták a Charta hiányosságait. A szerződés nem tartalmazott jogi garanciákat sem a NATO terjeszkedésének a megakadályozására, sem a függetlenné vált államokban élő orosz kisebbség védelmére. A Szovjetunió illetve Oroszország több egyoldalú lépést tett. Kivonta csapatait a közép- és kelet-európai országokból, megszűntette katonai támaszpontjait Vietnamban valamint Kubában és jelentősen csökkentette a fegyveres erőinek az állományát. „A nyugati hatalmak megszegték a korábbi stratégiai megállapodásokat”. Az 1992-ben meghirdetett amerikai doktrína „különleges felelősséggel” ruházta fel a „világ egyetlen vezető államának” nevezett USA-t.
Konsztantyin Koszacsov hangsúlyozta, hogy „az EU és a NATO nem egyesítette, hanem megosztotta Európát”. Putyin elnök több kezdeményezést tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, de ezek a javaslatok sorra elbuktak. Az euró-atlanti szervezetek tagállamai eljutottak Oroszország határaihoz. Moszkva nem vitatja Magyarország szuverén döntéseit, de az EU és NATO tagság korlátozza a tagok jogait. Magyarország nem tudta megvédeni a Déli-Áramlat projektet, megszavazta az Oroszország elleni gazdasági szankciókat és el kell tűrnie Brüsszel beavatkozását a Paks II. tervbe. Értékelik azonban, hogy Budapest igyekszik kihasználni a lehetőségeket és önálló politikára törekszik. A politikus megjegyezte, hogy Oroszország kész egyenlő alapon a kapcsolatok helyreállítására az Európai Unióval és a NATO-val.
Az Európai Unió fő problémáit a gazdaság, a migráció és a terrorizmus jelentik, amelyek megoldásában együtt tudnánk működni. „Érdekeltek vagyunk a szervezet eredményes működésében”. Az EU azonban úgy halad, mint egy karaván és a leglassúbb teve határozza meg a sebességet.
A politikus kijelentette, hogy Moszkva elfogadta Ukrajna függetlenségét, de időben nem figyeltek eléggé az orosz lakosság érdekeire. A Szovjetunió tizenöt államra esett szét és egyes országokban (pl. Grúzia és Ukrajna) szélsőséges nacionalista erők kerültek hatalomra. Ukrajna bonyolult struktúrájú ország, amelynek a területe az elmúlt évszázadokban folyamatosan változott. Sztálin halálát követően, Hruscsov 1954-ben Ukrajnához csatolta a Krímet, ami a korábbi totalitárius döntések folytatása volt. Ukrajna lakosságának jelenleg 20 százaléka vallja magát orosznak, de az orosz nyelvűek aránya eléri a 60 százalékot. „Ukrajna nemcsak az ukránoké, de a kormány semmit sem tesz az etnikumok (oroszok, tatárok, magyarok stb.) érdekében”. Az országban, 2014 februárjában egy puccs zajlott le, ami megváltoztatta a térség politikai egyensúlyát. Az oroszajkú lakosságot ötödik hadoszlopnak tekintik. Koszacsov hangsúlyozta, hogy a többségében oroszok által lakott „Krím státuszát lezártnak tekintik, amelyen csak fegyverekkel lehet változtatni”. Fontosnak tartja a minszki megállapodás tiszteletben tartását, ami elősegíti a feszültség csökkenését.
A kényes kérdések között, a Szövetségi Tanács Külügyi Bizottságának elnöke érintette a szíriai helyzetet is. Kijelentette, hogy az orosz katonai akció nem az Aszad-rezsim védelmét szolgálja. Az orosz vezetés döntését befolyásolták az Irakban valamint Líbiában történt események és a totális káosz megismétlődését akarták elkerülni. A damaszkuszi kormány kérése mellett, a beavatkozást az is indokolta, hogy az Orosz Föderáció területéről számosan csatlakoztak a terroristákhoz, akiknek a hazatérését a térség biztonsága érdekében meg kell akadályozni. A terrorizmus forrásait a helyszínen kell megsemmisíteni. Az orosz légierő támogatásával a szíriai hadsereg hatékonysága megnövekedett és jelentős területet visszafoglaltak. A „nyugati koalíciónak nincs nemzetközi jogi alapja a beavatkozásra, mert sem az ENSZ felhatalmazással nem rendelkeznek, sem a törvényes kormány nem kérte támogatásukat”. Az orosz légierő hatékonyabban harcol, mint az amerikaiak, akik nem bombázták a terroristák infrastruktúráját és az olajszállító tartálykocsikat. Súlyosan tévednek azok, akik a kialakult helyzetet megpróbálják síita és szunnita konfliktusra egyszerűsíteni.
Az orosz légierő eredményes támadásai nagy riadalmat okoztak Törökországban, ez magyarázza az orosz repülőgép lelövését, ami „borzalmas és megbocsáthatatlan incidenst” jelentett. Az orosz műholdak lefényképezték a Daesh (Iszlám Állam) Törökországba tartó tartálykocsijainak az útját. Sajnálatos, hogy a NATO „megérti” a törökök lépéseit és kettős mércét alkalmaz Szíriában. Ankara elleni orosz szankciókat a tragikus körülmények kényszerítették ki. A politikus hangsúlyozta, hogy Moszkva kész együttműködni a terrorizmus elleni harcban más államokkal és az európai országokkal való együttműködést helyre kellene állítani. Az előadást követően, Konsztatyin Koszacsov részletesen válaszolt a jelenlévők kérdéseire.
