Patthelyzet Spanyolországban

Kategória: 2015. december
Írta: Kovács Gábor
Találatok: 2930

1200x630 319023 elections espagnoles 2015 tout ce quAz ibériai félsziget nagyobbik államában december 20-án törvényhozási választásokat tartottak. Az eredmény az előzetes várakozásokat igazolta. Az új összetételű 350 fős parlamentben a Néppárt (PP): 123, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE): 90, a Podemos (megcsináljuk): 69 és a Ciudadanos (állampolgárok pártja): 40 mandátummal rendelkezik. További 28 hely hat kisebb szervezet között oszlik meg. A hatalmon lévő jobbközép Néppárt a legtöbb szavazatot kapta, de 63 mandátum elvesztésével megszűnt abszolút többsége. „Váltótársának” a balközép irányzatú PSOE-nek, a 2011-ben tartott választásokhoz képest „csak” 20 képviselővel csökkent a frakciója. A Spanyol Kommunista Párt által irányított Izquierda Unida közel egymillió szavazatot kapott, de korábbi 11 képviselőjéből csak kettő maradt. A választási rendszer aránytalanságát jelzi, hogy PSOE és a Podemos támogatottsága közötti 1,5 százalékos különbség a mandátumok számában 30 százalékos eltérést okozott. A részvétel 73,2 százalék volt.

Az eredmény azt mutatja, hogy véget ért a diktatúra bukása után kialakult kétpárti kormányzás, és a politikai paletta jelentősen átrendeződött. A változások generáció- és stílusváltást is jelentenek. A Néppárt vezetője, a konzervatív Mariano Rajoy miniszterelnök hatvanéves. Pablo Iglesias a radikális baloldali Podemos főtitkára 37 és Albert Rivera a jobbközép liberális Ciudadanos vezetője 36 éves. A múlt évben a szocialisták is cserélték első emberüket és a veterán Perez Rubalcaba helyére a 44 éves, „szépfiúnak” hívott Pedro Sánchez került, de ez nem volt elegendő a remélt győzelemhez.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek által „javasolt” megszorításokkal szembeni elutasítást jelzi, hogy a Néppárt támogatottsága 44,6-ról 28,7 százalékra csökkent és a párt mintegy 3,6 millió szavazatot vesztett. A „reformokat” kezdeményező szocialisták 1,45 millió szavazattal kevesebbet kaptak, ami a párt történetének legrosszabb eredményét jelenti. A szocialistáktól és az Izquierda Unitától elpártolt baloldali szavazók elsősorban a Podemost támogatták, míg a Néppártban csalódottak főleg a Ciudadanosra voksoltak. A hatalmi elit meggyengüléséhez hozzájárult, hogy a munkanélküliség 22, a fiatalok között viszont 48 százalékos.

A 2014-ben alakult Podemos 5,2 millió szavazatot kapott, ami a voksok 20,6 százalékát jelenti. A párt sikeresen szerepelt a választásokon, de támogatottságát érzékenyen befolyásolták a görög ”testvérpárt”, a Sziriza politikájában történt fordulatok. Az eredmények közlése után, Pablo Iglesias kijelentette, hogy „a választásokkal egy politikai korszak is lezárult”. A Podemos lett a legerősebb párt Katalóniában és Baszkföldön. Második helyen végzett Madrid, Valencia és Navarra körzetében valamint a Baleári-szigeteken és Galíciában. Iglesias „a halaszthatatlan és a legfontosabb” követelések között említette a szociális jogok megvédését, népszavazás kiírását a választási rendszer átalakításáról és az alkotmányreformról valamint az alkalmatlanná vált kormányzati tisztségviselők visszahívásának törvényes lehetőségét. Kíméletlen harcot hirdetett egyes politikusokat is érintő korrupció ellen. A Podemos főtitkára, a szocialista Pedro Sánchez esetleges miniszterelnöki jelölését a katalóniai népszavazás támogatásához kötötte. Elutasított bármilyen kormányzati együttműködést a Néppárttal. Pablo Iglesias szerint, Spanyolország „többnemzetiségű állam”, amit mindenkinek tudomásul kell vennie.

A választások eredménye azt jelzi, hogy mediterrán térségben Görögország és Portugália után Spanyolországban is megerősödtek a radikális baloldali erők. Az új összetételű parlament január 13-án ül össze, de a koalíciós puhatolózások már megkezdődtek. Több megoldás képzelhető el. A neoliberális politika folytatását és Brüsszel megnyugtatását jelentené a Néppárt-PSOE közötti nagykoalíció, ami valószínűen a szocialisták további gyengülését okozná. A hatalomra vágyó Pedro Sánchez nehezen fogadná el, hogy Mariano Rajoy megőrizze kormányfői tisztségét. Elképzelhető a Néppárt, a Ciudadanos és kisebb pártok részvételével a jobbra történő nyitás, de ez hosszabb távon aligha működne. A baloldali koalíció, a PSOE, a Podemos, az IU, azIzquierda Unita és a katalán pártok együttműködését jelentené, ami hasonlíthat a közelmúltban Portugáliában bekövetkezett változásokhoz. Nem zárható ki az sem, hogy a politikai patthelyzet csak egy új választással oldható meg.