Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás (I. rész)

Kategória: 2016. január
Írta: DR. Ángyán József
Találatok: 5068

Der alte FritzAz állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk kiárusítását kezdetben hírzárlat övezte, majd a nyilvánosságra kerülő tiltakozások hatására egyre erősödő kormánypropagandával próbálták ellensúlyozni a civilek és az ellenzék ellenállását. A területért felelős miniszter a FIDESZ XXVI. kongresszusán (2015. december) egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az ellenzék azt akarja, hogy a magyar föld bárkié legyen, csak a magyar gazdáké ne.” Azt állította, hogy az ellenzék gazdaellenes ligát alakított, éppen ezért a magyar gazdák csak a Fidesz–KDNP-re számíthatnak.[1] De arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig hangzottak el. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, folyamatokat és az egész társadalmat érintő veszélyeket, sőt fenyegetéseket megértsük, érdemes egy kicsit a dolgok mögé nézni.

1.) A probléma

A nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelem állapotától függ, sokkal inkább attól, hogy kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások (élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás) biztonsága megteremthető. Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság megteremtésének alapeszköze, egyben a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb megtestesítője, a termőföld.

A 2010 tavaszára kiérlelt és meghirdetett néppárti vidékstratégia – melynek kidolgozásában magam is tevékeny szerepet vállaltam – a saját tradícióinknak és az európai agrármodellnek egyaránt megfelelt. A modell azt célozta, hogy a kis és közepes családi gazdaságok és a szövetkezetek összekapcsolódjanak a helyi és területi szinteken, hogy város és vidéke egymást erősítse. Ennek keretében a kormányzat az akkor még gyarapítani tervezett állami földvagyont kedvezményes feltételű tartós földbérlet formájában bocsátotta volna a helyben lakó, gazdálkodó családok rendelkezésére − közülük is elsősorban a gyermeket vállaló családok részére.

A második Orbán-kormány az emberek elsöprő többsége által támogatott agrár- és vidékstratégiát[2] kormányhatározatban[3] rögzítette. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkáraként, a Nemzeti Vidékstratégia kidolgozásának irányítójaként, számomra már 2011 őszére világossá vált, hogy a gyakorlat ettől a stratégiától gyökeresen eltér. Egyre inkább egy legújabb kori feudális, hűbéri[4] birtokadományozó rendszer látszott körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok és helyi közösségek helyett a politika-közeli érdekeltségekkel, rokoni-baráti körökkel, továbbá a globális és hazai spekuláns tőkével, annak oligarcháival köt szövetséget. Ma Magyarországon államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás zajlik − földügyi elemzéseim eredményein[5] túl egyre több jel[6] erre mutat. A vidék a földügy kapcsán a spekuláns tőke összeütközésének egyik legdurvább terepévé válik, végveszélybe sodorva a folyamatnak egyébként is teljesen kiszolgáltatott gazdatársadalmat, sőt: az egész társadalom élelmezési biztonságát.[7]

2.) A földspekuláció alapja

A magánvagyonok gyarapításának legegyszerűbb módja a mások által felhalmozott értékek és kasszák megrablása. Első számú forrása a generációk során felhalmozott közös vagyon, melynek kezelését a nemzet saját államára bízta. Ha az állam maga áll át a tőke oldalára, akkor a nemzet vagyona, a termőföld[8]súlyos veszélybe kerül. Magyarországon az államhatalom immár 2-3 évtizede zsákmányszerző érdekcsoportok fogságában van, azok igényeit igyekszik minden eszközzel kiszolgálni.[9] Az állam által támogatott spekulatív földszerzés is e magánvagyonok gyarapítását szolgálja.

De vajon miért veti rá ilyen mohón magát a spekuláns tőke a termőföldre? Mik lehetnek a spekuláció fő motívumai?

Minden kétséget kizáróan várható egy növekvő élelmiszerkereslet a világban, ami stratégiai, nemzetbiztonsági kategóriába emeli az élelmiszertermeléssel szoros kapcsolatban lévő piacokat, természeti erőforrásokat. Akik ezeket kezükben tartják, monopolhelyzetbe jutnak. Mindez olyan potenciális nyereséget ígér, amely már eléri a nagy tőkeérdekeltségek ingerküszöbét.[10]

De nem elhanyagolhatóak azok a közös kasszából megszerezhető tekintélyes agrártámogatási összegek, amiket ma az európai közös agrárpolitika (KAP) a földhasználóknak juttat. (Minden hektár megművelt földterület után 69 ezer Ft/év/hektár föld-alapú támogatás...)

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban megállapíthatjuk, hogy a spekuláció arra az elhibázott csatlakozási megállapodásra épül, amit az első Orbán kormány tárgyalt meg, majd a Medgyessy kormány kötött az EU-val. Azzal, hogy a tőke-javak közé, azaz a tőke szabad áramlása kategóriájába emelték a termőföldet, meg kellett nyitnunk a földpiacunkat 2014-ben. A hazai (0,5–3 millió Ft/ha szántó) és a nyugat-európai (10-25! millió Ft/ha szántó) földárbeli különbségek a piac-liberalizáció kézzelfogható közelségében elképesztő extraprofit ígéretét hordozzák![11]

Így az erős érdekérvényesítő képességű, nagy tőkeerejű gazdasági érdekcsoportok még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni ezt az alap-erőforrást. Ezért a gazdaságpolitikát úgy alakítják döntéshozó pozícióba helyezett embereikkel, hogy azok elhárítsák a spekuláció útjában álló akadályokat, a jogi és intézményi feltételek számukra kedvező alakításával.

3.) Az eredeti földügyi alapkoncepció

A 2010-es országgyűlési választásokat megelőzően a FIDESZ és szövetségesei azt hirdették, hogy olyan nemzetbiztonsági stratégiai területeken mint az élelmiszergazdaság, az államnak tulajdont kell szereznie, és fel kell vásárolnia az eladásra felkínált földterületeket. Ezt a szándékot a 2010-ben elfogadott Nemzeti Földalapról Szóló Törvény, majd a 2012-ben kormányhatározattal megerősített Nemzeti Vidékstratégia is deklarálta. Magam is ennek tudatában vállaltam államtitkári szerepet a második Orbán kormányban. Ekkor még maga a miniszterelnök is többször nyilvánosan hangoztatta, hogy „földet nem eladunk, hanem veszünk”.

Ez a törekvés tökéletes összhangban volt saját történeti alkotmányunk szellemével, és nem csupán saját tradícióinknak felelt meg. Számos ország gyakorlatában is fellelhető. Eszerint az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk, forgalomképtelen kincstári vagyonként nem lenne kivásárolható, annak eladására az államot senki nem kényszeríthetné. Nemzeti szuverenitásunkat e fontos stratégiai erőforrásunk felett is megőrizhetnénk.[12]

4.) Döntés az állam földek dobra veréséről

A Kormány azonban 2015 augusztusában úgy döntött, hogy az év végéig dobra veri a tulajdonában lévő mezőgazdasági területek túlnyomó többségét. Tette mindezt akkor, amikor a menekültválság kibontakozására irányult minden figyelem. Miközben a kormányzati kommunikáció folyamatosan gerjesztette a társadalmi feszültséget, elindították a „nemzeti konzultációt”─ országgyűlési felhatalmazás nélkül. Azt viszont nem verték nagydobra, hogy a földek eladásából befolyó pénzösszegeket nem kívánják termőföldvásárlásra fordítani. Ezzel megsértették a Nemzeti Földalapról Szóló Törvényt, és figyelmen kívül hagyták az Alkotmány Bíróság döntését.[13]

A lépés súlyának megítéléséhez ismernünk kell földvagyon fő területi jellemzőit: 

Magyarország földterületének fő művelési ágak szerinti megoszlása
(KSH, 2014.)

Művelési ág Terület
ezer ha %
szántó 4.331 46,6
kertészet (zöldség+gyümölcs+szőlő) 254 2,7
gyep 761 8,2
Mezőgazdasági terület 5.346 57,5
erdő 1.936 20,8
nádas + halastó 103 1,1
Termőterület 7.385 79,4
művelés alól kivett terület 1 918 20,6
Összes terület 9 303 100,0

E nemzeti földvagyonból az állam tulajdonában ma még mintegy 2,15 millió hektár terület van, amely 1,7 millió hektár termőterületből (500 ezer hektár mezőgazdasági és 1,2 millió hektár erdőterületből), továbbá 450 ezer hektár, művelés alól kivett – pl. természetvédelmi, honvédelmi – területből tevődik össze. A témánk szempontjából fontos mintegy 1,7 millió hektár állami tulajdonban lévő mező- és erdőgazdasági terület az ország termőterületének 23 százaléka.

A menekültválság árnyékában statáriális gyorsasággal jutott el az állami földek privatizálása a téma felvetésétől az árverezések lefolytatásáig. Ez arra utal, hogy mindent részletesen előkészítettek. Jakab Istvánnak, a MAGOSZ elnökének, az Országgyűlés Fideszes alelnökének jutott az a pártfeladat, hogy a gazdatársadalom nevében követelje az állami földek eladását. Ebben az sem zavarta, hogy ő maga korábban így fogalmazott: „A vidéken élők számára visszafordíthatatlan, végzetes következménnyel járna, ha az állami földeket eladná a kormány.”[14] A tavaszi ülésszak zárása előtt néhány nappal, 2015. június 30-án, e korábbi véleményével szöges ellentétben foglalt állást. Minden jel arra mutat, hogy Jakab István napirend előtti felszólalása[15] volt a kommunikációs nyitánya a folyamat elindításának. Jakab ezt több fórumon és interjúban megismételte.[16] Ezt követően a MAGOSZ-FIDESZ érdekeltségű Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Elnöksége is azonnal állásfoglalást[17] adott ki, és támogatásáról biztosította a felvetést.[18] A Kormány a szinte azonnal meginduló civil tiltakozások[19], valamint az alkotmánybírósági keresetek[20] ellenére augusztus végén már dönt[21] az állami földek értékesítéséről. Szeptember 21-én kiadják a „Földet a gazdáknak!” programra hivatkozó kormányhatározatot[22], és az első árverések november 16-án megkezdődnek. A folyamat 2016. február végére feltehetően le is zárul.

Időközben Győrffy Balázs, a NAK elnöke, a FIDESZ országgyűlési képviselője október 27-én a földbérleti szerződések és díjak változtatását lehetővé tevő módosító indítványt nyújtott be a földforgalmi törvényhez.[23] – feltehetően a tulajdont szerző kedvezményezettek nyomására. Miután nem sikerült az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget megszerezni, újabb módosító indítványt nyújtott be. Ezúttal a Polgári Törvénykönyv módosításával próbálkozott[24], melyet az Országgyűlés december 15-én el is fogadott. Így már lehetővé vált, hogy a korábbi földbérleti szerződéseket megszüntessék, és az új szerződésekben már más bérleti díjakat határozzanak meg.

Mit is tartalmaz a kormányzati döntés? Az erről szóló kormányhatározat[25] úgy rendelkezik, hogy a helyben lakó magyar földművesek - az erdők és természetvédelmi területek kivételével - a Nemzeti Földalapba tartozó földterületekből földtulajdont vásárolhatnak. A program keretében 400 ezer hektár állami kézben lévő szántót, legelőt illetve gyümölcsöst és halastavakat, összesen 52 ezer földrészletet kívánnak privatizálni. Ez mintegy 80 százaléka a nagyrészt bérbe adott, eddig is gazdálkodásra használt, élelemtermelésre alkalmas állami mezőgazdasági területeknek. A jelenlegi bérlőknek elővásárlási joguk van, akár licitálás nélkül ők vásárolhatják meg a földet. Az akcióhoz az állam az MFB-n keresztül, közpénzekből finanszírozott, minimális kamatterhű, kis törlesztésű, 20 éves futamidejű, hazai és európai támogatásokból fedezhető hitelt nyújt. A kormány tehát gyakorlatilag ingyen juttatja tulajdonhoz a neki tetsző vásárlókat.

Az állami földek „értékesítéséről” hozott döntéssel az ország vezetése súlyos határkőhöz érkezett. A lépés egyszerűen nem minősíthető másként, mint közös nemzeti vagyonunk stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű maradékának szemérmetlen, erkölcstelen dobra verése, a közjó helyett a magánérdekek érvényesítése, mégpedig tudatos kormányzati támogatással, és a közvélemény megtévesztésével. A magánvagyonok erkölcsi gátak nélküli gyarapításának persze a legegyszerűbb módja a közösségek által felhalmozott értékek, azaz a nemzeti vagyon széthordása, és ezzel együtt a közös kasszák kifosztása. Véleményem szerint ez a most tervezett akció sem más, mint a közösség kormány által támogatott, mohó, zsákmányszerző megrablása, mely önmagában is egy gátlástalan, korrupt, félfeudális, hűbéri birtokadományozó rendszer kiépülését jelzi. Felelős értelmiségiként és magyar állampolgárként ez ellen szót kell emelni.[26]

 

 

         A szerző, Ángyán József a Szent István Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, az MTA doktora, a volt Vidékfejlesztési Minisztérium egykori (2010-2012.) parlamenti államtitkára.

 

Az elemzés II. része itt olvasható: http://www.magyardiplo.hu/index.php/archivum/2016/206-2016-januar/2068-allami-foldprivatizacio-intezmenyesitett-foldrablas-ii-resz

 

 

 

 


[1] Fazekas Sándor a Fidesz XXVI. kongresszusán: http://www.fidesz.hu/hirek/2015-12-13/a-magyar-fold-maradjon-magyar-kezben/

[2] Nemzeti Vidékstratégia: http://videkstrategia.kormany.hu/

[3] A 1074/2012. (III. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásával összefüggő feladatokról, Magyar Közlöny, Budapest, 2012/35. szám (2012. március 28.), 6731. p.,   http://www.kozlonyok.hu/nkonline/index.php?menuindex=200&pageindex=kozltart&ev=2012&szam=35

[4] A hűbéri állam: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_huberi_allam/

[5] Jelentések a földről: http://kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php

[6] Földügyek: http://k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/visszaeles-a-foldpalyazatoknal

[7] Ángyán József – Ónodi Gábor(2003): Mi történik itt a vidékkel? (Agrár-blöffök, elhallgatások és „lezsugázások”), A   Falu, 2003. Tél, XVIII. évf., 4. sz., 5-24. p.

[8] Földügyek, földpiac - elemzések, cikkek: http://www.agrarszektor.hu/rovat/foldpiac/

[9] Ángyán József (2014): Város és vidék közös sorsa (gondolatok az ország állapotáról, földügyekről, magán- és közérdekekről, hatalmi manipulációról és felelősségről), Művelődés–Népfőiskola–Társadalom, Budapest, 2014/3. sz. (Beszélgetések a diófák alatt), 16-31. p.,

http://www.nepfoiskola.hu/userfiles/file/mnt_lap/mnt_2014_3.pdf    http://www.kielegyenafold.hu/vzhn.php?id=12244

[10] Piaci harc: http://www.portfolio.hu/vallalatok/agrar/milliardosok_harca_a_mezogazdasagban.193184.html

[11] Szilágyi Péter Zoltán (2008): Külföldiek termőföldtulajdon szerzése Európában, Országgyűlési Könyvtár, Budapest, 46 p.

[12] Tanka Endre (2015): Országvesztés intézményesített földrablással, Agroinform Kiadó, Budapest, 192 p.

[13] Döntött az Alkotmánybíróság: http://blog.atlatszo.hu/2015/12/dontott-az-alkotmanybirosag-csak-foldvasarlasra-fordithatja-az-allam-a-foldarveresek-beveteleit/

[14] Jakab István korábbi véleménye az állami földek eladásáról: Polgár Info, Vita a Nemzeti Földalapról, 2007. július 27.,

http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=3002

[15] Jakab István - kormányzati eredményeket méltató és az állami földek eladását követelő – 2015. 06. 30-i országgyűlési fölszólalása: http://sgis.parlament.hu/archive/playseq.php?date1=20150630&time1=085534&offset1=004959.48&date2=20150630&time2=085534&offset2=005511.57&type=real

[16] MAGOSZ követelés: http://www.szon.hu/magosz-a-kormany-teremtse-meg-a-lehetoseget-a-foldvasarlasnak/2868638

   http://www.szon.hu/magosz-ne-csak-berlok-tulajdonosok-legyenek-a-gazdak-a-foldeken/2869212

[17] Elnökségi állásfoglalás és Jakab interjú a NAK lapjában: http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/jakab-interjunak-lap.pdf

[18] NAK támogatás: http://www.agroinform.com/gazdasag/a-kamara-is-tamogatja-a-gazdak-foldvasarlasat-23558

[19] Tiltakozások pl.: http://greenfo.hu/hirek/print/2015/08/07/nemzetellenes-buncselekmenyre-keszul-az-orban-kormany

[20] Alkotmánybírósági kereset:    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/2C1F9D85ED3B2272C1257EE3005873A0?OpenDocument http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/2c1f9d85ed3b2272c1257ee3005873a0/$FILE/II_3093_0_2015_inditvany_anonimiz%C3%A1lt.pdf

[21] A Kormány állami földeladásokról hozott döntése: http://greenfo.hu/hirek/2015/08/27/kiarusitjak-az-allami-foldeket

[22] A Kormány 1666/2015. (IX. 21.) határozata a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről, Magyar Közlöny, 2015/134. szám (szeptember 21.), 19741- 19742. p.: https://drive.google.com/file/d/0Bwjyig1BHf95aENwcGJ2WGFpYmc/view

[23] Győrffy 1. módosító: http://magyarhirlap.hu/cikk/39050/Lehetove_tenne_a_Fidesz_a_foldberleti_haszonber_felulvizsgalatat

[24] Győrffy 2. módosító: http://magyarhirlap.hu/cikk/41139/Foldberleti_dijak_itt_a_lehetoseg_a_felulvizsgalatra

[25] A Kormány 1666/2015. (IX. 21.) határozata a „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről, Magyar Közlöny, 2015/134. szám (szeptember 21.), 19741- 19742. p.: https://drive.google.com/file/d/0Bwjyig1BHf95aENwcGJ2WGFpYmc/view

[26] Ángyán József - néhány megszólalás az állami fölprivatizáció okán:

http://greenfo.hu/hirek/2015/07/11/a-magosz-es-a-kozos-foldvagyonunk-szetrablasa?referrer=rss http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/angyan-egyszer-felelniuk-kell-akik-ezt-a-merenyletet-elkovetik-621255 http://mno.hu/belfold/angyan-katasztrofalis-munkanelkuliseg-johet-1295906

http://greenfo.hu/hirek/2015/08/20/szemermetlen-erkolcstelen-foldrablas--angyan-jozsef-kossuth-teri-beszede?referrer=rss http://alfahir.hu/kozjot_legyuro_maganerdek_interju_angyan_jozseffel http://www.szabadfold.hu/aktualis/hipnozisban_elnek_angyan_jozsef_interju   http://lanchidradio.hu/videok/141317

http://alfahir.hu/angyan_jozsef_egy_nemzet_biztonsaga_attol_fugg_hogy_tud_e_elelmet_termelni https://www.youtube.com/watch?v=yRc5P_Wg8hE   https://www.youtube.com/watch?v=Hl6zE1Lyg10