Politikai zavarok
- Részletek
- Kategória: 2016. szeptember
- Írta: SERGE HALIMI
- Találatok: 4323
A munka ünnepét az Egyesült Államokban szeptemberben ünneplik. Az idei azért különleges, mert sok munkás és alkalmazott – többségükben főként fehérek és férfiak – a republikánus jelölt gyűléseire igyekezett. Donald Trump ezeket a támogatóit úgy ápolja, hogy lelkesen háborog a szabadkereskedelmi szerződések ellen, amelyek az ország régi termelő fellegvárait az ipar kitelepítés és leépítés felé taszították. Ez pedig elhozta a munkások leértékelődését és teljes elkeseredésüket. „A törvény és a rend”, amit Donald Trump hirdet, megfelel az 1960-as évek Amerikájának, amikor ha valaki fehér volt, akkor nem volt szüksége egyetemi diplomához ahhoz, hogy jó bére legyen, a család két autót tartson, sőt néhány nap nyaralást is megengedhettek maguknak.
Ha Hillary Clintonnak sikerül megválasztatnia magát, ez csak azért lesz, mert sok szavazó még a gondolatát sem tudja elviselni, hogy a diktátor Donald Trump kerüljön az elnöki székbe. 
Szeptember 4-én Mecklenburg-Elő-Pomerániában, 18-án Berlinben tartottak tartományi választásokat. Mindkét erőpróba a kormánykoalíció pártjainak, a kereszténydemokrata CDU-nak és a szociáldemokrata SPD-nek a meggyengülését mutatta. 
Valódi összeütközések és csalóka látszatok az amerikai elnökválasztáson
Kövér férfi, foltos trikóban egy kanapén terpeszkedik, előtte egy szelet pizza és egy doboz sör. A plakát azt mutatja, hogy Svájcban a „Pour un revenu de base inconditionnel”, azaz Egy feltétel nélküli alapjövedelemért nevű kezdeményezés ellenfelei a szegényeket, mint semmittevőket képzelik el. A férfi gunyoros képpel egy aranyszínű kartonból készült koronát visel. A plakátra válaszul, a kezdeményezés hívei a pályaudvarokon kartonból készült aranykoronákat osztogattak, jelezve, hogy szerintük a papírkorona annak a lehetőségnek a jelképe lett, hogy egy alapjövedelem mindenkinek visszaadhatja a saját életét. Június 7-én erre az „utópiára” a szavazók 77 %-a mondott nemet (46,4 %-os részvétel mellett). Mindemellett kissé több támogatót találtak (35 % körül) Bázelben, Genfben és a Jura hegységben. Sőt, Zürich és Genf egyes negyedeiben az „igen” többséget kapott.
„Úgy beszélni az alapjövedelem bevezetéséről, hogy nem pontosítjuk, miről is van szó, nagyjából annyi, mintha beleegyeznénk, hogy örökbe fogadunk egy macskafélét, anélkül, hogy megmondanák, egy cicáról, vagy egy tigrisről van-e szó”, mondja Olli Kangas, a szociális ellátórendszereket elemző finn intézet, a Kela kutatási igazgatója. Márpedig, az utóbbi hónapokban az alapjövedelem egyre nagyobb visszhangot vált ki Európában és azon túl is. 
A téma megjelölése
Ritka, hogy egy pártot néhány év alatt tönkretegyen a kormányzás. Minden jel arra mutat, hogy a nagy múltú francia Szocialista Párt (PS) a végjátékához közeledik.
Raúl Betancourt Seeland, a Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete a közelmúltban sajtóbeszélgetésen találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának tagjaival. A Nagykövet bevezető előadásában és az újságírók kérdéseire adott válaszában részletes tájékoztatást adott a 34 millió lakosú ország helyzetéről és nemzetközi kapcsolatairól. Kijelentette, hogy az elmúlt évtizedek története két részre, a Chávez előtti, illetve a kormányzása alatti és utáni időszakra oszlik. Hugo Chávez elnöki beiktatása 1999. február 2-án történt, ami új korszakot nyitott Venezuela történetében. 
Különösen 2001. szeptember 11-e óta a világsajtóban, a napi sajtóban, a közbeszédben és a politikai elemzésekben megszaporodtak az összeesküvés-elmélettel azonosított hírek, beszámolók és tudósítások. 
