A nép hatalmát nem fogjuk feladni

Kategória: 2016. szeptember
Írta: Gábor Tamás
Találatok: 2963

sb7 nRaúl Betancourt Seeland, a Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete a közelmúltban sajtóbeszélgetésen találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának tagjaival. A Nagykövet bevezető előadásában és az újságírók kérdéseire adott válaszában részletes tájékoztatást adott a 34 millió lakosú ország helyzetéről és nemzetközi kapcsolatairól. Kijelentette, hogy az elmúlt évtizedek története két részre, a Chávez előtti, illetve a kormányzása alatti és utáni időszakra oszlik. Hugo Chávez elnöki beiktatása 1999. február 2-án történt, ami új korszakot nyitott Venezuela történetében.

A diplomata szerint, a lakosság követelte a változást, mert a polgári pártok nem tartották meg választási ígéreteiket és az életkörülmények egyre rosszabbak lettek. Chávez elnök meghirdette a „bolivári forradalmat” és a parlament új Alkotmányt fogadott el. Megkezdődtek a lakosság életében lényeges változást jelentő szociális programok, a missziók. 2002 áprilisában Chávez ellen puccsot kíséreltek meg, ami az elnököt támogató tömegtüntetések miatt két nap alatt megbukott. Hugo Chávez halála után, 2013-ban április 14-én Nicolas Maduro lett az államfő, aki mindössze 270.000 szavazattal győzött. Hatalmát az ellenzék a mai napig nem ismeri el. A nagykövet megjegyezte, hogy „nem könnyű feladat Chávez utódjának lenni”.

Raúl Betancourt Seeland elmondta, hogy szeptember 13-18 között a Margareta szigeten, 120 állam képviselőinek a részvételével rendezték meg az El Nem Kötelezett Országok XVII. csúcsértekezletét, ami komoly politikai sikert jelentett Venezuelának.

Kérdésekre válaszolva, a Nagykövet hangsúlyozta, hogy a kőolajipar meghatározó szerepet játszik az ország gazdaságában. Néhány éve a kőolaj hordónkénti ára meghaladta a 100 USD-t, ami hozzájárult a szociális programok megvalósításához. Az olajár drámai csökkenése ellenére (jelenleg 40 USD alatt) a korábban elhatározott terveket a kormányzat folytatja. Elmondta, hogy elsősorban az olajiparra támaszkodó gazdaság egyoldalúságának a csökkentésére, a kormányzat tizenöt, „motornak” nevezett ágazat (mezőgazdaság, halászat, műanyagipar, gyógyszeripar, idegenforgalom stb.) kiemelt fejlesztését határozta el. Bővíteni kívánják az alapanyagok hazai feldolgozását is (pl. vasérc).

Raúl Betancourt Seeland válaszolt a parlamentben többséggel rendelkező Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) által kezdeményezett, Maduro elnök visszahívására vonatkozó népszavazás kiírására vonatkozó kérdésre is. „A Nemzeti Választási Bizottság meghatározta a referendum feltételeit”. Az első feltételt, a választók egy százalékának támogatását a MUD teljesítette, de a Bizottság sok szabálytalan aláírást is talált. A következő lépés, hogy október 26-28 között a választók húsz százalékának az aláírását megszerezzék. A Nagykövet szerint, az elhúzódó formalitások miatt, a népszavazásra csak jövőre kerülhet sor. Bonyolítja a helyzetet, hogy a MUD is megosztott. Az ellenzék sürgeti a referendumot, mert ha 2017. január 10-e előtt tartanák, és az „igen” szavazatok győznének, akkor egy új elnök megválasztására kerülne sor. Ha a népszavazás később történik, akkor 2019 januárjáig, Nicola Maduro megbízatásának a lejártáig az alelnök venné át a hatalmat. Hasonló erőpróbát a jobboldali erők 2004-ben, Chávez visszahívására is kezdeményeztek, amiből az elnök megerősödve került ki. A diplomata hangsúlyozta, hogy a kormány a párbeszéd mellett van és értékeli a külföldi közvetítők szerepét.

A gyakori élelmiszer- és gyógyszerhiányról szólva, a Nagykövet megjegyezte, hogy ez a Maduro kormány ellen folytatott gazdasági háború következménye. Az ellenzékkel rokonszenvező vállalatoknál a készleteket gyakran elrejtik, hogy ezzel is növeljék a lakosság elégedetlenségét. Sokan felvásárolják az élelmiszereket és később magasabb áron értékesítik. Hasonló taktikát alkalmazott a chilei jobboldal Allende elnök megbuktatására folytatott akcióiban. Vannak azonban olyan közösségi üzletek, ahol a lakosság kedvező, államilag megszabott árakon juthat a fogyasztási cikkekhez. Az elkövetkező hónapok alapvető feladata, az élelmiszerellátás javítása lesz.

Az Egyesült Államok beavatkozik az ország belügyeibe és Venezuelát „veszélyes” államnak minősítette. Mauricio Macri által vezetett argentin kormány és a parlamenti puccsal a közelmúltban hatalomra került Michel Temer brazil elnök valamint paraguayi vezetés ellenséges politikát folytat Venezuelával szemben, ami megmutatkozott a Mercosur regionális gazdasági szervezet soros elnökségének az átvételénél is. Egyes országok saját problémáik megoldása helyett, megpróbálnak Venezuela belügyeibe beavatkozni.

Az USA-val való kapcsolatokra vonatkozó kérdésre, Raúl Betancourt Seeland kijelentette, az „Egyesült Államok az ellenzéket támogatja”, de a gazdaságban a legfontosabb partner. Három éve húzódik a nagykövetek cseréje a két ország között. Nicolas Maduro elnök és John Kerry amerikai külügyminiszter a kolumbiai kormány és FARC gerilla szervezet közötti békemegállapodás aláírása alkalmával Cartagenában találkoztak, ahol megegyeztek a kétoldalú viszony javítását célzó párbeszéd folytatásában.

A Kubával folytatott kapcsolatokról szólva, a Nagykövet megjegyezte, hogy „ez erősebb, mint bármikor”. A kétoldalú együttműködést Hugo Chávez és Fidel Castro személyes barátsága alapozta meg. Kölcsönös szolidaritás érvényesül a nemzetközi fórumokon is. A szigetország nagy segítséget nyújtott az analfabetizmus felszámolásában. Több tízezer egészségügyi, oktatási és más kubai szakember dolgozik a dél-amerikai országban. Hatezer venezuelai diák tanul jelenleg Kubában. A diplomata elmondta, hogy az ALBA regionális szervezet keretében Venezuela kedvezményes áron szállít kőolajat Kubába, Nicaraguába és karibi régió több országába.

Raúl Betancourt Seeland nagykövet szerint, a korábban megkezdett szociális programok változatlanul folytatódnak, amelynek keretében 2015 decemberében adták át az egymilliomodik új lakást. A PSUV (Venezuelai Egyesült Szocialista Párt) egy hatalmi ágat, a parlamentet elvesztette, de a hazai és külföldi médiatámadások ellenére a „bolivári forradalom” lendülete nem tört meg. „A venezuelaiak elutasítják, hogy külföldi hatalmak uralkodjanak rajtunk és a gondjainkat nekünk kell megoldanunk”. A nép hatalmát meg fogjuk őrizni.