„Összejátszás az ellenséggel”
- Részletek
- Kategória: 2016. november
- Írta: SERGE HALIMI
- Találatok: 4476
Érdekes paradoxon, hogy amikor saját országában épp élesen elutasítják Margaret Thatcher örökségét, akkor alkalmazzák csak igazán Franciaországban a valamikori Vaslady legkeserűbb gazdasági csodaszereit. A mai brit miniszterelnök, Theresa May, mintha nem kívánná folytatni elődje irányvonalát. Pártja egyes köreiben legalábbis meglepetést, sőt megütközést keltett október 5-i beszéde. Kijelentette, hogy a brit társadalmat aláásták a gazdagoknak nyújtott privilégiumok, és hogy a munkáscsaládok által képviselt értékek védelmet érdemelnek. Mint mondotta: „az állam feladata, hogy azt nyújtsa, amit az egyén, a különböző közösségek és a piac nem képes nyújtani”.
Az elmúlt években, egy furcsa időszak talán legfurcsább jelensége az volt, hogy az Európai Unió politikai vezetői egyszerűen nem hajlandóak nyíltan beszélni arról a katasztrofális társadalmi válságról, amit a több mint egymillió Szíriából és más háború sújtotta övezetből beáramló menekült okoz Európában. A valós okokról és a lehetséges megoldásokról − a magukra kényszerített hallgatás, vagy a konfliktuskerülés jegyében − a politikusaink nem szólnak, vagy ha igen, akkor gyakran teljesen abszurd kijelentésekre ragadtatják magukat. 
Mi lehet a kapcsolat Emmanuel Macron, Fleur Pellerin, Najat Vallaud-Belkacem – miniszterek vagy volt miniszterek – valamint a Párizs és környéke régió elnöke, Valérie Pécresse, illetve Jean-Marie Colombani és Christine Ockrent újságírók, Alain Minc üzletember és a bankár Matthieu Pigasse (résztulajdonosa egyébként a Le Monde Rt-nek) vagy a volt miniszterelnök, Alain Juppé között? Hát mindannyian kedvezményezettjei voltak a Francia-Amerikai Alapítvány „Fiatal Vezetők
Milyen a magyar nemzettudat? A két nagy jobboldali párt különböző történelemszemlélet alapján határozza meg, mely azután kihat politikai és szociális programjukra és a társadalom számára javasolt „értékeikre”. Ezek az „értékek” a rocktól a lovasbemutatókig terjedő ellen-kultúrában is kifejezésre jutnak.
Hosszas betegség után 90 éves korában, november 25-én elhunyt Fidel Castro, a Comandante, aki ellen a CIA és kubai ügynökeik több mint hatszáz merényletkísérletet követtek el. Halála nemcsak a kubai és a latin-amerikai emberek, de a világ haladó erői számára is hatalmas veszteséget jelent. Fidel Castro XX. század történetének kimagasló alakja volt. Személye a forradalom győzelme után meghatározó lett hazája életében. A Batista-diktatúra 1959-ben történt megbuktatásával a kubai nép megszerezte függetlenségét és megkezdődött egy új típusú, igazságos társadalom felépítése.
A Fidesz Magyarországán a halottaknak sincs mindig könnyű sorsuk, mint azt a budapesti Lukács György Archívum tanúsíthatja. Pedig a marxista filozófus, aki koronként politikai szerepet is vállalt, az eldologiasodás – az a társadalmi valóság, amely az emberi tevékenységet mérhető és pénzben kifejezhető „dologgá” alakítja át – koncepciójának megfogalmazója ennél több figyelmet érdemelne.
Mintegy öt hónappal az állítólagos puccskísérlet után változatlan erővel folyik a leszámolás. A hivatalos indoklás szerint, a célkeresztben Recep Tayyip Erdogan elnök korábbi barátja, 1999-ben az USA-ba távozott Fethullah Gülen hívei vannak, de a tisztogatás ennél sokkal szélesebb kört érint.
Addig a napig az iszlamista erőszakcselekmények a célzott, egyedi gyilkosságokra korlátozódtak. A 2016. július 1-én egy dakkai vendéglőben elkövetett, több mint húsz halottat követelő lövöldözés azonban újra felélesztette a kételyeket Banglades jövőjéről. Nyilvánvalóvá vált a kapcsolat a merénylet tanult középosztályból származó elkövetői és az 
A hatalmon levő Jog és Igazság Párt (PiS), a lengyelek októberi hatalmas mozgósításával szembesülve egyelőre feladta szándékát, hogy kiterjessze az abortusz tilalmát a nemi erőszak, vagy a magzati rendellenességek esetére is. Lengyelország az egyház és a militáns katolikusok nyomására már 1993-ban megszüntette a választás szabadságát, így az írországi mellett ez lett a legszigorúbb abortuszt tiltó törvény Európában. A komoly tiltakozásokat kiváltó mai jogszabálytervezet azonban még a korábbinál is szigorúbb: teljesen betiltaná a művi terhességmegszakítást − azt még a megerőszakolt és az életképtelen magzatot váró nőknek sem engedélyeznék.
