USA a választások után ─ Talajt vesztett amerikai értelmiség
- Részletek
- Kategória: 2016. december
- Írta: SERGE HALIMI
- Találatok: 6833
Van egy ország a világon, amelyben az elnökválasztás eredménye azonnali változásokat eredményez, a felgyorsult események következményei pedig szinte beláthatatlanok. Donald Trump győzelme óta, a mexikói peso összeomlott, a francia ingatlankölcsönök ára az egekbe szökött, az Európai Bizottság fellazította a megszorító költségvetést, a véleményfelmérések szakértői fülüket-farkukat behúzva a fal mellett osonnak, az újságírók hitelessége pedig a végsőket rúgja. Japán azt hiszi, hogy eljött az ideje az újrafegyverkezésnek, Izrael azt várja, hogy az amerikai nagykövetség átköltözzön Tel Avivból Jeruzsálembe, végül és nem utolsósorban kimúlni látszik a transzcsendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodás.
2016. januárban a Magyardiplo közreadta Dr. Ángyán József kétrészes tanulmányát Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás címmel. Az elemzés összefogó képet ad, a magyar termőföld méretét, minőségét, árát illetve a tulajdoni viszonyokat illetően. A termőföld privatizációs folyamatot, hivatalos nevén a "Földet a gazdáknak!" állami földárverési programot, a 2016. november 4-i vonatkozó törvény kihirdetésével hivatalosan lezárták. 
Elsőként, példaképpen Fejér megye adatait vizsgálta a Professzor úr, hiszen - egyéb vonatkozások mellett - a megyék közül itt hirdették meg (34.400 ha, 13,9%) és árverezték el (28.800 ha, 15,8%) messze a legtöbb állami földterületet. A Fejér megyei földárverési zárójelentés többek között itt olvasható: 
2015-ben a Le Monde diplomatique üzleti forgalma 11 499 000 euro volt, és 10 714 000 euróra, azaz 7,3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Ellentétben a 2014-es évvel, 2015-ben nem készítettünk különkiadást, így a fejlődés annál figyelemre méltóbb. 
Győr-Moson-Sopron megye állami földprivatizációs adatainak vizsgálata – a 
Az ENSZ elismeri, Ferenc pápa meghívta, a világ minden médiája lelkesen ünnepli: Amma, az indiai guru tömegeket vonz, megihleti a művészeket, kapcsolatban áll a világ legfontosabb vezetőivel, Franciaországba is rendszeresen ellátogat – és mindezt a tömegrendezvényein sorozatban osztogatott öleléseinek köszönheti.
Fidel Castro gyászszertartásán nem Vlagyimir Putyin, hanem Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke képviselte Oroszországot. Távollétét azzal indokolták, hogy készülnie kellett a Szövetségi Gyűlésben tartott beszámolójára. Más vélemények szerint, Putyin a havannai látogatással nem akarta a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal való kapcsolatát megterhelni. Trump „véreskezű diktátornak” nevezte Fidel Castrot és Barack Obama kubai nyitásának „újraértékelését” helyezte kilátásba. Az események kapcsán érdemes a két ország viszonyát áttekinteni, amit időnként súlyos feszültségek terheltek.
A sajtó eddig még soha nem látott mértékben avatkozott be a választásokba. Nyíltan és kéjjel mocskolta a neki nem tetsző jelölteket, kezdve Vermont „szocialista” szenátorával, Bernie Sandersszel. Sanders olyan meglepő javaslatokkal állt elő, mint a társadalmi tulajdonban lévő, mindenkit megillető, alanyi jogon járó egészségbiztosítás, a minimumbér erőteljes emelése és az ingyenes egyetemi oktatás. A sajtó dühödt beavatkozása tényleg hatásos volt: elemezve az előválasztások eredményeit, tisztán látszik, hogy nagyon is jogos az a feltételezés, miszerint azokban az államokban, ahol Hillary Clinton nem nyert az elnökválasztáson, Sanders több szavazatot kapott volna Donald Trump ellenében, mint Clinton asszony. 
