Szennyezéspolitika

Kategória: 2017. május
Írta: Pierre Rimbert
Találatok: 3871

poll

Meg lehet ám tizedelni mérgezőgázokkal a lakosságot anélkül is, hogy mint Szíriában, interkontinentális rakétákkal és nemzetközi sajtókampánnyal lépne fel az USA a mérgezők ellen. Ehhez azonban egy feltételt teljesíteni kell: a mérgezésnek, tömegesnek és folyamatosnak kell lennie.

2015-ben a The Lancet-ban megjelent egy kutatócsoport elemzése, ami bemutatta, hogy „a tartós, szemcsés mikrorészecske-szennyezésnek (2,5 mikronnál kisebb) kitettség 4,2 millió halálesetet és 103,1 millió egészségben eltöltött életév elvesztését okozta[1]”. Az alapvetően ipari okokra visszavezethető légszennyezés mérlege folyamatosan romlik, következményei egyre súlyosabbak. De nem mindenkinek! „Az idő előtti elhalálozások 59 %-ban Dél- és Kelet-Ázsiában következnek be”, így Kínában, Indiában, Pakisztánban és Bangladesben. Ez utóbbi államban a légkör átlagosan kilencszer több mikrorészecskét tartalmaz, mint az USA-ban.

Fuldokolnak a világ ipari műhelyeiben, hogy szabadon lélegezhessenek a párizsi vagy Los Angeles-i bevásárló-központokban. A vakmerő hipotézist, mely szerint bolygónkon az egyik vezető halálozási ok a szabadkereskedelem, nem egy aktivista-szórólap, hanem egy másik, nem is akármilyen tudományos folyóirat, a Nature[2], cikke veti fel. A kutatók régióról régióra haladva elemzik a finom mikrorészecskék okozta haláleseteket és azt vizsgálják, hogy a termelés és a szolgáltatások vagy a fogyasztás, illetve a szennyezés légköri terjedése okozta-e a haláleseteket? Becslésük szerint 2007-ben 3,45 millió idő előtti elhalálozás következett be, ennek „22%-át vagyis 762 400 halálesetet az egy adott régióban termelt, de más régióban történő fogyasztás-felhasználás,” vagyis a nemzetközi külkereskedelem okozta, „12%-át, vagyis 411 100 halálesetet pedig a légköri terjedés”, azaz amikor nem a szennyezést kibocsátó országban történt az elhalálozás, hanem egy másik országban.

Például „2007-ben Kína szennyezés-kibocsátása 64 800 halálesetet okozott a világ más régióiban és ebből 3 100-at Nyugat-Európában és az USA-ban. Ugyanakkor a kínai termékek nyugat-európai és amerikai fogyasztása 108 600 halálesetet okozott Kínában.” Mivel elszennyezik a saját légkörüket, miközben simlis sapkákat és okostelefonokat gyártanak, amelyeket más régiókban használnak majd, ezért Kína az áruk és szolgáltatások nettó exportálója és a szennyezett levegő miatti elhalálozások nettó importálója. És fordítva is ugyanez a helyzet, amikor a gazdag országok árukat importálnak, a behozatal egyben idő előtti halálozások kivitelét is jelenti[3]. „Ha beigazolódik, hogy az importált termékek ára azért alacsonyabb, mert a termelő országok kevésbé szigorú ellenőrzési előírásokat érvényesítenek – összegzik a kutatók –, akkor a fogyasztók spórolását más országokban okozott korai halálozások ellentételezik.”

A sajtó által napokig szinte folyamatosan vetített képek a haldokló szír gyerekekről, amelyek Donald Trumpot úgy meghatották, felvetik azt a kérdést, vajon ha az ipari szennyezés miatt haldoklók képeit sugároznák napokig, akkor elrendelné-e valaki a Kereskedelmi Világszervezet székhelyének bombázását?

Fordította: Morva Judit

 


[1] Aaron Cohen et al.: Estimates and 25-year trends of the global burden of desease attributable to ambient air pollution: An analysis of data from the Global Burden of Diseases Study 2015” The Lancet, London, vol. 389. No 10078, 2017. április 15.

[2]Qiang Zhang at al.: Transboundary health impacts of transported global air pollution and international trade”, Nature, London, vol 543, No 7647, 2017. március 30.

[3]Gondoljunk a Vörösiszap katasztrófára. A veszélyes hulladékok tárolása ugyanezt az alapvető egyenlőtlenséget mintázza – a ford. megjegyz.