Washingtonban a demokraták és a republikánusok legalább akkor egyetértenek, amikor Oroszország ellen harcolnak. Szerintük Vlagyimir Putyin nem hiszi, hogy az USA kész megvédeni a szövetségeseit, az viszont nyilvánvaló, hogy ő meg akarja védeni tekintélyelvű rendszerét a demokratikus és liberális befolyástól. Ebből következik, hogy támadja a Nyugatot. Ezért aztán a béke és a demokrácia fenntartása érdekében az amerikai hadsereg és a két párt parlamenti képviselői az ellentámadás mellett döntöttek...
Vegyük először a hadsereg esetét. A Fehér Ház megbízásából a Pentagon most fejezett be egy tanulmányt, melyben a nukleáris fegyver szélesebb körű használatát javasolja [1]. Mivel a nukleáris arzenál bevetése jelenleg túl súlyos következményekkel járna, ezért még elképzelni sem lehet a felhasználását, így aztán nem is tölti be elrettentési szerepét. Tehát még erősebben miniatürizálni kell és akkor bevethető lenne többféle esetben is. Például a „nem nukleáris fenyegetések” esetében használható lenne a kommunikációs hálózatok felszámolására, a „vegyi és biológiai fegyverek ellen, illetve az internetes támadások esetén”, stb.
2016-ban, Donald Trump jelöltként, mivel az elrettentés alapjait sem ismerte, állítólag egyik tanácsadójától megkérdezte: „Mire jó, hogy nukleáris fegyvereink vannak, ha nem használjuk azokat [2]?” A Pentagon-tanulmány bizonyos értelmű választ ad erre a felvetésre. Oroszország (és Kína) „geopolitikai céljaival” szemben, Moszkva elképzeléseire – miszerint „erőszakkal akarja megváltoztatni az európai térképet,” illetve „megkérdőjelezi a hidegháború végével létrejött nemzetközi rendet” – válaszul, az Egyesült Államok késedelem nélkül el kell szánja magát, hogy „modernizálja nukleáris fegyverzetét”. Azért, hogy Amerika a „szabadság hűséges őre” maradjon.
A demokrácia érdekében kifejtett ilyen áldozatnak nincs ára, vagy talán mégis: megháromszorozzák az amerikai katonai költségvetés nukleáris fegyverzetre szánt kiadásait. A geopolitikai veszélyek ürügyén beindított új fegyverkezési verseny nagyobb ellenállást váltana ki az USA-ban, ha az amerikai baloldalnak tekinthető erők, már egy éve nem azon erőlködnének, hogy Donald Trumpot Moszkva bábjaként tüntessék fel [3]. Annyira, hogy kikényszerítették, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának (miközben demokrata elődje erre nem volt hajlandó) és szigorítson a Moszkva-ellenes szankciókon. A volt elnökhelyettes, Joseph Biden látványosan örömét fejezte ki egy cikkben, melynek már a címe is elárulja a magasan reppenő gondolatokat: „Megvédeni a demokráciát az ellenségeitől: hogyan álljunk ellent a Kremlnek [4].”
Ugyanakkor, a külügyi bizottság demokrata szenátorai nyilvánosságra hoztak egy jelentést, melyben értékelték „Putyin aszimmetrikus támadását az oroszországi és európai demokrácia ellen”. A sztár-újságíró, Rachel Maddow, az anti-Trump ellenállás egyik zászlóvivője az NBC TV csatornán, a szokásosnál is jobban felháborodott, és azonnal beszámolt róla: „Elnökünk nem hogy nem tett semmit a tűzoltás érdekében, sőt nyugodtan figyelte, amíg a lángok az egekig csapnak!” Most már nyugodtan megpihenhet az újságíró: a Pentagon vigyáz majd rá.
[1] Ashley Feinberg: Exclusive : here is a draft of Trump’s nuclear review. He wants a lot more nukes, 2018. január 11., www.huffingtonpost.com
[2] Matthew J. Belvedere: Trump asks why US can’t use nukes : MSNBC, 2016. augusztus 3., www.cnbc.com
[3] Lásd Serge Halimi: Donald Trump débordé par le parti antirusse [Az oroszellenes párt beelőzte Donald Trumpot], Le Monde diplomatique, 2017. szeptember. http://www.magyardiplo.hu/archivum/2017/227-2017-szeptember/2441-az-oroszellenes-part-beelozte-donald-trumpot
[4] Foreign Affairs, New York, 2018. január-február.
