hu | fr | en | +
Accéder au menu

Elektronikus szocializmus

JPEG - 32.2 kio

A jó tündér, amikor hajnalban ráhajolt a 2018-as év bölcsőjére, vajon a csodapálcáját szívta?

Január 13-án a The Economist a szabad kereskedelem hivatalos hetilapja, a „Digitális Proletárok” sorsáért aggódott, közben a Le Point (január 25.) hirtelen egész cikksorozatot szentelt a „sürgősen vegyük vissza az ellenőrzést magánadataink felett” kérdésnek, vagyis azon információk felett, amelyeket minden internetfelhasználó hátrahagy a Szilicium-völgy óriáscégeinek, és amelyeket ezek aranyárban értékesítenek. „És ha a Facebook és Google fizetne nekünk az adatokért, amelyeket átadunk nekik?” – kérdezte a lap, amely általában nem aggódik ennyire a pénztárcánk miatt, sőt roppant erélyesen szokott fellépni a minimum bér megemelése ellen.

„Világ közösségi oldalak felhasználói egyesüljetek!” – szólalt fel alig később a Financial Times (február 6.), és arra buzdította a Facebook ügyfeleit, hogy követeljék a „nincs publikálás fizetség nélkül” jelszó megvalósítását. Ugyanaznap a Génération libre nevű think tank vezetője és a különféle lapokban gyakran publikáló Gaspard Kœnig, továbbá Jaron Lanier, egy kaliforniai vállalatvezető és esszéíró, illetve Laurence Parisot asszony, a Francia Vállalattulajdonosok Szövetségének volt vezetője, közösen jegyeztek egy Le Monde-ban megjelenő felhívást: „A mi »személyes adataink« a mi tulajdonunk: tegyük pénzzé azokat!” „Azért érvelünk – magyarázták, hogy teremtsük meg a személyes adataink vagyonosítását”. Tulajdonosai leszünk a saját magunkról szóló információknak, és annak adjuk el, akinek csak akarjuk. „A tulajdonjog az egyik fontos eszköze a 2.0 korszak humanizmusának” – összegzik az új Mirandolák (1) .

2013-ban Jaron Lanier vetette fel először, hogy honorálni kellene, ha csak parányi összeggel is, az internethasználók láthatatlan munkáját, és ez bukkant fel mára mint felforgató erejű javaslat. Azt jelentené, hogy az internethasználók saját adataik alkuszává, vagyis saját maguk vállalkozóivá válnának. „És íme, az elképzelés komolyabban veszi a kapitalizmust mint bármi ezelőtt” – pontosít Jaron Lanier (2) . Mivel a magánadatok ma már a mesterségesintelligencia-programokban arra szolgálnak, hogy segítsék kifejleszteni az emberek által végzett munkák és munkások helyettesítését – mint ezt hozzáteszi egy újabb cikkében (3) , – ezért még sürgetőbb, hogy munkaként kezeljük az internethasználatot. És ebből következően teremtsük meg a digitálismunkaerő-piacot, ahol bárki eladhatja immateriális fáradozását.

Ez a megközelítés valószínűleg egyensúlyt teremtene a kaliforniai óriás oligopóliumok által megtépázott konkurenciának. Viszont fenntartaná azt az alapvető megosztást, hogy a termelőeszközök a nagyvállalatok tulajdonában vannak, és a dolgozók nekik adják el a munkájukat. A logika egy teljesen más modellt követelne meg. A személyes adatoknak, egyenként véve, nem sok hasznuk van. Összesítve és statisztikailag feldolgozva válnak értékessé. Értékesíthetőségük közösségi jellegükön alapul. Ahelyett, hogy az alapadatok egyéni tulajdonba kerülnének, az lenne a logikus, hogy ezt az új erőforrást társadalmasítsuk. A közösség tulajdonába kerülve, forrást teremtenének az egészségügy, a közlekedés, az oktatás kiadásaihoz vagy az energiaköltségek csökkentéséhez (4) .

A szilveszteri mulatság jó tündére talén épp azért lelkesít minket magánadataink megvédésére, mert Gaspard Kœnig, Laurence Parisot és barátaik meg akarják torpedózni, hogy az új erőforrás köztulajdonként működhessen.

(1) Mirandola reneszánsz filozófus, aki kora különböző tanait egységbe foglalta. Lásd a magyar Wikipédia cikkét https://hu.wikipedia.org/wiki/Giovanni_Pico_della_Mirandola

(2) Jaron Lanier: Who Owns the Future ?, Allen Lane, London, 2013.

(3) Imanol Arrieta Ibarra, Leonard Goff, Diego Jiménez Hernández, Jaron Lanier és E. Glen Weyl: Should we treat data as labor ? Moving beyond “free”, American Economic Association Papers & Proceedings, vol. 1, n° 1, Pittsburgh, várhatóan 2018 májusában jelenik meg. www.papers.ssrn.com

(4) Lásd javaslatunkat Données personnelles, une affaire politique [Személyes adatok, egy politikai kérdés], Le Monde diplomatique, 2016. szeptember.

Pierre Rimbert

Morva Judit

Megosztás