Miután kényelmesen megválasztották a Francia Köztársaság elnökének, szinte az összes francia média erőteljes támogatásával, Emmanuel Macron azt követeli, hogy a parlamenti többség szavazzon meg egy törvényt, amely tiltaná az „álhírek” terjesztését a választási időszakokban. Lehet, hogy már a következő kampányra készül?
Hosszú ideig kivándorlók kontinense volt, ma már befogadó, különösen a nyugati része vonzó. A keleti régióban viszont a mindent felülíró kivándorlás megfojtja az újjászületés reményét is. Magyarországon az ország leépülésétől való félelem táplálja a nacionalizmust, miközben még Németországnak is vannak elnéptelenedő területei.
Akár tagjai az Európai Uniónak, akár nem, a dél-európai államok mindegyike korábban soha nem látott demográfiai válságtól szenved: a természetes lakosságcsökkenéshez tömeges kivándorlás járul. A leginkább vállalkozó szellemű emberek távozása veszélybe sodorja az országok gazdasági és politikai jövőjét.
Az Európába érkező migránsok fő célpontja és vonzereje Németország, pedig egyes német régiók szinte kiürülnek. Az egyesítés óta Mecklenburg-Előpomeránia lakossága csökkenőfélben van, és tizenöt évet öregedett.
„Kész rejtély, hogy ennyi vész után hogyan kerekedtünk mindig felül, s hogy lehet, hogy ezer év után is még mindig itt vagyunk? Talán azért, mert mindig tudtuk, hogy létezésünknek van értelme saját magunkon kívül. Mindig tudtuk, van itt egy kultúra, lélek és szellem, ami évszázadokon át felemelte a szíveket, vigasztalta az embereket, és ami minket is éltet. Nekünk van még egyesítő és egységesítő eszménk, megvan a nemzeti önbecsülésünk.” 2018. március 15-én, a nemzeti ünnep alkalmával, Orbán Viktor több tízezer híve előtt a „globalista erőket” ostorozza.
A társadalom és az orvostudomány fejlődése alapján a második világháború utáni harmincéves, reményekkel teljes fellendülés időszakasza egyre hosszabb életet ígért. A várható életkor kitolódásából fakadó nyereség számos politikai vonatkozással bír, köztük említendő a nyugdíjba vonulás későbbi ideje. Mindazonáltal a tendencia nem megfordíthatatlan…
A 123 millió lakosú országban a július elsején rendezett elnökválasztást a baloldali jelölt, Andrés Manuel López Obrador a voksok 53,2 százalékával nyerte meg. Neve kezdőbetűi alapján, a mexikóiak a 64 éves Obradort csak Amlo-nak nevezik.
Peruban 2016-ban Pedro Pablo Kuczynski vállalatvezető köztársasági elnök lett, majd egy korrupciós ügy miatt kénytelen volt lemondani. 2018. március 23-án ezért Kuczynski helyett Martín Alberto Vizcarrát választották elnöknek, aki addig szintén egy nagyvállalat élén állt. Négy évvel korábban ugyanez a forgatókönyv zajlott le Panamában, ahol Ricardo Martinellit Juan Carlos Varela váltotta az elnöki székben. Korábban mindketten vállalatvezetők voltak.
A Népi Hatalom Országos Gyűlése, a parlament július 21-23 között ülésezett Havannában. A képviselők megvitatták az új Alkotmány tervezetét, amit Raúl Castro, a Kubai Kommunista Párt főtitkára által vezetett szerkesztő bizottság nevében Homero Acosta, az Államtanács titkára terjesztett elő. Napirenden szerepelt az új kormány megválasztása is, amit a március 11-én tartott választások, valamint Raúl Castro lemondása és Miguel Diaz-Canelnek 2018. április 19-én államfővé történt választása indokolt.
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
