hu | fr | en | +
Accéder au menu

Gazdasági háború Kuba ellen

JPEG - 271 kio

A kubai Playa Gironnál (Disznó-öböl) 1961. április 17-én történt partraszállási kísérlet veteránjainak Miamiban tartott találkozóján, John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó a Helms-Burton törvény alkalmazásának a kiterjesztését jelentette be. A harmadik állam szervezeteit is érintő, a szigetország ellen gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargót jelentő törvényt az amerikai törvényhozás Bill Clinton elnöksége alatt, 1996-ban fogadta el.

A rendelkezés mostanáig félévenként felfüggesztett harmadik fejezete lehetővé teszi, hogy az államosított ingatlanok egykori tulajdonosai, illetve örököseik az amerikai bíróságok elött kártérítési pereket indítsanak az ingatlanokba befektető vagy azokat használó kubai és más országbeli vállalatok vezetői ellen. Bolton kilátásba helyezte azt is, hogy korlátozni fogják az USA-ban élő kubaiaknak a szigetországban élő családtagjaik részére történő átutalásait és tovább szűkítik az utazások lehetőségét.

A madridi El Pais napilap szerint, az amerikai intézkedés fő célja, hogy elrettentsék a külföldi vállalkozókat a Kubában történő beruházásoktól. Szélsőséges csoportok Floridából már több céget megfenyegettek, hogy „rendszerváltás” esetén szankciókat fognak alkalmazni ellenük. A nemzetközi jogot sértő diszkriminációs intézkedések főleg a 260 Kubában tevékenykedő spanyol vállalatot érintik, amelyeknek jelentős a részvételük az idegenforgalomban. A külföldi irányítás alatt lévő szállodai kapacitás 71 százalékát spanyol szállodaláncok (Melia, Iberostar stb.) ellenőrzik. Beruházásaik éves összege eléri a 300 millió eurot.

Frederica Morgherini az Európai Bizottság alelnöke és Cecilia Malmström kereskedelmi biztos tájékoztatták Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, hogy a Helms-Burton törvény harmadik fejezetének alkalmazása esetén az Európai Bizottság panaszt tesz a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Jelezték azt is, hogy a befektetők esetleges veszteségei miatt kártérítési igénnyel fognak fellépni az Európában működő amerikai vállalatokkal szemben.

Miguel Diaz-Canel kubai elnök a Népi Hatalom Országos Gyűlése (parlament) áprilisban tartott ülésszakán kijelentette, „a kubai-amerikai kapcsolatok történelmi mélypontra kerültek”. Az államfő szerint, az ország védelmének az erősítése és a gazdaság fejlesztése jelenleg a legfontosabb feladat. Hangsúlyozta, hogy nem ismétlődhetnek meg a Szovjetunió összeomlását követő „különleges időszak” megpróbáltatásai.

A szankciók súlyosbítják a gazdasági gondjait és akadályozzák a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolatokat. Az embargó mellett, a nehézségekhez hozzájárul az export és a beruházási tervek lemaradása. Az elmúlt években megkezdődött „gazdasági kiigazítás” lassan halad, mert a változás helyett, gyakran a folyamatosságnak van elsőbbsége.

A venezuelai válság következményei is súlyosan érintik Kubát. A dél-amerikai országgal folytatott kereskedelmi kapcsolatok 2012-18 között az árucsere forgalom 44 százalékáról 18-20 százalékra csökkent. Szakértők szerint, a korábbi években kedvezményes áron szállított, átlagosan napi 100.000 barrel kőolaj mennyisége a felére csökkent.

A washingtoni adminisztráció az újabb megszorító intézkedéseket a Venezuelának nyújtott kubai katonai segítséggel indokolta. A havannai kormány nyilatkozata határozottan visszautasította az amerikai vádakat. Cáfolta, hogy többezer fős kubai katonai és biztonsági személyzet tartózkodik Venezuelában. „Valótlan állítás Kubát hibáztatni a dél-amerikai országban kialakult válságos helyzetért, mert ezt elsősorban az Egyesült Államok és szövetségeseinek a szankciói” és a kívülről szított felforgató tevékenysége okozza. A diszkriminációs intézkedések tönkretették az ország gazdaságát és súlyos megpróbáltatásokat jelentenek a lakosság számára. Korábbi megállapodások alapján, „mintegy 20.000 kubai dolgozik jelenleg Venezuelában, akiknek a 60 százaléka nő”. Tevékenységük elsősorban az egészségügyhöz kötődik.

A nyilatkozat szerint, „a fenyegetések, a zsarolás és az embargó által okozott károk sem fogják eltéríteni Kubát, hogy megőrizze a forradalom internacionalista jellegét” és segítséget nyújtson más országoknak.

Nem könnyű feladat….

Kovács Gábor

Megosztás