Donald Trump megválasztása óta, az egész világ újságíró elitje azt az összeesküvés-elméletet terjesztette, amely szerint a Fehér Ház a Kreml ellenőrzése alá került. Ezt a téveszmét végül egy vizsgálat szertefoszlatta. Vajon a józan ész birodalmában a paranoiás elmezavar uralkodik?
Az európai parlamenti választások május 23. és 26. között lesznek az Unió tagországaiban. A kép elég sötét: az Egyesült Királyság kilépésének feltételei bizonytalanok; az Egyesült Államokkal való kapcsolatokat Washington szándékosan nyers és megalázó gesztusai jellemzik; a szélsőjobb erősödőben van; a baloldal nem képes megállapodni egy közös európai projektben.
Az európai választások ahelyett, hogy az Unió közös problémáival foglalkoznának, huszonhét belpolitikai szavazást halmoznak egymásra. Az országok többségében elsősorban a hatalmon lévők mellett vagy ellen fejezik ki véleményüket a polgárok. De a nemzeti kormányok mozgásterét nagy mértékben korlátozzák az európai szerződések. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? És milyen megoldás kínálkozik a baloldal számára?
Húsz évvel ezelőtt, 1999. március 24-én a NATO bombázni kezdte Szerbiát. A háborús hangulat fellobbantása érdekében a nyugati kormányok hamis hírekkel manipulálták a közvéleményt.
Húsz évvel ezelőtt elkezdődött egy háború, amelyet nem szabadott így nevezni. A „humanitárius beavatkozás” Jugoszlávia maradéka ellen, a koszovói válság kapcsán, Németországban különlegesen vitatott kérdés volt. Két fő okból.
A közel három hétig tartó lengyel közoktatási sztrájk több szempontból is figyelemreméltó az egy helyben topogó hazai pedagógus szakszervezeteknek, az apátiába süllyedt munkavállalóknak és a nagy hanggal sztrájkot kiáltó aktivistáknak. A két ország közel azonos politikai helyzete, társadalmi és szakszervezeti széttöredezettsége megengedi, hogy nagyon közeli következtetéseket vonjunk le a hazai viszonyokra.
Michel Pinçon és Monique Pinçon-Charlot szociológusok, a francia burzsoázia és oligarchia kutatói és elismert szakértői. Társadalmi krónikát írnak Emmanuel Macron Franciaországáról, amelyben élesen rávilágítanak egy gyenge többséggel megválasztott elnök osztálygőgjére és egy kaszt által kisajátított hatalomra – a francia felkelés két kiváltó okára.
Kanada New Brunswickban lakó számos polgára számára mindennapos dolog, hogy olyan házban lakik, amelyet az Irvingek építettek, az ő farmjukon termelt élelmiszert fogyasztja, amelyet az ő kamionjukkal, az ő üzemanyaguk felhasználásával szállítottak. New Brunswick kelet-kanadai provincia egy valóságos gazdasági feudalizmusban él.
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
