Tartományi választások Németországban

Kategória: 2019. augusztus
Írta: Kovács Gábor
Találatok: 370

Sachsen Landtagswahlkarte 2019Szeptember elsején tartották a keleti országrészben lévő Szászországban és Brandenburgban a regionális választásokat.

Az eseményt fokozott hazai és nemzetközi érdeklődés kísérte, mert lehetőséget adott az Európai Unió gazdaságilag legerősebb tagállamában a választók véleményének megismerésére. Az eredmények a berlini koalíció pártjainak a kereszténydemokrata CDU, és a szociáldemokrata SPD befolyásának az érzékeny csökkenését mutatják.

Szászországban a voksok 32,1 százalékával a CDU megőrizte első helyét, de támogatottsága több mint hét százalékkal lett kevesebb. Az SPD 7,7 százalékot kapott, ami a tartományban valaha elért legrosszabb eredménye. A kereszténydemokrata-szociáldemokrata regionális koalíció folytatásához egy újabb partnert kell keresni, mert a két párt a korábbi 77 helyett csak 55 képviselővel rendelkezik a 119 tagú drezdai regionális törvényhozásban. A CDU elsőségének a megőrzéséhez hozzájárult a konzervatív Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök politikája, akinek egyes intézkedései egybevágtak az Alternatíva Németországért (AfD) követeléseivel.

Brandenburgban az SPD maradt a legnagyobb párt, de támogatottsága 31,9 százalékról 26,2-re csökkent. A CDU 15,6 százalékot szerzett, ami a 2014-es eredményhez képest több, mint nyolcszázalékos visszaesést jelent. A tartományt irányító SPD-Balpárt (Die Linke) koalíció parlamenti többsége megszűnt ezért a jövőbeni közös kormányzáshoz a Zöldek szavazatai is szükségesek, vagy SPD-CDU kormány alakulhat.

Az előzetes várakozások ellenére, a szélsőjobboldali, populista AfD egyik tartományban sem győzött, de támogatottságát jelentősen megnövelte. Szászországban 27,5 százalékot kapott, ami közel háromszorosa a 2014 évi eredményüknek. Brandenburgban 23,5 százalékot szereztek, szemben a korábbi 9,7 százalékkal. A Balpárt helyett, az utóbbi időben az AfD lett a fő protestpárt Kelet-Németországban. A szervezeten belül megerősödött a szélsőséges szárny. Andreas Kalbitz az AfD brandenburgi első embere, a 2000-es évek végén aktívan résztvett a neonáci mozgalmakban. A párt növekvő számú radikális tagjai jelen vannak a bevándorló és iszlámellenes Pegida szervezetben, valamint a Der Flügel frakcióban, amelyek tevékenységét már a német Alkotmányvédő Hivatal is figyelemmel kíséri. Az Alternatívok szeretnének egyes tartományok irányításában résztvenni, de a parlamenti pártok elzárkóznak a szélsőjobboldali szervezettel való együttműködéstől.

Az AfD propagandájában kihasználta, hogy a keleti területek felzárkózása vontatottan halad és a régió GDP-je a nyugatinak csak a 70-75 százaléka. Kelet-Németországból jelentős volt az elvándorlás is. A rasszista párt elutasítja a bevándorlást, valamint a multikulturális társadalmat és nem támogatja az európai integráció bővítését. Propagandájában keletnémet lakosság érdekeinek a képviseletében lép fel, miközben vezetőinek nagyrésze a nyugati országrészben él.

Az egykori NDK területén meghatározó politikai erő, a három keleti tartomány kormányzásában is résztvevő Balpárt támogatottsága Brandenburgban 18,6-ról 10,7 százalékra, Szászországban pedig 18,9-ről 10,4 százalékra csökkent. A párt a 2017 évi Bundestag választáson 9,2 százalékot, a májusban rendezett EP választáson 5,5 százalékot kapott. A Die Linke visszaeséséhez jelentősen hozzájárult az egység hiánya, mert egymással gyakran ellentétes nézeteket hirdető személyek és frakciók tevékenykednek a pártban. Megoszlik a vélemény taktikai kérdésekről, a szövetségi politikáról, az Európai Unió szerepéről, a szövetségi kormány menekült politikájáról és másokról. A szociáldemokratákkal és a Zöldekkel való együttműködés kiterjesztése érdekében, a Balpárt több vezetője és a tartományi kormányokban résztvevő képviselői mérsékelték korábbi radikális követeléseiket, amelyeket most az AfD vett át. Megfigyelők szerint, a Die Linke hagyományos bázisai az elmaradottabb keleti területekről lassan átkerülnek a nagyvárosokba és az egyetemi központokba. Feszült várakozás előzi meg az október 27-én Türingiában tartandó választást, ahol a Balpárt-SPD-Zöldek alkotta koalíciót Bodo Ramelow vezeti, aki az egyedüli balpárti politikus a német tartományok élén. A jelenlegi helyzet megőrzése komoly sikert jelentene a baloldal számára.

A Zöldek Brandenburgban 10,8 és Szászországban 8,6 százalékot kaptak, ami elsősorban a korábbi SPD támogatók átszavazását jelzi. Szászországban lehagyták a szociáldemokratákat is, de várakozásaik ellenére nem tudták megközelíteni a nyugati tartományokban elért húsz százalék körüli eredményeiket. Befolyásuk mérsékelt és elsősorban a régió nagyobb városai (Drezda, Lipcse stb.) értelmiségi köreiben erősödött meg.

A két tartományi választás eredményét a pártok többsége igyekszik megmagyarázni és megpróbálják sikerként értékelni. Önkritikusan csak Dietmar Bartsch minősítette Die Linke parlamenti frakciójának társelnöke minősítette „nagy vereségnek” a szereplésüket.

A német belpolitikában rövid távon változás nem várható, amit a gazdaság meghatározó szereplői sem szeretnének. Nem kizárható azonban, hogy a türingiai választás eredménye és a lejtmenetben lévő SPD-ben az év végén esedékes számvetés, Angela Merkel koalíciós kormányának a felbomlását is okozhatja.