Demokratikus szocializmust!

Kategória: 2020. január
Írta: Baloldali Tömörülés (MSZP)
Találatok: 2147

mszpDemokratikus szocializmust!

 

A MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának vitairata

 

 

 Sajtóanyag

 

Szerkesztette és összeállította: Antal Attila és Hegyi Gyula

Szerzők: Antal Attila, Büttl Ferenc (2.), Hegyi Gyula, Molnár Zoltán (4.)

1989-ben a Magyar Szocialista Pártot azok a bátor és elkötelezett baloldaliak hozták létre, akik hittek abban, hogy a kapitalista piacgazdaság körülményei között társadalmi küldetés a baloldali értékek és a társadalmi szolidaritás képviselete. Az MSZP elkötelezett volt a békés rendszerváltás mellett, és összekötötte magyarság és európaiság ügyét. Mindezt számos politikai sikert eredményezett. Ugyanakkor a kudarcokból és a 2010 utáni autoriter rendszer kialakulásából nyilvánvaló, hogy pártunknak sok mindent újra kell gondolnia. Baloldaliságunkat fel kell frissíteni a kapitalizmus kritikájával és a klímaváltozás elleni rendszerszerű küzdelemmel. A liberális demokrácia 2010 előtti intézményrendszere alkalmatlannak bizonyult a szociális demokrácia megvalósítására, így ahhoz nem lehet visszatérni. Korszak-és rendszerváltozásra van szükség, ökoszociális demokráciát kell teremtenünk a régi romjain. Mindennek a megalapozását tekinti elsődlegesnek a Baloldali Tömörülés.

Ezek fényében az MSZP alapvető politikai arculatán és így az Alapszabályon is több ponton módosítani szükséges, ugyanakkor nem érdemes azt gondolni, hogy politikai kihívásokra elégséges válasz lehet pusztán egy Alapszabály-módosítás. Az MSZP-t alapjaiban kell átalakítani és a baloldali fordulat elkerülhetetlen, hiszen sorsunk és küldetésünk az, hogy a magyar baloldalt képviseljük a közéletben. A 2010 után kialakult önkényuralmi rendszer csak egy széles körű összefogás keretében váltható le. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az MSZP által megjelenített baloldali értékek kőkeményen képviselve legyenek az új koalícióban, hiszen ezt rajtunk kívül más politikai erő nem tartja fontosnak. Az MSZP az egyetlen olyan baloldali politikai erő, amely átmentheti a baloldali politikát az Orbán-rendszer bukása utáni világba. Ezt a történelmi felelősséget már csak azért is vállalnunk kell, mert Magyarországon a liberális demokraták önmagukban, egy erős baloldal nélkül sohasem győzhetnek a nacionalista jobboldallal szemben. Ezért együtt kell működni az összefogás nem baloldali szereplőivel, de egyúttal politikai erőt is kell fel kell mutatni velük szemben: mert csak így tudjuk képviselni azoknak a millióknak az érdekeit, akik a piacgazdaság és a klíma- és ökológiai katasztrófa vesztesei.

Ennek fényében állítottuk össze ezt a vitairatot, amely tartalmazza a Baloldali Tömörülés (BT) Szocialista Kiáltvány című anyagát, és ezen kívül hat olyan témával foglalkozik, amelyeket megkerülhetetlennek tekintünk a hazai baloldali politika újraalapozása során. Ezek: a rendszer- és kapitalizmuskritika fontossága; a demokratikus szocialista megközelítés politikai gazdaságtani alapjai; a klíma- és ökológiai válság, klímavészhelyzet; az oktatás, tudomány, egészségügyi rendszerek válsága; a baloldali külpolitikai programja; a demokratikus szocialista emlékezetpolitika. Az anyagot pedig egy olyan aktuálpolitikai elemzés zárja, amely irányt akar mutatni, hogy egy önmagát demokratikus szocialista alapokon meghatározó MSZP-nek milyen szerepe kellene, hogy legyen a választási összefogásban.

Főbb tézisek

(zárójelben a vitairatban való elhelyezkedésük):

Mi, magyar demokratikus szocialisták nem liberális, hanem szocialista demokráciát akarunk. Mi is valljuk és vállaljuk azokat a liberális alapjogokat, amelyek garantálják minden ember méltóságát és szabadságát. meg kell teremteni a politikai értelemben vett demokrácia gazdasági és társadalmi alapjait. (Szocialista Kiáltvány)

A demokratikus szocialista program alapja a rendszer- és kapitalizmuskritika. Magyarországon már jóval a rendszerváltás előtt bekövetkezett a nyugati kapitalizmus átvétele, amely lényegében ahhoz vezetett, hogy a rendszerváltás veszteseit, a bérből és fizetésből élőket végletekig kizsákmányolja a nemzetközi nagytőke és hazai kiszolgálóik. Így volt ez a jobboldali-konzervatív kormányzás idején és ebben érdemi változást nem tudtak hozni a szociálliberális kormányok sem, amelynek fő oka a kapitalista igényekhez végletesen igazodó elhibázott liberális logika volt, amely folyamatosan háborút viselt minden szociális megfontolás ellen. Emiatt ábrándult ki a hazai, egyébként is szétporladó munkásosztály a baloldalból és keresi újabban a helyét a szélsőjobboldalon (előbb a Jobbiknál, majd pedig a kormányzati pozícióból szélsőjobboldalivá váló Fidesznél). (1.)

Az Orbán-rendszer azon alapul a kelet-közép-európai félperifériás kapitalizmusmodell a 2008-as válság után csakis autoriter eszközökkel tartható fenn. (1.)

Az Orbán-rendszert csakis úgy lehet leváltani, ha nem csak az állam, de a piac önkényével szemben is fellépünk. Nem szabad elfogadni azt a szerepet, amelyet a kapitalista centrum osztott ki Magyarország számára és a rendszerváltás utáni kormányok azon versenyeztek, hogy hogyan lehet legjobban eljátszani ezt. Bár egy antikapitalista fordulat csak világszinten lehetséges, de a klímaválság új lehetőséget jelent egy kapitalizmuskritikus alternatíva nemzetállami megvalósítására. (1.)

A magyar társadalmat meg kell védeni a nemzeti és multinacionális oligarcháktól, az államot képessé kell tenni arra, hogy a tőke helyett a munkások érdekeit képviselje, ki kell mondani, hogy az állam minden szervének elsődleges kötelessége a munkások érdekinek képviselete és védelme. (1.)

A 21. század demokratikus szocialista politikai gazdaságtana nem lehet pusztán az Orbán-rendszer antitézise, hiszen nekünk magának a kapitalizmusnak a kritikájából kell kiindulnunk, amelynek az Orbán-rendszer egy kelet-közép-európai autoriter változata. (2).

Amikor a baloldal a kizsákmányolás elleni küzdelmet tűzi zászlajára, akkor az a természet, a bolygó kizsákmányolása elleni küzdelmet is jelenti. A demokratikus szocializmus politikai gazdaságtanának alappillére a munka és a természet felszabadítása a tőke uralma alól. A politikát a gazdaság fölé kell helyezni: a demokrácia a cél, a piac csupán eszköz. (2.)

A növekvő társadalmi egyenlőtlenség valamilyen szinten minden országban pusztít, az ökológiai és klímaválság pedig az egész bolygónkat fenyegeti. A kettő oka ugyanaz: a kapitalista termelési mód mohósága, a féktelen profitéhség és a szolgáltatások piacosítása. (5.)

A klímavészhelyzet lokális, nemzeti és globális bevezetése. A klímavészhelyzet egy olyan rendkívüli jogrendtípus, amely az ember által okozta ökológiai- és klímaválságra hatására rendkívüli hatalommal ruházza fel a kormányzatot a törvényhozás folyamatos és érdemi kontrollja mellett, illetve a lakosság legszélesebb tájékoztatásával. (3.)

Az Orbán-rendszer a magyar társadalom három legfontosabb alrendszerét (oktatás, tudomány, egészségügy) olyannyira megrendítette, hogy az átlagemberek félnek kapcsolatba lépni ezekkel a rendszerekkel. (4.)

Demokratikus szocialistaként minden módon szembe kell menni az egészségügyi rendszerben folyó durva szegregációkkal és mindenki számára, alanyi jogon biztosítani kell az élethez és emberi egészséghez/méltósághoz fakadó jogból eredő összes egészségügyi szolgáltatást. (4.)

A hazai külpolitikai irányvonalakat mindez idáig a liberálisoknak való megfelelési kényszer határozta meg. Éppen itt van ideje egy autonóm baloldali külpolitikának. Egy baloldali külpolitika legfontosabb célja a béke megőrzése. (5.)

Hazánk számára nincs alternatívája az uniós tagságunknak. De ezt az Európai Uniót egyelőre nem a kölcsönös szolidaritás, hanem elsősorban a fejlett nyugati bankok és nagyvállalatok féktelen profitvágya vezérli. Ilyen formában, így elutasítjuk az „Európai Egyesült Államok” koncepcióját. Az EU-n belül meg kell teremteni a szegény sorsú, kizsákmányolt társadalmi osztályok és a másodosztályú, kizsákmányolt tagállamok szövetségét a szociális Európa megteremtésére. (5.)

Az MSZP már igen régóta saját múltjának rabja: nem tudott és nem is akart elszámolni rendszerváltás előtti szerepével és a (poszt)kommunista bélyeg ráégett. Ami fontos, hogy nem pusztán ráégett, hanem ráégették és ebben óriási, elévülhetetlen felelőssége van nem pusztán az orbáni politikának, hanem a hazai liberálisoknak is. Az MSZP mind a régi, mind pedig az új liberálisok számára az a „szükséges rossz”, amelynek ugyan kommunista múltja van, de „befogott orral”, a reménybeli politikai sikerek érdekében el kell viselni a vele való együttműködést. Ahogyan a múlt miatti önmarcangolást, úgy ennek az elvtelen politikai opportunizmusnak az aktív/passzív kiszolgálását is be kell fejezni! (6.)

Az MSZP-nek olyan emlékezetpolitikát kell képviselni, amely egyszerre válaszol az Orbán-rendszer nemzeti mítoszokban gondolkodó, kirekesztő és a nemzeti traumákra rátelepedő és rájátszó emlékezetpolitikájára, büszkén épít a munkásmozgalmi hagyományokra, túlmutat a traumákon, és bátran integrálja a baloldal radikális és emancipációs hagyományait, amelyek alapjaiban határozták meg a 20. századot. Mutassuk meg azt, hogy mennyit kapott ez az ország a Kádár-rendszertől, milyen volt 1956 munkásdemokrácián alapuló hagyománya és milyen baloldali olvasata van a rendszerváltásnak. Nem engedhetjük el baloldali hőseinket, még ha történelmi szerepük sokszor ellentmondásos is. (6.)

Válaszúthoz érkezik a baloldal Magyarországon: az autoriter Orbán-rendszer és a felerősödő liberalizmus kettős szorításában vagy atomizált formában fogja tovább vinni az ellenállás, a forradalom lángját (ami, valljuk be nem kevés), vagy pedig létrehozza végre saját önálló pólusát. (Az MSZP helyzete…)

A liberális erők semmit sem tanultak a neoliberális piaci fundamentalizmus által világszinten és Magyarországon elszabadított szörnyűségekből és meglepődve vették tudomásul, hogy a nemzetközi piacok, a multinacionális vállaltok és az EU neoliberális rendszere – formális zsörtölődésektől eltekintve – minden gond és lelkiismertfurdalás nélkül együtt tud működni egy autoriter rendszerrel. (Az MSZP helyzete…)

Az önkormányzati választást követő kíméletlen pozícióharc megmutatta, hogy az összefogás többi pártjainak csak a baloldal maradék emberi és szervezeti erőforrásaira van szüksége saját politikai sikerük építgetése érdekében. (Az MSZP helyzete…)

Az Orbán-rendszernek szüksége van a Gyurcsány-faktorra és ezt kihasználva próbálja meg a volt miniszterelnök megvalósítani azt a tervet, amit mindig is akart: hegemón pozícióba kerülni az ellenzéki térfélen. Végre véget kell vetni a magyar politika évtizedes fátumának: az Orbán-Gyurcsány párviadalnak, amely kisemmizte, lerongyolta ezt az országot és mára az összeomló ellátórendszerek miatt naponta emberhalálban mérhető károkat okoz! (Az MSZP helyzete…)

Új baloldalt kell tehát építeni, amelynek kiindulópontjai a Baloldali Tömörülés, a Magyar Szocialista Párt csatlakozó további platformjai, politikusai, és mindenek előtt a szakszervezetek, továbbá mindazon radikális baloldali politikai csoportosulások, szellemi műhelyek, amelyek egységesen úgy gondolják, hogy a társadalom előtti felelősségük tudatában végre nyilvánosság előtt elköteleződnek egy baloldali alternatíva mellett, mert jóidőre ez lehet a baloldal előtt álló egyik legfontosabb lehetőség! (Az MSZP helyzete…)

 

A teljes anyag elérhető itt: http://balmix.hu/hu/felhivasok/38968-demokratikus-szocializmust