Ez maga a rendszer?
- Részletek
- Kategória: 2020. július
- Írta: Serge Halimi
- Találatok: 2311
Hogy elfedjék az általuk okozott károkat, amelyekből egyébként meggazdagodtak, az amerikai multinacionális vállalatok nagyon gyakran jótékonykodnak.
Hogy elfedjék az általuk okozott károkat, amelyekből egyébként meggazdagodtak, az amerikai multinacionális vállalatok nagyon gyakran jótékonykodnak.
A hagyományok tiszteletén és a jólfejlett közösségi tudaton túl Japánnak van egy kevésbé ismert oldala is: az individualizmus. A nemzetgazdaságot megfojtó ázsiai válság (1997–98) óta a vezetők ezt használják arra, hogy elfogadtassák a szigort, és bűntudatot keltsenek az áldozatokban. Ha munkanélküli vagy, ha méltatlan körülmények között élsz vagy ha megbetegszel, akkor az a te hibád, japánul: „dzsiko szekinin”
Az egészségügyi válság újra felszította a „populisták” elleni harcot. A Donald Trumpról és Jair Bolsonaro-ról készült karikatúrák azon élcelődnek, ahogy lenézik a tudományt, nem törődnek a hatalmi ágak szétválasztásával, megvetik a komplexitást és a jogállamot is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. május 18–19-i közgyűlése, amelyre kritikai össztűz zúdult, azt javasolta, hogy a Covid–19 elleni védőoltást minősítsék „a közjót szolgálónak”. Ezzel azonban nem lehet megnyugtatni az Egyesült Államokat, amely Kínát tartja felelősnek az egészségügyi katasztrófáért, és hangsúlyozza: alacsonyak az ottani elhalálozásra vonatkozó adatok. De mi van a számok körüli polémia mögött?
„Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők, az volt a bölcsesség kora, az volt a balgaság kora… [1]”
Egyetlen más országban sem haltak meg annyian mint az Egyesült államokban a COVID-19 járvány következtében – közel százezren május 21-ig.
Norman Angell író a XX. század elején fejtette ki a háború irracionális természetével kapcsolatos álláspontját. Úgy tartotta, hogy az öreg kontinens országai között kiépült jelentős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megakadályozzák majd a háborúkat.
Az Egyesült Államokban a rendfenntartás helyhatósági feladat. Érthetetlen ezért, hogy egy olyan progresszív városban, mint Minneapolis, a rendőri rasszista túlkapások ismétlődően történnek meg. A fekete lakosság elleni rendőri erőszak rendszeresen előfordult a múltban is, de a rendőrök majdnem teljes büntetlenséget élveznek. Legalábbis így volt ez George Floyd haláláig.
„A nap, amely azután következik, hogy győztünk, nem olyan lesz, mint az előző nap” – magyarázta Emmanuel Macron a francia népnek címzett beszédében március 16-án. Négy nappal korábban már beígérte, hogy „holnap majd le kell vonnunk a tanulságot abból, amit most átélünk. De ma még egy szent szövetségben kell mindannyiunknak ugyanazt az utat követnünk.”
2020. május 31-én Jair Bolsonaro, a korábbi ejtőernyős kapitány, akit 19 hónappal azelőtt választottak elnökké,[1] kilép az elnöki palotából, hogy csatlakozzon egy nagygyűléshez, amelyen azt követelik, hogy a katonaság lépjen közbe a Kongresszus és a Legfelsőbb Szövetségi Bíróság [STF] – az ország legmagasabb szintű jogi intézménye – megzabolázása érdekében. Ez már a negyedik eset azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet [WHO] – amelynek tevékenységét a brazil elnök élesen bírálja – 2020. március 11-én a Covid–19 fellobbanását világjárványnak minősítette. Minden bizonnyal annak érdekében, hogy minél emlékezetesebbé tegye az eseményt, a brazil elnök úgy döntött, hogy a Katonai Rendőrség [PM] egyik lovát megülve lóháton jelenik meg a Három hatalom terén.
Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok