A francia társadalom az egészségügyi, környezeti, gazdasági és szociális bajok mellett immár a terrortámadások formájában megjelent újabb csapásokat is kénytelen elszenvedni.
A társadalom, mint azt ma gyakran olvashatjuk, 1% nagyon gazdagokra és a többiekre oszlik fel. Ez egy szívbe markoló egyszerűsítés, hiszen szót sem szól a diplomához köthető egyenlőtlenségekről.
„Ez nem geopolitikai, hanem demokratikus forradalom.” Augusztus 25-én, európai parlamenti képviselőkkel folytatott videokonferenciáján Szvjatlana Cihanovszkaja ezekkel a szavakkal kommentálta a belarusz elnökválasztást, szavaival mind Brüsszelnek, mind Moszkvának üzenve.
Az utca a hatalmának elhagyását követelte a belarusz elnöktől, aki emiatt meghajolt Moszkva alkotmánymódosítási követelései előtt. A tiltakozók néhány hónappal korábban az ukrán előzmények hatására minden beavatkozást elutasítottak, abban bízva, hogy a tiltakozók száma önmagában elegendő lesz a vezető eltávolítására.
Megfertőződés, fulladás, halál: megjelenése óta egy sor vérfagyasztó képzet tapad az új koronavírushoz, amelyek akár egy horrorfilmben is megállnák a helyüket.
A XIX. sz. óta a művészek aggodalommal figyelik: meg tudnak-e élni a művészetükből, és ezzel szorosan összefügg a másik kérdés is: mi a művészek társadalmi szerepe? Ez az utóbbi kérdés a társadalom számára is fontos. Ihletett élősködők? A lelki finomságok szállítói? Van-e a művésznek valami olyan specialitása, amely hasznos és felhasználható?
Élnek-e az erdők? Éreznek-e a fák? Már egy évtizede, hogy a környezettudatos megközelítés hatására a sajtó és a széles olvasóközönséget megcélzó kiadványok fel-felvetik ezeket a kérdéseket. Sőt, antropológusok és szociológusok kérdőjelezik meg a Felvilágosodás örökségét, a természet és a társadalom elválasztását. Egyesek a „nem embereket” is teljes jogú „szereplőknek” tekintik. Hova vezet ez a megközelítés?
A haszonállattartásban kitörő járványok egyre gyakoribbak, aggódik a világ: kezdik felismerni a fajok között átlépő vírusok kockázatait. A nemzetközi egészségügy az ipari modell bevezetését sürgeti a veszély megfékezése érdekében.
2019-ben a Le Monde diplomatique éves forgalma (12 895 000 euró) 6,2%-kal nőtt az előző évhez képest (12 139 000 euró).
| Tweet |
A rendszer használata közben bizonyos esetekben Önnel kapcsolatos adatokat kezelünk és adatokat (cookie -kat) tárolunk az Ön gépén. Erreől itt olvashat részletesebben. A vonatkozó rendelkezések értemében (lásd itt) mindehez az Ön hozzájárulása szükséges. Hozzájárulok
