Háromsebességes felsőfokú oktatási rendszer Nigériában

Kategória: 2021. április
Írta: Jean-Christophe Servant
Találatok: 1418

 

nigA nigériai elit gyerekeinek angliai magánoktatása fejenként nagyjából évi 35 000 fontba vagyis 15 millió forintba kerül...

2020 júniusának végén jelentette be a Honoris Egyesült Egyetemek (Honoris United Universities), egy pánafrikai felsőoktatási magánhálózat, hogy 51%-os tulajdonosa lett a 2009-ben Abujában alapított és 3000 hallgatói létszámmal bíró nigériai Nílusi Egyetem (Nile University) magánegyetemnek. Ezzel a legalább 20 millió dolláros bevásárlással a hálózat, amely Marokkótól Dél-Afrikáig hét egyetemet működtet, erőteljesen bejelentkezett a nyugat-afrikai oktatási piacra. Az eddig 27 000 hallgatói létszámmal rendelkező Honoris a brit Actis befektetési alap tulajdona, amely a feltörekvő piacon meghatározó pozíciót ért el, miután 2018-ban megszerezte a dubaji Abraaj befektetési alap afrikai részvényeit. A Honoris-hálózattal az Actis olyan afrikai káderek új generációját akarja kinevelni, akik megfelelnek az afrikai vagy bármely transznacionális cégek elvárásainak. „Azok a legmobilisabb, legügyesebb diplomások lesznek a nyerők, akik felülemelkedve a határok, a kultúrák vagy a vallások okozta különbségeken, képesek helytállni, akik magukba szívták Afrika minden változatosságát és erejét, hozzásegítve ezáltal alkalmazóikat, hogy mindebből sikeresen profitálni tudjanak” – hirdeti az Actis.[1]

 

Egy évig sztrájkoltak az állami egyetemeken

Az észak-nigériai elit gyerekei körében népszerű Nílusi Egyetem az egyik legdrágább a Szövetségi Végrehajtó Tanács (Federal Executive Council) által akkreditált egyetemek között. Csupán a yolai AmerikaiEgyetemen – amely a volt nigériai elnökhelyettes, Atiku Abubakar tulajdona – vannak hasonlóan magas tandíjak. Megemlítendő anekdota, hogy a most megszerzett Honoris Egyesült Egyetemeket eredetileg Nílusi Török Egyetemnek hívták. A kampuszt, amely egy egyetemi kórházat is magába foglal, egy török-nigériai befektető társaság, az Első Surat Csoport (First Surat Group) alapította. Miután magán általános és középiskolákból összehozták a Tulipán Nemzetközi Főiskolák (Tulip International Colleges)-hálózatot, a felsőoktatásba is beszálltak. A Nílusi Török Egyetem és kórháza immár a szövetségi főváros egyik legnevezetesebb intézménye. Csakhogy a befektetők kapcsolatban voltak Fethullah Gülen imám Hizmet[2]-mozgalmával. A 2016-os puccskiséletet követően, amelyet Recep Tayyip Erdoğan elnök szerint az Egyesült Államokban élő prédikátor szított, Ankara elvárta a nigériai hatóságtól, hogy számolja fel a Fethullah Gülenhez köthető iskolai hálózatot. Átnevezték hát a Nílusi Török Egyetemet, eltüntetve így minden Törökországhoz való kapcsolódását…[3] mielőtt az Actis-tulajdonba került volna. 

Nigéria röviden:

Az angol gyarmatosítás után 1960 óta független, Szövetségi Köztársaság, 36 tagállammal. A hivatalos nyelv ma is az angol. Területe közel tízszer nagyobb, mint Magyarországé.

Afrika legnépesebb országa 220 millió lakosa van. A régi főváros Lagos egy 21 milliós megapol. Az új főváros, 1991-től az ország belsejébe települt Abuja. Az ország lakossága etnikailag nem egységes, hiszen három jelentős – hausza, joruba és igbo – és 250 kisebb etnikai csoport él együtt. Vallásilag sincs egység, az északi részeken jelentős a keresztény, míg délen a muszlim hit, de a törzsi vallások is jelen vannak.

Gazdasága a jelentős kőolajexportra épül. Az illegális gáz és olaj feldolgozás a táptalaja a korrupciónak és a hihetetlen mértékű környezetszennyezésnek. Nigériában aktív a Boko Harem nevű szélsőséges muzulmán terrorista csoport. – a ford.

Miközben 2020 nyár elején nagyban zajlottak a Nílusi Egyetem körüli tárgyalások, Nigériában az állami egyetemeken már ötödik hónapja tartott a sztrájk: az ASUU – az akadémia és az egyetemi dolgozóknak a nigériai NLC-szakszervezetekhez kapcsolódó egyesülete – felhívására a sztrájkolók lezárták a kampuszt. A tiltakozást az oktatók ki nem fizetett bére, illetve az váltotta ki, hogy általában is élesen elutasították az új bér- és személyzeti politikát. A nigériai állami egyetemi hálózatban, amely 44 szövetségi és 48 országos intézményből áll, az oktatás csak 2021. január végén indult újra, miután a szövetségi kormány kész volt 70 milliárd nairát (177 millió dollárt) a részükre kiutalni. Vanessa Ngono Atangana, az Ecofin sajtóiroda[4] újságírója szerint „egyértelmű, hogy az évhalasztás árt a diákok képzésének, nem beszélve arról, hogy a leállás károsan hat majd az ország munkaerő kínálatára.” Majd hozzáteszi: „Ennek a helyzetnek a következménye az is, hogy a diákok megrohamozzák a magánegyetemeket, pedig azt messze nem mindenki tudja megfizetni.”

2021. február elején, amikor éppen hogy csak újraindult az állami egyetemeken az oktatás, a nigériai kormány 20 újabb magánegyetemet akkreditált, így immár 99 magánintézmény működik az 1999-es 2 helyett. A hír az állami oktatók egységes felhördülését váltotta ki. Mike Ikoeje,[5] az Enugu Menedzsment és Technológiai Intézet volt rektora szerint „a kormány ráébredt, hogy nem képes megfelelni az állampolgárok elvárásainak, nem képes az ország egyetemi oktatását biztosítani, és mivel nem akar az állami egyetemek finanszírozására többet költeni, inkább átadja a felelősséget a magánszektornak.”

2021-ben a Nigériai Szövetségi Köztársaság a költségvetésének 5,6%-át fordítja oktatásra. Az utolsó 10 évben ez a legalacsonyabb arány,[6] és 16,9%-kal alatta van Fekete-Afrika országainak mediánértékénél. Ugyanakkor a felsőoktatásra jelentkezők száma egyre csak nő, jóval túllépi a jelenleg rendelkezésre álló 600 000 helyet. 2017-ben a kontinens legnépesebb országában a felvételi vizsgák lebonyolítására a törvény által kizárólagosan felhatalmazott szervezet, a Közös Felvételi és Érettségi Bizottság – Hazai Egyetemi Pályázók (Joint Admissions and Matriculation – Board Domestic University Applicants) 380 000 nigériai fiatalnak nem adott helyet az egyetemi kampuszokon.[7] 2010 és 2015 között a jelentkező 10 millió felvételizőnek csupán 26%-a nyert felvételt. A nigériai diákok 62%-a szövetségi, 33%-a állami és 6%-a magán intézménybe jár.[8]

A Nemzetközi Oknyomozói Újságíróközpont (International Centre for Investigative Reporting) kérdésére válaszolva Biodun Ogunyemi, az ASUU elnöke úgy véli,[9] hogy itt az ideje, hogy rákérdezzünk arra, nincs-e összejátszás az egyes politikai döntéshozók és az egyes magánegyetemek tulajdonosait képviselő érdekérvényesítő hálózat között?

 

Élősködők vagy kiválóak

Ha megvizsgáljuk a szövetségi kormány által akkreditált húsz új magánintézményt – itt van például a Lagosi James Hope Egyetem, amelyet az a Jim Ovia filantróp üzletember alapított, aki az ország egyik legjelentősebb bankját, a Zenith Bankot is létrehozta –, az ASUU elnöke szerint ezeknek a magánegyetemeknek a 80%-a valójában csak egy üres héj. Biodun Ogunyemi szerint „nem rendelkeznek mindazzal, amit egy egyetemnek tartalmaznia kellene. Például nem áll a rendelkezésükre önálló oktatói személyzet, mivel általában már meglévő állami egyetemekkel állnak kapcsolatban: így a tanárok 70%-a állami egyetemekről jön át mint részmunkaidős vendégoktató. Ennek következtében kihasználják és túlterhelik a meglévő állami egyetemek eszközeit és emberi erőforrását. Úgyhogy azt mondhatjuk, amolyan élősködők.” A nigériai magánegyetemek amúgy azt is megtiltják, hogy az oktatóik belépjenek a szakszervezetbe.

Van persze Nigériában néhány ellenpélda is, olyan magánegyetemek, amelyek nemzetközileg igencsak elismertek: egyikőjükben működik a Fertőző Betegségek Genomkutatásának Afrikai Kiválósági Központja (Agecid – African Center of Excellence for Genomics of Infectious Disease), amelyet a kameruni Christian Happi vezet. Ezt az Afrikai Kiválósági Központ (ACI – African Centre of Excellence) program támogatja, amelyet a Világbank finanszíroz.[10] Az Acegid csapata volt az, amelyik elsőként azonosította és szekventálta az első nigériai ebolaesetet, amely 2014 és 2016 között terjedt az ország egyik térségében, majd kidolgozott egy 15 perces rapid kórmegállapítási módszert is. Mostanában Happi professzor kifejlesztett egy a Covid–19 szűrésére alkalmas gyorstesztet is, amelyet az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA – Food and Drug Administration) jelképes 3 USA dollárért hitelesített.

Csakhogy nem akármelyik magánegyetem az, amelyben az Acegid működik. A Megváltó Egyetemről (Redeemer University), azaz a Megváltott Keresztények Istenének Temploma egyháznak (RCCG – Redeemed Christian Church of God) az oktatási ágazatáról van szó, amely Nigériában az egyik legnagyobb neoprotestáns multinacionális egyház, és amelyet továbbra is a 76 éves Enoch Adeboye lelkész vezet. Az, aki 2021 elején az eljövendő évre vonatkozó próféciáiban azt állította, hogy minden újabb Covid–19-ellenes vakcinát egy újabb mutáns megjelenése követi majd… mindaddig amíg a hatalmak el nem ismerik, hogy csak Isten tud majd véget vetni a világjárványnak. Híres – mint valamennyi közismert nigériai pünkösdista – a nőgyűlöletéről is, ő volt az is, aki 2016-ban azt hirdette híveinek,[11] hogy óvakodjanak olyan lányt elvenni, aki lusta és nem tud főzni. Yemi-Osibanjo nigériai elnökhelyettes, mielőtt 2015-ben Muhammudu Buharival közös pártlistára jelöltette volna magát, maga is az RCCG lelkésze volt Lagos államban.[12]

Az ASUU 2020-as hosszú sztrájkja során Olu Olu Olufayyo professzor, az egyik szakszervezeti felelős, aki szociológiát tanít az Ekiti Állami Egyetemen (Ekiti State University), érzékeny témával állt elő: szerinte, hogy fékezni tudják az állami felsőoktatás hanyatlását, a nigériai államnak meg kellene tiltania,[13] hogy a kormányhivatalnokok és a kormány tagjai a gyerekeiket külföldi egyetemekre küldjék tanulni. Két évvel korábban, 2018-ban a parlament egyszer már elutasított egy hasonló törvénytervezetet. Az akkori tervezet előterjesztője, az ellenzéki Sergius Ogun szerint ez rákényszerítette[14] volna a kormány képviselőit, hogy a költségvetésben megemeljék a közoktatásra szánt finanszírozást.

Matthew Page nigériai brit főmegbízott kezdeményezésére, aki korábban Nigéria-szakértőként dolgozott az amerikai külügyminisztériumban, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért[15] megbízásából olyan botrányos jelentést adott közre, amely újra belobbantotta a témát. Legfőképpen a nyugat-afrikai – elsősorban nigériai – elit az Egyesült Királyságban iskolákra és egyetemekre költött kiadásait vette górcső alá és hozta nyilvánosságra. 2018-ban az elit gyerekeiből közel 10 000 járt valamelyik brit egyetemre. „Nagyon költséges az Egyesült Királyságban a nívós oktatás, sokan szeretnének odajárni, de a legtöbb diák számára ez  elérhetetlen – emeli ki Matthew Page. – A nyugat-afrikai elit körében számos helyen ez egyféle családi hagyomány is, ilyen módon tudják megerősíteni családjuk kiemelt társadalmi, politikai és gazdasági státuszát és kapcsolatait egyik generációról a másikra. A régió gazdasági elitje számára a magáninternátus megfizetése – jelenleg több mint 35 000 font évente – nem okoz nehézséget, világszínvonalú jövedelmükből ezt megengedhetik maguknak. De nem világos, hogy a politikai elit a jóval szerényebb jövedelme mellett hogyan járathatja a gyerekeit az Egyesült Királyság iskoláiba vagy egyetemeire. Márpedig sokan továbbra is és zavartalanul ezt teszik. […] Vészjelzés értékű a nagy különbség, ha összevetjük, mekkora összeget költenek a szülők az Egyesült Királyságban az oktatásra, és mekkora az az összeg, amelyet legálisan megengedhetnének maguknak” – teszi hozzá Matthew Page. Feltételezése szerint az angliai taníttatás akár bűncselekményekhez köthető elemeket is tartalmazhat, és így illegális pénzáramlást jelent. „Aggasztó azoknak a nyugat-afrikai gyerekeknek a brit iskolákba való felvétele is, akiknek a szülei korrupció miatt lettek elitélve, vagy akiknél korrupció miatt vagyonelkobzást rendeltek el. Nem könnyű megbecsülni, mekkora pénzáramlás ez összességében, de valószínűleg évenként több mint 30 millió fontról van szó. […] Mindaddig amíg inkább olyan országok oktatási szektorába áramoltatják a pénzt, mint az Egyesült Királyság, Kanada vagy az Egyesült Államok, ahelyett, hogy a saját oktatási szektorukba fektetnének be, a nyugat-afrikai országokban tovább folyik majd az »agyelszívás« és a gazdaságot hátrányosan érintő tőkekivitel” – állapítja meg Matthew Page.

Buhari elnök oktatáspolitikája – akinek a felesége, Aisha 2019-ben[16] egy, a férje nevét viselő új magánegyetem létrehozását szorgalmazta –nemcsak megerősíti Nigéria kétsebességes egyetemi képzését, de félő, hogy végül valószínűleg egy háromsebességes rendszert hagy majd örökül.

 

Fordította: Drechsler Ágnes

 

[1] L. Justin Probain: Investors Excited About Africa’s Private Education Opportunity [Érdekli a befektetőket az afrikai magánoktatás lehetősége]

[2] L. Alain Vicky: La Turquie à l’assaut de l’Afrique [Törökország letámadja Afrikát], Le Monde diplomatique, 2011. május.

[3] L. még Ariane Bozon: Refuge européen pour les réseaux gülénistes  [Európai menedék a gülenista hálózatoknak], Le Monde diplomatique, 2019 október.

[4] L. az ecofin cikkét [9 hónapos sztrájk után újraindulnak a nigériai egyetemek]

[5] L. a Guardian cikkét [Az új magánegyetemek felvetik a minőség-kapacitás kérdését]

[6] L. a Premium Times cikkét [A 2021-es költségvetésben az utolsó 10 évben most a legalacsonyabb az oktatásra fordított arány]

[7] L. a Conversation cikkét [Rosszul teljesítenek a nigériai egyetemek. Mit lehet tenni?]

[8] L. még Laura Raim: À qui profite la paix scolaire ? [Nagyon keresettek a magániskolák], Le Monde diplomatique, 2018. szeptember. A magyardiplóban 2018. novemberben jelent meg.

[9] L. az ICIR cikkét [A nigériai magánegyetemek csak papíron léteznek]

[10] L. a Világbank cikkét [Afrikai tudósok eredményei, milyen újdonságot vezettek be a Covid-19 kezelésben]

[11] L. a BBC cikkét [Enoch Adeboye szexizmus: Mitől olyan népszerű a nigériai lelkész?]

[12] L. még Anouk Batard: La “République pentecôtiste” du Nigeria [Nigéria pünkösdista köztársasága], Le Monde diplomatique, 2020 szeptember.

[13] L az All Afrika cikkét [Az ASUU azt szeretné, hogy a közszereplők gyerekei ne járhassanak külföldi iskolákba]

[14] L. a The Cable cikkét [Ki fogja megmenteni a nigériai egyetemeket? Még a vezetők se oda járatják a gyerekeiket]

[15] L. a Carnegie cikkét [A nyugat-afrikai elit brit iskolákra és egyetemekre költi a pénzt]

[16] L. a Sahara Reporters cikkét [Túl messzire ment a játék: Az ASUU berobban: Aisha Buharis a férjéről tervez egyetemet elnevezni]