hu | fr | en | +
Accéder au menu

Görögország újra példa lehet

JPEG - 9 kio

Athénban a hadsereg már most megkapta a karácsonyi ajándékát: huszonnégy Rafale vadászgépet és három „legmodernebb” fregattot, és majd kap még F-35-ösöket és Sikorsky helikoptereket is, nem beszélve a drónokról, torpedókról és rakétákról. A görög tisztek nem egyedül ünnepelnek, vígan vannak a francia fegyvergyárak is, különösen a Dassault cég, Athén egyik fő beszállítója.

Pedig hat évvel ezelőtt az európai hatalmi intézményei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – vagyis a „trojka” – egy tönkrement, megfojtott, protektorátussá lefokozott országra kényszerítették rá az akaratukat. Vasököllel vertek ki minden fillért Görögországból, hogy kierőszakolják egy olyan adósság törlesztését, amelyről még az IMF is elismerte, hogy „fenntarthatatlan”. Németország hathatós nyomására a trojka kíméletlenül leszámolt a szociális kiadásokkal. Ezt követte az adók és az egészségügyi járulékok meredek emelése, a nyugdíjkorhatár 67 évre való kitolása (a nyugdíjakat egyébként egymás után tizennégyszer csökkentették), majd sor került a munkanélküli segélyek és a minimálbér csökkentésére is (a 25 év alattiak esetében 32%-kal), és elkövetkezett a túlzsúfolt kórházak ideje, ahol a finanszírozás hiánya miatt már nem voltak gyógyszerek stb.

A katonai hitelekre tehát nem vonatkozik a könyörtelen pénzügyi éberség. A hadi kiadások aránya valóban nőtt, a bruttó hazai termék (GDP) 2015. évi 2,46%-áról tavaly a GDP 2,79%-ára. Ez a legmagasabb az Európai Unióban. Az, hogy készülnek a háborúra, még nem jelenti azt, hogy a görögök ne ragaszkodnának a békéhez. Valójában az ország úgy véli, hogy Törökország fenyegeti, hiszen megsokszorozta a különféle provokációit a Földközi-tenger keleti részén, és közel ötven éve illegálisan megszállva tartja Ciprus egy részét. Mindez azonban nem akadályozza meg a két rivális államot abban, hogy ugyanahhoz a katonai szövetséghez tartozzon. Sem Berlint abban, hogy Ankara egyik legfőbb fegyverszállítója legyen.

Amikor 2015-ben az európai bankok leverték az „athéni tavaszt”, a Le Figaro kitűnt kíméletlenségével. Álláspontja szerint még a teljesen legyengült Görögországnak is – aki egy olyan „beteg, aki inkább pofán vágja az orvosát” – az utolsó centig vissza kell fizetnie a hitelezőit. A konzervatív lap álláspontját akkoriban az ország szinte valamennyi médiuma követte. Már előre felháborodtak azon, hogy „minden francia 735 eurót fizetne a görög adósság elengedéséért”. (1) A korabeli adósság az ország GDP-jének 177%-át tette ki. Tavaly decemberben meghaladta a GDP 205%-át. A Le Figaro azonban már nem aggódik az európai hitelezők miatt. Miért? Na azt senki még álmában sem meri gondolni, hogy azért, mert Görögország most a Dassault csoporttól vásárol fegyvereket, és a cég egyben tulajdonosa a Le Figaro-nak is. (2)

A happy end azonban csak akkor lesz teljes, ha a Németországban vásárolt török tengeralattjárók elsüllyesztik a Franciaországban gyártott görög fregattokat. Athén akkor talán beletörődik abba, hogy visszavásárolja a kínaiaktól – akiknek a trojka utasítására kellett eladnia – azokat a görög kikötőket, ahol elhelyezheti hajóit. És miután a „francia-német páros” már bizonyította kellő rugalmasságát, végre megvalósulhat „Európa stratégiai függetlensége”…

Serge Halimi

Morva Judit

(1Le Figaro, 2015. január 8. A TF1 és a France 2, a két legfontosabb TV csatorna még aznap este felvetette a témát, alig néhány órával később, hogy a parlamenti választásokat a görög baloldal nyerte meg.

(2Serge Halimi: Cet avion qui émerveille Le Figaro [Az a repülőgép, amely elbűvölte a Le Figaro-t], Le Monde diplomatique, 2016. április.

Megosztás