„Kriptoaktívák”, „bányászat”, „blokklánc”... A 2009-ben megjelent bitcoin, úgy tűnik, már a szóhasználatában is forradalmasította a pénzügyeket.
Egyaránt értetlenséget és bűvöletet keltő újbeszél övezi az innovációt, amely azt ígéri, hogy „felszabadítja” a pénzt minden állami központosítás alól. Egyesek újra abban reménykednek, hogy a világot a technológia fogja megváltoztatni.
A kriptopénzeket (digitális fizetőeszközöket) sokáig újdonságként kezelték, de ma már nem azok. Az elmúlt években nem véletlenül kerültek a címlapokra, és nem csak a pénzügyi oldalakon. Legismertebb köztük a bitcoin, amelynek értéke 2020 decembere és 2021 májusa között megnégyszereződött, majd zuhant, és elveszítette az értéke több mint harmadát. 2021 novemberére ismét történelmi csúcsra emelkedett, hogy aztán a tél folyamán többször is visszaessen. A bitcoin árfolyamának csúcs- és mélypontjai olyan pályát rajzolnak ki, amely egyszerre lenyűgöző és aggasztó is.
A Szilícium-völgy és az amerikai pénzügyek számos jónevű szereplője segített abban, hogy a bitcoin hitelessé váljon a nyilvánosság előtt. 2021 januárjában a BlackRock globális vagyonkezelő óriáscég két alapjának engedélyezte, hogy bitcoin-alapú származtatott termékeket vásároljon. Márciusban az online fizetési platform, a PayPal olyan szolgáltatást indított, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a „kriptóval történő fizetést”. Két hónappal később a Goldman Sachs befektetési bank egy egész csapatot állított rá a bitcoin-kereskedelemre, az ügyfelei fogadhatnak a bitcoin árfolyamára, míg versenytársa, a Morgan Stanley bejelentette, hogy vagyonos ügyfelei számára három kriptopénzes befektetési alapot indít.
Első pillantásra úgy tűnt, hogy a bitcoin meghódítja a pénzügyi világot. Egyesek még azt is elképzelték, hogy jelentős értékmegőrző válik belőle – hasonlóan az aranyhoz, amely hosszú távon is megőrzi az értékét. Ugyanakkor azonban még mindig messze van attól, hogy teljesértékű pénz legyen –, és messze vagyunk attól, hogy a sarki boltban bitcoinnal fizessünk. Ez valószínűleg jó hír, tekintve a fejlődésével kapcsolatban felmerült problémákat.
A bitcoin a 2000-es évek végi globális pénzügyi válság nyomán jött létre. 2008. október 31-én Satoshi Nakamoto, egy ilyen álnevű ismeretlen egy „fehér könyvet” osztott szét a kriptográfia rajongóinak kicsi csoportjában, majd ezt követően közzétette az interneten is. A dokumentum egy digitális deviza decentralizált rendszerének tervét vázolta fel, amelynek különlegessége, hogy nincs központi kibocsátó, és nincs megbízható harmadik fél a tranzakciók érvényesítésére. Más szóval egy olyan pénz, a bitcoin létrehozását javasolta, amely mögött nincs központi bank, és nincsenek pénzügyi közvetítők se, így garantált, hogy a tranzakciók majdnem teljesen anonimek lesznek.
Az arany továbbfejlesztett változata
Ehhez a bitcoin egy blokklánc (blockchain [blokkok láncolata]) technológiát használ, egy világméretű nyilvántartást a kriptopénzek összes tranzakciójáról, amely decentralizált, és hozzáférhető a nyilvánosság számára. A láncot alkotó egyes blokkok egyenként legfeljebb 2000 tranzakciót rögzítenek. A naponta több százezer tranzakció érvényességét egy egyedi és összetett kriptográfiai eljárás biztosítja, amelyben a világ minden tájáról származó számítógépek vesznek részt. Ezt az összetett folyamatot úgy lehetne összefoglalni, hogy a lánchoz csatlakozó minden egyes új blokk érvényesítéséhez jelentős számítógépes „erőfeszítés” szükséges, ami jelentős számítástechnikai teljesítményt és ezáltal jelentős villamos energiát igényel. Amikor a folyamathoz hozzájáruló egységek befejeznek egy blokkot, cserébe meghatározott mennyiségű bitcoint kapnak. Ezeket az egységeket magánszemélyek esetében „bányászoknak” nevezik, de ezek az egységek gyakrabban a nagy számítógépes rendszereket működtető többé-kevésbé hivatalos szervezetek, amelyek megnevezésére a „farmok” kifejezést használják. Így a fizetőeszköz az azt biztonságossá tevő, „bányászatnak” nevezett folyamat révén jön létre.
Ez azt jelenti, hogy nincsenek pénzügyi közvetítők, például bankok, amelyek garantálnák a bitcoin mint fizetési rendszer integritását, és nincs központi bank sem. A pénz automatikusan jön létre a bitcoint „bányászók” díjazásaként. És ez is véges. Hálózati szinten nagyjából 10 percenként jön létre egy új blokk, és az érte járó fizetés a felére csökken minden 210 000 új blokk után. A pénzteremtés mértéke tehát idővel csökken (a pénz megszerzéséhez szükséges „bányászmunka” pedig növekszik), mivel a bitcoin alkotói 21 millióban maximálták a forgalomban lévő bitcoinok maximális számát (de nem minden kriptopénz szab hasonló felső határt). 2021 novemberében a „bányászott” bitcoinok száma kicsit kevesebb mint 19 millió volt.
Ennek a működési módszernek a méretnövelése két problémát vet fel. Először is, az egyes blokkokban rögzített tranzakciók száma korlátozott, ami viszont korlátozza a lehetséges napi tranzakciók számát (2021. január elején rekordot jelentett a napi 400 000 tranzakció. Összehasonlításképpen: a Visa kártyák napi száma több százmillió). Másodszor, a bitcoin működéséhez szükséges energia mennyisége jelentősen megnő, ahogy a hálózat növekszik, és a „bányászok” közötti verseny fokozódik.
Az egész gazdasági rendszerre kiható 2008-as pénzügyi válságot követően a magán- és központi bankok ellenőrzése alól mentes monetáris rendszer ígérete felkeltette az érdeklődést, mivel a magánbankok okozták a pénzügyi összeomlást, a központi bankok pedig nem tudták azt megakadályozni. A bitcoin elméleti gyökerei azonban nem annyira a pénzügyi szektor progresszív kritikájában, mint inkább az osztrák iskola közgazdászainak, Ludwig von Misesnek és Friedrich Hayeknek a munkásságában keresendők. Ők azt állították, hogy az állami beavatkozás és a központi bankok monopóliuma elkerülhetetlenül mesterséges hitelbővüléshez, inflációhoz és válsághoz vezet. Hayek a The Denationalisation of Money [A pénz államosításának megszüntetése] (1976) című művében javasolja a valuták közötti versenyt annak érdekében, hogy a piac által gyakorolt fegyelem eredményeként a jó pénzek kiszorítsák a rossz pénzeket.
Az Európai Központi Bank 2012-es elemzése szerint (1) sok bitcoin-rajongó osztja az osztrák iskola nézeteit. A központi bankok pénzteremtési monopóliumának és a bankok a hitelek (túlzott) elosztásában betöltött szerepének megkérdőjelezésével a bitcoin az első áttörést jelentené a mai monetáris rendszerben, mivel olyan pénz lenne, amely teljes mértékben a piac ítéletének van kitéve. Egyesek még az aranyalaphoz való visszatéréshez is hasonlítják, mivel a bitcoin is véges mennyiségben áll rendelkezésre, és nem reprodukálható. A bitcoin egyik fejlesztője, Gavin Andresen kifejtette, hogy a kriptopénz „az arany továbbfejlesztett változatát” (2) kínálja: biztonságos menedéket az inflációval szemben, amely természeténél fogva fenyegeti a központi bankok ellenőrzése alatt álló fiat-valutákat (azaz a fedezettel nem rendelkező pénzeket).
A bitcoin azért is szabályozatlan, mert a tranzakciók szinte teljesen névtelenek. Az Egyesült Államokban ez tette kedveltté a libertariánus mozgalom számára, amely a korlátlan individualizmust védi, és élesen bírálja az államot. A Szilícium-völgyben is nagy rajongótábora van. A leglelkesebb támogatói között sokan vannak a Libertariánus Párt veteránjai közül, mint például Ron Paul, az Egyesült Államok korábbi elnökjelöltje és az aranyalap lelkes híve, (3) emellett számos „technoutópista” vállalkozó találja vonzónak a mozgalmat.
Az egyik ilyen Elon Musk, az elektromos járműveket gyártó Tesla politikai pártoktól független főnöke. Bár ő nemrégiben fenntartásait fejezte ki a bitcoin magas energiaigényével kapcsolatban. A néhai John McAfee egy másik kriptopénzguru volt. Ő a róla elnevezett vírusirtó szoftverével szerzett vagyont, és sikertelenül próbálkozott a Libertariánus Párt elnökjelöltségének elnyerésével 2016-ban és 2020-ban. Roger Ver, egy másik libertariánus milliomos, kriptopénzaktivizmusa miatt „Bitcoin Jézus” néven ismert. Ő a bitcoin.com oldal alapítója és vezérigazgatója, amely híreket és különféle bitcoinhoz kapcsolódó szolgáltatásokat kínál. 2017-ben előállt egy független állam, a Szabad Társadalom létrehozásának tervével, amely a libertariánus értékeken és a kriptopénzek használatán alapulna.
A „bitcoinosok” online közössége
E nagy neveken túl a „bitcoinosok” egy aktív online közösséget alkotnak, amely nem csak a „bányászatra” korlátozódik. Olyan online fórumokon beszélgetnek, mint például a BitcoinTalk, amelyen 21 nyelven lehet kommunikálni, és amely közel 3,4 millió tagot számlál, akik naponta átlagosan 6000 üzenetet írnak. A Reddit közösségi híroldalon található Bitcoin-subredditnek 3,5 millió feliratkozója van, és naponta 3000 kommentet fűznek hozzá. A bitcoinosok, újak és tapasztaltak egyaránt, kriptohíreket, gazdasági elméleteket, „bányászati” tippeket és egyéb „jó üzleteket” vitatnak meg. A közösség a szakosított médiákon keresztül is tájékozódik, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin Magazine, amelyet 2012-ben egy 17 éves blogger, Vitalik Buterin alapított, aki a bitcoin után a második legértékesebb kriptopénz, az ethereum 2015-ös elindítása mögött állt.
A bitcoint ma már azokon a libertariánus körökön jóval túl használják, amelyekhez eredetileg – főként az elmúlt évben az értékével kapcsolatos izgalmak miatt – kötődött. 2020 szeptembere és 2021 novembere között egy bitcoin értéke a hatszorosára nőtt, alig 10 000 dollárról 60 000 dollárra, ami bármilyen pénzügyi eszköz esetében kivételes hozam. Ezt az emelkedő tendenciát a Szilícium-völgy és a Wall Street nehézsúlyú szereplőinek a kriptopénzspekulációban és -kereskedelemben való részvétele, valamint egyes elemzők heves (és öncélú) nyilatkozatai táplálták, akik a megtakarítások és a likviditás elárasztásával összefüggésben versengtek a kriptopénz értékének felpörgetésében. 2020 vége óta sok magánszemély fektette megtakarításait bitcoinba a gyors és jelentős hozam reményében. A Crypto.com kereskedési platform számára készített becslés szerint 2021 januárja és júniusa között a bitcoin-tulajdonosok száma 71 millióról 114 millióra nőtt.
A bitcoin lendülete önfenntartónak tűnik: a siker új távlatokat és új felhasználási lehetőségeket nyitott meg, amelyek viszont hozzájárulnak a pénz hitelességének növeléséhez. Ennek köszönhetően az amerikai politikai színtéren is ismertté vált, ahol minden oldalról felkeltette a politikusok érdeklődését. A Szövetségi Választási Bizottság 2014-es döntése óta a választási jelöltek számára engedélyezték, hogy bitcoinban fogadjanak kampányadományokat, és ezt a lehetőséget mind a republikánusok, mind a demokraták felkarolták. 2016-ban Rand Paul szenátor (Ron fia) – a Tea Party k-kal jó kapcsolatokat ápoló republikánus képviselő – fogadott el elsőként bitcoin-adományokat a republikánus elnökválasztási előválasztáson. A 2020-as demokrata előválasztáson Andrew Yang volt az első.
Tavaly Miami republikánus polgármestere, Francis Suarez azzal büszkélkedett, hogy a várost „kriptofővárossá” tette (Fox Business, 2021. július 27.), miután bevezetett egy önkormányzati digitális tokent, a MiamiCoint. Nem sokkal később New York új polgármestere, a demokrata Eric Adams felülmúlta, amikor bejelentette, hogy városát „a kriptopénzipar központjává” akarja tenni (Twitter, 2021. november 4.). Egy hasonló, NYCoin elnevezésű projektet mutatott be.
A bitcoin számos fejlődő országban is egyre nagyobb teret hódít. Egy vezető iparági elemző szerint Vietnam, India és Nigéria a kriptopénzek bevezetésében a legfejlettebb országok közé tartozik. (4) A Financial Times beszámolója szerint a peer-to-peer (5) bitcoin-kereskedelem rekordszintet ért el Fekete-Afrikában – különösen Nigériában, Kenyában, Ghánában, Dél-Afrikában és kisebb mértékben Csádban. A Financial Times szerint a kriptopénzek a csődbe jutott helyi valuták és pénzügyi rendszerek alternatívájaként fejlődnek: „A kiszámíthatatlan infláció, a gyorsan változó árfolyamok, a nehézkes és drága bankrendszerek, a pénzügyi korlátozások és a szabályozási bizonytalanság, különösen a tőkeellenőrzés megléte vagy veszélye mind aláássa a nemzeti valuták vonzerejét.” (6)
Latin-Amerikában sok venezuelai kezdett bitcoinok „bányászatával” foglalkozni – mivel ott alacsonyak az áramárak –, hogy kiegészítse jövedelmét, és ellensúlyozza a nemzeti valutát sújtó hiperinflációt. (7) A legtöbb fejlődő országban a bitcoin sikere azzal a kettős funkcióval magyarázható, amelyet betölt: egyrészt megtakarítási eszközként és értékmegőrzőként szolgál, amikor a helyi valuta elértéktelenedik; másrészt biztonságos, olcsó csereeszköz, különösen a diaszpóra tagjai és otthoni családjaik között. El Salvador 2021 júniusában azzal került a címlapokra, hogy bejelentette, a bitcoin a dollár mellett hivatalos fizetőeszközzé vált.
Hatalmas energiafelhasználás
Pedig a bitcoin világszerte egyaránt kockázatosnak bizonyulhat a politikusok, a vállalkozások, a megtakarítók és a diaszpórák tagjai számára, hiszen egyre több embert érint, bár Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter „erősen spekulatív eszköznek” (8) nevezte. Ez különösen azért aggasztó, mert a bitcoin tavalyi látványos emelkedése nagyon is pénzügyi buboréknak tűnik, amely a Bank of America egyik elemzője szerint „a korábbi buborékokat is felülmúlja”. (9) Az árfolyam összeomlása sem zárható ki. Ennek számos lehetséges kiváltó oka van, például az, hogy a Federal Reserve (FED, az amerikai központi bank) jelentősen szigorítja monetáris politikáját, ami nemcsak a bitcoin mint az infláció elleni biztonságosmenedék-vonzerejét csökkentené, hanem az amerikai technológiai részvények spekulatív fellendülésének végét is jelezné.
A 2021 májusában lezajlott események sorozata jól szemlélteti a bitcoin árfolyamát övező lázas légkört és azt, hogy egy maroknyi meghatározó szereplő milyen befolyással bír. 2021 februárjában a Tesla Group 1,5 milliárd dolláros bitcoin befektetést jelentett be, ami több mint 10%-os árfolyam-emelkedést eredményezett. 2021. március 24-én a csoport főnöke, Elon Musk bejelentette, hogy hamarosan kriptopénzzel lehet majd fizetni egy Tesla autóért. Május 12-én a döntést visszavonta. Példátlan áresés következett, amely napok alatt több százmilliárd dollárnyi „értéket” törölt el. A bejelentés előtt a Tesla eladta bitcoin-állományának 10%-át, állítólag azért, hogy tesztelje a piac likviditását, és közben 101 millió dollár kényelmes tőkenyereséget zsebelt be. (10) Egyes kommentátorok ezeket a lépéseket a „pump and dump” példájának tekintették, vagyis annak a piaci manipulációs folyamatnak, amelynek során egy eszköz árát mesterségesen felhajtják, hogy azt nagyobb haszonnal adják el.
Csalásveszély
A bitcoin különösen érzékeny a csalásra és a piaci manipulációra. A szabályozás és a felügyelet hiánya, amely a működésével jár együtt, lehetővé teszi a legnagyobb befektetők számára, hogy teljes súlyukkal és közvetlenül befolyásolják az árfolyamot. Közben pedig szinte semmilyen szankciótól sem kell tartaniuk. A bitcoin eloszlására épp a rendkívüli egyenlőtlenség a jellemző: 2021 novemberében alig több mint 2000 számlán (a 20 millióból 0,01%) volt a teljes bitcoin-vagyon 42%-a. (11) A kriptozsargonban ezeket a nagy számlákat „bálnáknak” nevezik. Néhányuk gazdag befektetőké; mások kereskedési platformok tulajdonában vannak, amelyek néha ügyfeleik nevében, néha pedig saját számlára üzletelnek.
Az árak manipulálására a „bálnák” két kipróbált és bevált módszert alkalmaznak, ezek a „megbízások meghamisítása” és a „mosott kereskedés”. A megbízások meghamisítása (order spoofing) azt jelenti, hogy a piacot elárasztják vételi vagy eladási utasításokkal az árak mesterséges megváltoztatása érdekében (felfelé vagy lefelé), majd a megbízásokat törlik, mielőtt a tranzakció befejeződne. A „mosott kereskedés” (angolul wash trading) azt írja le, hogy mi történik, amikor a befektetők mesterségesen felduzzasztják a kereskedési volument, és hamis likviditás látszatát keltik hamis ügyletekkel, saját meglévő eszközeik eladásával és vásárlásával. Ez a gyakorlat különösen kedvelt a bitcoin-tőzsdeplatformok körében, amelyek ezt alkalmazzák, hogy növeljék vonzerejüket a befektetők szemében. Egy dél-koreai újság 2020. augusztusában megállapította, hogy 2019. augusztusa és 2020. májusa között a Coinbiten, Korea egyik legnagyobb kriptopénz-tőzsdeplatformján a tranzakciók 99%-a mosott kereskedés volt. Ez a gyakorlat az újság szerint 84 millió dollárt hozhatott a platformnak.
A bitcoin volatilitása és spekulatív jellege megkérdőjelezi magát a kriptopénzt. A közgazdaságtanban széles körben elterjedt nézet szerint a pénznek több funkciója is van: fizetési eszköz, továbbá elszámolási egység is, amely lehetővé teszi az áruk árazását, valamint értékmegőrzőként is szolgál. Bár a bitcoint eredetileg fizetési rendszerként képzelték el, ezt a funkciót nagyrészt felváltotta az értékmegőrző szerepe. Más szóval, az a sok megtakarító és befektető, aki azért vásárolt bitcoint, hogy profitáljon annak növekvő értékéből, valószínűleg nem fogja mindennapi vásárlásokra használni. Erre egyébként El Salvadoron kívül csak kevés lehetőség van. Az a tény, hogy a platformok és a kiskereskedelmi oldalak – bár még mindig korlátozott számban, de azért már szélesebb körben – elfogadják a digitális pénzt online fizetési eszközként, inkább csak arra jó, hogy megnyugtatja a befektetőket, hogy szükség esetén „likvidálhatják” kriptójukat. Áringadozása pedig igen rossz elszámolási egységgé teszi: 2021. májusában például egy kenyér ára néhány nap alatt 20-ról 35 mikrobitcoinra (egy bitcoin milliomod része) emelkedett volna.
Az utolsó, gyakran elhanyagolt szempont az, hogy a pénz közjó. Mivel különböző funkciói alapvető fontosságúak a közösség számára, azokat demokratikus ellenőrzés alá kell vonni, és a közösséget képviselő intézményeknek kell irányítaniuk. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy magánérdekek kisajátítják. Ezért lenne pontosabb kriptovagyontárgynak, mint kriptopénznek nevezni, bár ez az utóbbi kifejezés már bekerült a köznyelvbe.
A bitcoin által kiváltott problémák nem korlátozódnak az általa gerjesztett spekulációra. A növekvő energiafogyasztás és a környezeti hatások komoly, sőt talán egzisztenciális problémákat jelentenek. Ezek magához a bitcoin működéséhez, valamint a tranzakciós blokkok létrehozásának és egyben biztonságossá tételének a folyamatához kapcsolódnak, amelyek a bitcoint „bányászó” számítógépek intenzív számítási teljesítményétől és a közöttük folyó versenytől függenek. A rendszer úgy van felépítve, hogy minél több „bányász” van, annál igényesebbek a bitcoint kereső műveletek. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a bitcoin szűkösségének garantálását, és megakadályozza, hogy a blokkok – és így az új bitcoinok – létrehozása a számítási teljesítmény növekedésével párhuzamosan felgyorsuljon.
A „bányászfarmok” kiterjesztése
Nem meglepő, hogy a digitális pénz előállításának ez a módszere valós következményekkel jár az energiafogyasztás szempontjából. Ahogy a bitcoin értéke emelkedik, egy ördögi kör aktiválódik: minél magasabbra emelkedik az érték, annál nagyobb az ösztönzés a „bányászok” számára, hogy növeljék a számítási teljesítményüket, és annál több energiára van szükség. Más szóval, a bitcoin globális technológiai versenyt indít, ami hatalmas „bányászfarmok” kialakulásához vezet, amelyekben több száz speciális számítógép található.
A Cambridge Bitcoin Energy Consumption Index (CBECI) szerint a 2021. november közepi fogyasztási szintek mellett a bitcoint „bányászók” évente 120 terawattórát fogyasztanak, ami megközelíti Svédország éves villamosenergia-fogyasztását.
[ Cambridge Bitcoin Energy Consumption Index (CBECI), cbeci.org.
[[13]
Cleaning Crypto [Tisztítsuk meg a kriptót], International Monetary Fund, Washington DC, 2021. ősz.
(14) 3rd Global Cryptoasset Benchmarking Study .[3. globális kriptoeszköz-színvonalmérési tanulmány], University of Cambridge, 2020. szeptember.
(15) Bitcoin’s growing e-waste problem [A bitcoin növekvő e-hulladék problémája], Digiconomist, 2021. szeptember 17., digiconomist.net. ]] Alex de Vries, a holland központi bank közgazdásza szerint a „bányászathoz” használt több százezer számítógép fogyasztása évente 64 millió tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi a légkörbe, és egyetlen bitcoin-tranzakció annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint 1,8 millió Visa-tranzakció.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy a bitcoin energiaigényét felfokozó paraméterek nem változtathatók meg anélkül, hogy a bitcoin alapvető jellemzői módosulnának. Még ha meg is lehetne változtatni őket, Vitalik Buterin szerint nincs megoldás az úgynevezett „kiterjesztési trilemmára”: más szóval, lehetetlen összeegyeztetni a biztonságot, a decentralizációt és az ellenőrzött energiafogyasztást a blokklánc nagyarányú bővítésével. (13)
A bitcoin növekvő energiaszámlájának csökkentésére tehát csak úgy van mód, ha a „bányászati” iparág megújuló energiát alkalmaz. A Bitcoin Mining Council, a független „bányászok” hálózata szerint az átállás folyamatban van. Ez azonban kétségesnek tűnik: a Cambridge-i Egyetem 2020. szeptemberében készült jelentése szerint a „bányászok” energiafelhasználásának 61%-át a nem megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teszi ki, (14) a szén pedig a teljes energiafelhasználás 38%-át. Ez a bitcoin paradoxona, hiszen ez egy 21. századi digitális dematerializált eszköz, amely a múlt fosszilis tüzelőanyagainak fogyasztásától függ. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a bitcoin nagymennyiségű „elektronikus hulladékot” is termel. A Resources, Conservation and Recycling című folyóiratban 2021 szeptemberében közzétett tanulmány szerint a hálózat évente 30,7 kilotonnányi „rövid élettartamú elektronikus hardvert” termel, amelynek igen nagy a környezeti lábnyoma, „hasonlóan ahhoz a mennyiséghez, amelyet egy olyan ország, mint Hollandia termel a kis informatikai és távközlési berendezésekből.” (15)
A kriptopénzek elterjedése okozta számos problémával szembesülve több ország is az egyszerű megoldás, a betiltás felé mozdult el. A leglátványosabb fordulat Kínából érkezett. A lépés logikus folytatása volt annak a nagyszabású offenzívának, amelyet Peking már évek óta folytat.
Kína háborúja a kriptopénzek ellen
2017 végén Kína betiltotta a kriptopénzváltó platformokat, amelyek 2016-ban a globális bitcoin-tranzakciók 93%-át központosították. Néhány hónappal később központi bankja bejelentette, hogy blokkolja az összes kriptopénzváltó oldalt (beleértve a külföldieket is) a kínai weben. 2021-ben a kormány még tovább ment, és megtiltotta a pénzintézeteknek, hogy kriptoszolgáltatásokat kínáljanak. Az év június 26-án bitcoin-farmokat zártak be Szecsuánban. A kriptopénztranzakciókat és a „bányászati” tevékenységeket végül szeptemberben, illetve októberben betiltották.
Kína így néhány év alatt a bitcoin-paradicsomból egzisztenciális fenyegetéssé vált, mivel más országok is követhetik ezt a példát. A hírek szerint India is arra készül, hogy betiltsa a kriptopénztranzakciókat és -fizetéseket, ugyanakkor megtűri a birtoklásukat, az aranyhoz vagy a pénzügyi eszközökhöz hasonlóan. India célja, akárcsak Kínáé, saját digitális deviza bevezetése. Január 21-én Oroszország központi bankja bejelentette, hogy a kriptopénzek betiltását tervezi.
Egy 2021 júliusában tartott szenátusi meghallgatáson Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke kijelentette, hogy a kriptopénzek legitim fizetési rendszerként „teljesen megbuktak”. Az EKB ugyanezt a megállapítást tette, és spekulatív „kriptoaktívának” nevezte őket. A bitcoin számára nincs minden veszve, hiszen sem a Federal Reserve, sem az EKB nem tervezi még a betiltását. Az ára pedig (a közelmúltbeli esések ellenére) továbbra is magasan áll. Egy dolog azonban biztos: a bitcoin nem a jövő pénze. Az állami ellenőrzéstől és a pénzügyi intézményektől független, decentralizált fizetési rendszer ígéretét egy spekulánsok által alakított pénzügyi buborék kockázata váltotta fel.
