„A mi Holokausztunk” Interjú Flohr Zsuzsival

Találatok: 4028

A mi Holokausztunk

Interjú Flohr Zsuzsival

3kFlohr Zsuzsi nevével már többször találkozhattunk. Hazai és külföldi kiállításokon rendszeresen szerepel videó munkáival, fényképeivel, idén pedig másodszorra szervez kiállítást a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) Galériájában. Itt nyílik október 8-án „A mi holokausztunk” című kiállítás is, melynek a fiatal képzőművész egyben szervezője és kurátora is. Flohr Zsuzsi már több éve foglalkozik a Holokauszt utáni harmadik generáció és a kortárs képzőművészet kapcsolatával, ez a Bécsben folytatott doktori képzésének is a kutatási területe.

Magyar Dipló (M. D.): Hogy kezdtél el ezzel a kérdéssel foglalkozni, mi volt a kiindulópont?

Flohr Zsuzsi (F. Zs.): Pár éve, miközben a munkáimat rendeztem, észrevettem hogy nagyrészük valamilyen módon a Holokauszthoz köthető. Ezek után elkezdtem tudatosan elmélyíteni ismereteimet, és a harmadik generációval foglalkozó pszichológiai és szociológiai felmérések után kutatni. Elsősorban izraeli és amerikai szakirodalmat találtam. Majd további projektterveimet különböző kategóriákra osztottam fel, mind a holokauszt-emlékezet kérdései köré szervezve.

M. D.: Mi a kiállítás koncepciója, kinek szól és mi a cél?

F. Zs.: A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület a JAK­kal és a Marom Egyesülettel “A harmadik generáció” című közös platform keretein belül előadás­, beszélgetés­ és workshop sorozatot hirdetett. “A MI HOLOKAUSZTUNK” kiállítás központi kérdése az, hogy mi lehet korosztályunk – a 35 év alatti képzőművészek – vagyis a Holokauszt utáni harmadik generáció szerepe a trauma feldolgozásában. A Holokauszt első generációjához ­– annak átélőihez – és az 1945 után született második generációhoz képest ez az a korosztály, akik a rendszerváltás körül élték gyermekkorukat, a Holokausztot, mint eseménysort másképp ismerjük, mint a minket megelőző generációk. A mi Holokauszt-­emlékezetünk egy harmadkézbeli ismereten alapul, nagyszüleink elbeszéléseiből, valamint az azóta született képi és médiareprezentációból áll össze. Nemcsak a trauma után vagyunk 70 évvel, hanem az elsődleges-­emlékezet után is. Fontos szempont az is, hogy hogyan szól hozzá a mindenkori kortárs művészet a generációkon átívelő traumához. A projekt célja ennek megértéséhez és feldolgozásához kapcsolodó művek létrehozása. Az emlékezés műfajának széles spektrumát, a társadalmi, politikai, személyes és családtörténeti nézőpontokat egyaránt célunk megjeleníteni. Erre és az ehhez kapcsolodó a kiállítást megelőző workshop sorozatra reflektálva készült munkákat mutatjuk be a Stúdióban.

2

Alpern Bernadett, Halász Dani, Az emlékezés 18 köre, 2014.

 

M. D.: Ez egy csoportos kiállítás. Hogyan lettek összeválogatva a munkák és mi volt a legfontosabb szempont?

F. Zs.: A kiállításra nyílt felhívás útján lehetett jelentkezni. Az elmúlt közel félévben workshopokat tartottam a résztvevőknek, ahol a legfontosabb szempont az volt, hogy megbeszéljük, kinek mi volt a motivációja, hogy résztvegyen egy ilyen témájú kiállításon. Nagyon fontos kérdés volt, hogy egy véletlenszerűen összeállt csapat mit tud együtt létrehozni. Az egyik ilyen közös projekt egy szukkáh (sátor), amit közösen építünk. A közösen létrehozott munka mellett egyéni alkotások is ki lesznek állítva, de mindegyik a workshopok alatt készült, kifejezetten erre az alkalomra.

1k 

Sipos Eszter, Elfojtott emlékezet, 2014.

 

M. D.: Hol találkozhatunk legközelebb a neveddel?

F. Zs.: A következő kiállításokra készített munkáim is ezt a témát járják körül. Jelenleg “A legtöbb - Az FKSE hagyományőrző éves kiállításán” veszek részt a “Közös úton Képíró Sándorral I.II. c. munkámmal, ahol a háborúsbűnökkel megvádolt csendőrrel feltételezett találkozási pontjainkat rajzoltam fel Budapest belterületén a Frankel Leó út és a Margithíd között. Illetve novemberben a Labor Galériában nyiló “Nem nemzeti tankönyv” című csoprtos kiállításon is részt veszek majd. Ide egy történelem könyv összehasonlító munkát készítek arról, hogy különböző európai országokban hogyan jelenik meg a Shoáh és a porajmos oktatás a középiskolai tankönyvekben.

„Express Yourself – A mi holokausztunk”

Kurátor: Flohr Zsuzsi

Kurátor asszisztens: Gottfried Julia

A kiállításban résztvevők: Ádám Anna, Alpern Bernadett, Borsos Lőrinc, Erdei Krisztina, Halász Dani, Horváth Csaba Árpád, Klima Gábor, Rudas Klári, Sipos Eszter, Szemző Zsófi, Tulisz Hajnalka

A kiállítás megtekinthető október 9-től november 16-ig

Megnyitó: Október 8-án 19h

FKSE Stúdió Galéria

Cím: 1077. Budapest, Rottenbiller u. 35.

(Bejárat a Damjanich és a Rottenbiller utca sarkán)

Nyitva tartás: H, K, Cs, P 10-18; Sze 12-18