"HELLO YOUR NAME IS" kiállítás - Interjú Schuller Judit Flórával

Találatok: 3267

 

Schuller Judit FlóraNovember 20-án nyílik a Palomában (Kossuth Lajos utca 14-16. félemelet) a HELLO YOUR NAME IS kiállítás, amelyben a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának 2014-ben felvett új tagjai  kapnak bemutatkozási lehetőséget. A "bemutatkozás" szó szerint értendő, ugyanis a kiállítás egymás bemutatásának feladata köré épül. A frissen felvett új tagok egyike Schuller Judit Flóra, aki tavaly végzett a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Művészeti karának fotográfia szakán. A fiatal művész munkájának jelentős részében a családi magánarchívum különböző elemeinek (fényképek, levelezések, adminisztratív dokumentumok, videó és hangfelvételek stb.) felhasználásával, appropriálásával, újraértelmezésével foglalkozik. Schuller Judit Flórával Ádám Anna, a Magyar Dipló munkatársa beszélgetett.

 

Ádám Anna (Á. A.): Munkáidat gyakran építed az egyéni-kollektív, személyes-anonim, intim-hivatalos egymással eredetileg szélsőségesen ellentétes területek határaira. Találkozási pontokat keresel, asszociációkkal, analógiákkal, narratívákkal alakítod át az ellentétet és disszonanciát harmonikus dialógussá. Az ellentétek összhangjának, az ellentétes pólusok egységének kifejezetten a keleti filozófiában, és azon belül főleg a Taoizmusban van hagyománya, miszerint az ellentétek nem választhatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetőek. Neked mi a véleményed erről a gondolatról és közel állsz-e ehhez a filozófiai ághoz?

Schuller Judit Flóra (S. J. F.): Nem tanulmányoztam még átfogóan a távol-keleti filozófiát és kultúrát, bár egyes keleti alkotók és művek közel állnak hozzám, mint például Hiroshi Sugimoto Filmszínházak sorozata, vagy Kim Ki-duk Tavasz, Nyár, Ősz, Tél… és Tavasz c. filmje. Valahonnan máshonnan kiindulva ugyan – sokféle impulzus és forrás összességének a hatására -, de hasonló módon közelítem meg az ellentétek egymáshoz való relációját, elválaszthatatlanságuk evidenciáját. Jó példa erre szerintem az Idő fogalma, amely kizárólag annak végességével együtt értelmezhető, érthető meg.

 

schuller judit erdok kiralya video still

Schuller Judit Flóra: Erdők királya, HD-videó, loop, részlet a videóból

 

Á. A.: Fényképek, hivatalos dokumentumok (például igazolványképek, önéletrajzok), levelezések gyakran képzik a többnyire fotó alapú munkáid kiindulópontjait. Hogyan kezdtél el archív képi és írott hagyatékkal foglalkozni?

S. J. F.: Egyfelől ’adta magát’ a dolog. Az apai ágon megörökölt családi magánarchívum mennyiségét tekintve nem mondható átlagos hagyatéknak. Tudatos, aktív gyűjtő- és kutatómunka eredménye, amelyet még Dédnagypapám kezdett el, majd a II. világháború után Nagypapám folytatott tovább. Megőriztek minden tárgyat, fényképet, dokumentumot – a múltból és saját jelenükből egyaránt –, felkutatták a lehetséges rokonokat, családfákat készítettek. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy Nagyszüleim lakásának jelentős részét (egy teljes szobát, és további tárolásra használt helyiségeket) a családi hagyaték elemei töltenek meg. Nagypapám kísérletet tett ezek rendszerezésére, katalogizálására is – részben megközelítve a derridai értelemben vett archívum fogalmát –, de a családi tárgyi örökségek összessége mégis közelebb áll egy kaotikus hagyatékhoz, mint egy rendszerezett archívumhoz.

 

schuller judit gitta-naplo 1 szarvas utitars

Schuller Judit Flóra: Gitta-napló, 1. ’...ha csend lesz az egész világon. Akkor én is szívesen elindulok. Elvállalsz útitársul?’

 

Másrészről a családi hagyaték kutatása és vizuális feldolgozása párhuzamosan alakult, illetve alakul a saját zsidó identitásom felépítésével és az öröklött múlt feldolgozásával. Családom apai ágán zsidó felmenőim vannak, a hagyaték az ő tárgyi lenyomatuk. Munkáim elkészítése segít abban, hogy a családi emlékezet holokauszttal átitatott rétegeit, hallgatásait megértsem, feldolgozzam. Számomra ez nem egy lezárult művelet – ahogyan maga az emlékezés sem –, hanem egy permanensen alakuló folyamat.

Az archívum –és hagyatékhasználat számos kortárs alkotó munkásságban nyomon követhető, többek között Christian Boltanski, W.G. Sebald, vagy Závada Pál műveiben is találkozhatunk különféle módokon interpretált archív elemekkel, amelyek magán-vagy hivatalos archívumokból származnak. A különböző művészeti területeken való előfordulása is alátámasztja a problémakör jelenlevőségét: az újrahasznosított archívum fragmentumok sokszor lezáratlan és feldolgozatlan eseményekre reflektálnak, vagy éppen a feldolgozás mikéntjét kérdőjelezik meg. A személyes érintettségen túl számomra is fontos, hogy a családi hagyaték adott elemei a nyilvánossá válás révén beépüljenek a közösségi emlékezet rétegeibe.

 

schuller judit gitta-naplo 3 kanape

 Schuller Judit Flóra: Gitta-napló, 3. ’Oka az, hogy mostanában sokat hallgatok és ez a reakció.’

 

Á. A.: Azok az archív dokumentumok, amelyek a munkáidban fellelhetőek, többnyire a saját családod audio-vizuális hagyatékából kerültek ki. Foglalkozol-e talált, vagy hivatalos archívumból származó, tehát ismeretleneket ábrázoló vagy ismeretlen személyek által készített anyagokkal?

S. J. F.: Alapvetően eddig a saját családom hagyatékára koncentráltam és nem igazán tudtam mit kezdeni egy talált, idegen anyaggal, amely valaki más privát történetéhez, múltjához kapcsolódik. Hiányzott az a fajta kötődés, ami láthatatlanul ott feszül egy hagyaték és annak örökösei között.

Jelenleg két új projekten dolgozom, amelyekben szintén archív elemekkel operálok. Az egyik kizárólagosan a családi archívum egy adott személyhez kapcsolódó anyagaival foglalkozik, míg másik munkámban együttesen használok hivatalos archívumban fellelhető dokumentumokat és családi hagyatéki elemeket egyaránt.

 

Á. A.: Azzal, hogy személyes történetek által foglalkozol a kollektív történelemmel, egyszerre értelmezed újra és kérdőjelezed meg a “hivatalos történelmet”, múltat és emlékezetet. Ezzel a gesztussal a jelenlegi politikai helyzetben elkerülhetetlenül társadalomkritikus olvasattal is rendelkeznek az alkotásaid. Mennyire tudatos ez a vonal és mekkora szerepet tulajdonítasz neki?

 

schullerjudit id-cv 4 keret

 Schuller Judit Flóra: ID-CV, 4.

 

S. J. F.: A tudatosság ott kezdődik szerintem, ha az ember nyíltan és természetesen kezeli, felvállalja a múltat - illetve az öröklött múlt által áthatott jelenét. Azáltal, hogy munkáimban koncentráltan foglalkozom a privát történelem kollektív emlékezetbe való átvitelével, kitágul a hagyatéki elemek értelmezési terepe. Nyilvánosságra kerülnek olyan dokumentumok, amelyek ugyan nem egy hivatalos archívum elemei, mégis hordozói és közvetítői a történelem egy adott részének. Többszörös szubjektív réteg rakódik rá a munkáimban felhasznált dokumentumokra, képekre – készítőjük személyisége, a családi hagyaték további elemeinek a kontextusa, valamint az én interpretációm –, ettől függetlenül azonban megőrződik az általuk közvetített igazságtartalom, az adott történelmi kor lenyomata.

Alapjában véve nem az vezérel, hogy rendszer-vagy társadalomkritikus olvasatokat közvetítsek a projektek által, de természetesen a téma jellegéből és aktualitásából adódóan - egyelőre - ez elkerülhetetlen.

 

schuller judit possibly maybe video still

Schuller Judit Flóra: Possibly maybe, HD-videó, 01:00, részlet a videóból

 

HELLO YOUR NAME IS

Az FFS új tagjainak bemutatkozó kiállítása

Bemutatkoznak: Ádám Anna, Barkóczi Flóra, Básthy Ágnes, Bényi Andrea, Bíró Dávid, Dobokay Máté, Ferenczy Bálint, Földi Ádám, Gadó Flóra, Juhász Anna, Kóti Réka, Mucsi Mesi, Regős Benedek, Szántói Lilla, Schuller Judit Flóra, Schumann Bianka

Csoportvezető: Mucsi Mesi
Megnyitja: Szalipszki Judit
Megnyitó: 2014. 11. 20. (csütörtök) 18.00
Helyszín: PALOMA, 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16. félemelet
Megtekinthető: 2014. 11. 20 – 2014. 12. 06., hétköznap 11 és 19 óra között, szombatonként 11-15 óra között