Színnevek a franciában

Kategória: Franciakert
Találatok: 8607

 

Színre színt

 

holl1Általában csak a festők „színvilágáról” szokás beszélni. Holott megvan a nyelveknek is a maguk „színvilága”. A franciáé különösen gazdag. Nemcsak mert viszonylag sok szava és nyelvi eszköze van a legkülönbözőbb színárnyalatok kifejezésére, azért is, mert a színnevek sok jelzős szerkezetnek és idiómának lehetnek alkotóelemei.

A francia nyelv leggyakoribb színnevei: blanc, blanche (fehér), bleu, -e (kék), brun, -e (barna), jaune (sárga), noir, -e (fekete), orange (narancssárga), rouge (piros), rose (rózsaszín), vert, -e (zöld), violet, violette (lila). [Vigyázzunk, a brun használata nem egészen azonos a magyaréval! A barna színt a köznyelv nem ezzel, hanem a hímnemben és nőnemben változatlan marron jelzővel fejezi ki, a brun inkább csak hajjal kapcsolatban használatos1. Így például ’barna tehén’ vache marron, ’barna szem’ des yeux marron, 'egy pár barna cipő' une paire de chaussures marron, de: Le grand brun que tu as remarqué hier, c’était mon frère, ’a magas barna hajú fiú, akit tegnap láttál, a testvérem’, une belle brune ’csinos barna lány’.]

 

 

I. A színnév helye. A színnevek, amelyeket számban és nemben egyeztetünk (a kivételekről lejjebb), általában a jelzett szó mögött állnak (une pomme verte), de előfordul, főleg régies kifejezésekben vagy összetételekben, hogy a főnév elé kerülnek: ilyen például a veretes se faire (vagy avoir) de noirs soucis ’sötét gondok gyötrik’, az avoir de noirs pressentiments ’rossz előzérzete van’, vagy az egyszerre régies és ironikus faire (gyakrabban écrire) quelque chose de sa blanche main ’saját kezűleg ír vagy csinál vmit’, például A. de Musset-nél: Voilà votre thé, fait de ma blanche main… ’Itt a teája, én magam főztem…’, donnez-moi votre blanche main ’nyújtsa ide a hófehér kacsóját’ stb. Még néhány példa: la blanche colombe2 (fehér galamb), la blanche hermine (hófehér hermelin)3, la verte jeunesse, les vertes années (kamaszkor), la blanche Ophélie (a Hamletben),  Blanche-Neige (Hófehérke), le Vert-Galant (IV. Henrik kedveskedő ragadványneve)4. Az előre helyezett szinnév a költői nyelvben sem megy ritkaságszámba: "Enfants, voici les boeufs qui passent, / Cachez vos rouges tabliers !" (V. Hugo, Odes et ballades)

 

II. Színnévből ige. A leggyakrabban használt színnevekből képezhetünk igét is, ezek az igék (a ’besatíroz’ jelentésű griser kivételével5) -ir végződésűek, és a második igeragozási csoportba tartoznak: blanchir, bleuir, brunir, jaunir, noircir, rosir, rougir, verdir. Ezek az igék általában egyszerre tárgyasak és tárgyatlanok, egyszerre jelölnek tevékenységet (faire) és átalakulást (devenir). Három példa:

blanchir – A. (faire) fehérít, fehérre fest, meszel, mos (főleg fehérneműt), (átvitt jelentésben) vkit (bűnügyben) tisztára mos; B. (devenir) el/kifehéredik, megőszül (régies);

noircir – A. sötét/fekete színt ad vminek, megbarnít (például nap), (elvontan) befeketít, bemocskol; B. bepiszkolódik, bekoszolódik, elsötétül (ég);

rougir – A. megpirosít, pirosra színez/fest, piros anyaggal kever (pl. vérrel, vörösborral); B. (meg)pirosodik, (meg/el)vörösödik, (el)pirul, irul-pirul, (el)vörösödik (dühében, szégyenében).

 

Ezekből az igékből (-ment vagy egyéb toldalékkal) főnév is képezhető: blanchir > blanchiment ’fehérre festés’, blanchiment d’argent ’pénzmosás’, blanchissement ’elfehérülés’ (pl. hajé), blanchissage ’nagymosás’ (többnyire fehérneműé); bleuir > bleuissement ’kékre festés’, ’elkékülés’ (pl. ajaké); brunir > brunissement ’lebarnulás’, brunissage ’ropogósra sütés’ (pl. ételé); jaunir > jaunissement ’sárgítás’, ’meg/elsárgulás’, ’sárgára festés’; noircir > noircissement ’feketére/sötétre festés’, ’megfeketedés’ stb.

 

Négy színnévhez járulhat még -oyer végű toldalék is: blanchoyer, brunoyer, rougeoyer, verdoyer (az első kettő csak az irodalmi nyelvben fordul elő, ott is – c’est le cas de le dire – ritka, mint a fehér holló6): az ige a szótőben kifejezett szín ragyogását, fényét fejezi ki. Két irodalmi példa, egyik Ch. Perrault Barbe-Bleue (Kék Szakáll) c. meséjéből: Je ne voie rien que le soleil qui poudroie, et l’herbe qui verdoie „Nem látok mást csak a porzó napot meg a smaragdzölden tündöklő rétet’, másik V. Hugótól: Sous le ciel qui rougeoie ’A vöröslő (esetleg ’rőt fényben izzó’) égbolt alatt’ (Année terrible).

 

A valóságban szinte végtelen a színárnyalatok száma, a nyelv hét-nyolc leggyakoribb színneve ezt nyilván nem tudja mind pontosan visszaadni. A franciának azonban nem is egy nyelvi eszköze van a különféle árnyalatok jelölésére. Ilyen például

 

III. az -âtre tompító képző (suffixe d’atténuation), ami nagyjából megfelel a magyar -s melléknév-képzőnek, amely színnévhez kapcsolódva szintén a tulajdonság kisebb fokát-mértékét fejezi ki (pl.: barnás, feketés, zöldes stb.). Az -âtre képző, a leggyakoribb színnevekkel kapcsolódik össze (de nemcsak színnevekhez illeszkedik7). Jelentését legegyszerűbben a tirer à (’valamilyen színbe hajlik’, ’valamilyen színben játszik’) kifejezéssel lehet körülírni (pl. un bleu tirant sur le violet). A toldalék a nőnemű alakhoz járul (a vert esetében a szóvégi t zöngésedésével van dolgunk):

blanchâtre – ’piszkosfehér’

pl. une brume blanchâtre ’piszkos fehér köd’;

bleuâtre – ’piszkos kék’, ’kékes’

pl. une fumée bleuâtre (kékes füst);

rougeâtre – ’pirosas’

pl. une lumière rougeâtre (vöröses fény);

verdâtre – ’piszkos zöld’

pl. des eaux verdâtres (piszkos zöld víz);

brunâtre – ’barnás’ pl. une sauce brunâtre (barnás színű mártás);

grisâtre – ’piszkos szürke’

pl. un ciel grisâtre (piszkos szürke ég);

noirâtre – ’piszkos fekete’

pl. des perles noirâtres ’piszkos fekete gyöngyök’

jaunâtre – ’piszkos sárga’

pl. une peau jaunâtre ’sárgás bőr’

violâtre – ’lilás’, ’piszkos lila’

pl. des lèvres violâtres ’elkékült (lila) ajak

roussâtre – ’vöröses’

pl. une barbe roussâtre ’rőt (vöröses) szakáll’

olivâtre – ’olajbarna’

pl. un visage, un teint olivâtre ’olajbarna arc, arcszín’

 

Az -âtre végződésű színnevek összetételekben is előfordulhatnak, pl. gris noirâtre (feketés szürke), gris brunâtre (barnás szürke), blanc jaunâtre (sárgás fehér). Az -âtre képzős színnevekkel, amelyek erősen pejoratív jelentésűek, gyakran találkozni az irodalmi nyelvben: J’aime de vos longs yeux la lumière verdâtre – olvassuk Baudelaire Chant d’automne c. versében. Az idézett verssornak különleges erőt ad a pozitív aimer ige meg a pejoratív verdâtre összeszikráztatásával kifejezett érzelmi ambivalencia.

 

V. Az -aud/-aude melléknévképző; Míg az -âtre elvesz a színnév jelentéséből, az -aud/-aude nem elvesz, hanem hozzáad a színnév jelentéséhez, vagyis (általában pejoratív jelentésben) növeli a szín intenzitását. Ez a képző azonban csak két színnévhez illeszthető.

noiraud, noiraude (une femme noiraude)

rougeaud, rougeaude – (un visage rougeaud)

 

VI. Kifejezhetjük összetétellel is a különböző árnyalatokat.

 

(1) Összekapcsolhatunk két színnevet kötőjellel8: brun-roux, brun-rouge, bleu-vert, vert-jaune, gris-bleu, gris-blanc, gris-jaune;

 

(2) A színnévnek bizonyos árnyalatot vagy színt felidéző főnévvel vagy főnévi csoporttal való helyettesítése: des yeux noisette (mogyoróbarna szempár), des cheveux poivre et sel (őszbe csavarodó haj), des gants beurre frais (vajszínű kesztyű), des chemisettes marron (gesztenyebarna blúz), un tissu feuille morte (avarszínű szövet), une robe cuisse-de-nymphe (hússzínű ruha), des rubans gorge-de-pigeon (galambszürke szalag) stb. stb.

 

(3) Hozzátehetünk a színnévhez jelzői funkciót betöltő de elöljárós főnevet is: blanc d’argent (ezüstfehér), bleu de nuit (mélykék, sötétkék), noir de velours, brun de cachou, brun de noix (dióbarna), noir de suie (koromfekete), jaune d’or (aranysárga), blanc de plomb (ólomfehér) stb. Két színnév ritkán kapcsolódik de elöljáróval, bár előfordul: vert de gris (szürkés zöld, rézrozsda).9

 

(4) Előfordul, és nem is ritkán, hogy a jelzői funkcióban álló főnév prepozíció nélkül áll a színnév mellett: jaune paille (szalmasárga), bleu ciel (égszínkék), bleu horizon (égszínkék10), bleu ardoise, gris anthracite, jaune citron (citromsárga), jaune pipi, rouge sang (vérpiros), gris ardoise (palaszürke), gris tourterelle, vert bouteille, vert tilleul, vert pistache (pisztácia-zöld), vert épinard (spenótzöld), vert pomme, (almazöld) stb11.

 

(5) A couleur de szókapcsolat különféle változataival: jaune de la couleur de la paille (de az olyan rövidebb alakok, mint a jaune couleur de la paille, illetve a jaune couleur paille sokkal gyakoribbak, az említett jaune paille-t nem is számítva).

 

(6) Az intenzitást fokozó vagy gyengítő jelzős szókapcsolattal. Az intenzitás gyengítésére a cassé, clair, éteint, délavé, mate, pâle, terne, terni az erősítésére az brillant, chaud, éclatant, foncé, obscure, sombre, vif használatos leggyakrabban (de a flamboyant, rutilant és a voyant is elképzelhető): blanc cassé (törtfehér), bleu pâle (halványkék), rouge sombre (sötétpiros), vert foncé (sötétzöld), vert clair (világos zöld), vert pâle (halványzöld) stb.

 

HELYESÍRÁS – az összetett jelzők (színnév plusz színnév, színnév plusz főnév) sem többes számban, sem nőnemben nem illeszkednek: des robes bleu pâle vagy bleu foncé, des rubans vert clair, des jupes vert bouteille. A jelzői funkcióban álló (vagyis színnévként használatos) főnevekkel is ugyanez a helyzet: des yeux marron (gesztenyebarna szem), des yeux marron foncé (sötétbarna szem), des rubans saumon (lazacszínű szalagok), des rubans saumon fumé (füstölt lazac színű szalagok), etc. Mindamellett akadnak kivételek: az écarlate (bíbor-, skarlátvörös), mauve (lilás rózsaszín), pourpre (bíborvörös), rose (rózsaszín), fauve (vöröses sárga), ha jelzőként állnak, nőnemben és többes számban egyeztetjük őket: des robes pourpres, des chemisettes écarlates stb. Az -s toldaléknak néha jelentés-megkülönböztető szerepe is lehet: des drapeaux bleu-blanc-rouge (nemzeti színű zászlók), des drapeaux bleus, blancs, rouges (kék, fehér és piros – vagyis egyszínű – zászlók).

 

VII. Nagyon sok az olyan főnév is a franciában, amely alkalmas önállóan is valamilyen szín, színárnyalat vagy tónus jelölésére. Használhatja a francianyelv színnévként egyes növények, virágok gyümölcsök, élelmiszerek, állatok vagy ásványok nevét is. Például: abricot (barackszínű), ardoise (palaszürke), argent (ezüst), brique (téglavörös), amarante (bíborvörös), anthracite (szürkés fekete), aubergine (sötétlila), azur (azúrkék), caca d’oie (sárgás zöld), café (kávébarna), cerise (cseresznyepiros), châtaigne (világosbarna), chocolat (csokoládébarna), citron (citromsárga), coquelicot (pipacspiros), corail (korallpiros), émeraude (smaragdzöld), feulle-morte (avarszínű), garance (tulipiros)12, gorge-de-pigeon (színjátszó), grenat (gránátvörös), jonquille (sárga), marron (gesztenyebarna), moutarde (mustársárga), noisette (mogyoró barna), orange (narancssárga), paille (szalmasárga), parme (lila), pervenche (szürkés kék), pistache (pisztáciazöld), prune (szilvakék), rouille (rozsdabarna), tabac (dohánybarna), turquoise (türkizkék, esetleg türkiz zöld), etc.

 

Ezt a nagyon gazdag szókészletet főleg a festékboltokban, illetve (gondoljunk csak az autókarosszériák, bútor-szövetek, ajakrúzsok és körömlakkok színmegnevezéseire) a kereskedelemben és a divat világában használják. Emellett rengeteg olyan fantázianévvel is találkozunk, amit sokszor hiába keresünk a szótárakban. Ha például bemegyünk egy francia illatszerboltba, és megnézzük, milyen rózsaszín körömlakk (vernis à ongle) kapható, ilyen árnyalatokat találunk: rose caprice, rose éclat, rose fou, rose passion, rose satin, rose tendre, rose turbulent, rose de Venise etc. Az Yves Saint-Laurent márkájú rúzsokon például mostanában ilyen színjelölések olvashatók: prune frappée, prune vertige, cerise givrée, framboise gelée, rose savoureux, rose cannelé, rose Paris, brun vibrant, brun beaubourg, miel naturel, beige douceur, pourpre interdit.13

 

 

1 DE: ours brun ’barnamedve’, tabac brun ’barna dohány’, cigarettes brunes ’erős cigaretta’, bière brune ’barnasör’.

2 Blanche colombe – egy 1993-ban forgatott francia játékfilm címe.

3 Ma főleg vendéglők, éttermek neveként (leginkább Bretagne-ban). A hófehér hermelin az 1532-ig önálló Bretagne-nak volt a jelképe. A bretagne-i hercegség jelszava (Plutôt la mort que la souillure ’Inkább meghalni mint hogy folt essen a becsületen’) is erre az állatra céloz: a legenda szerint egy vadászok elől menekülő hermelin megállt egy sáros patak előtt, és inkább a halált választotta, csakhogy a prémjét be ne sározza. Ugyancsak a legenda szerint Anne de Bretagne (1477–1514) is tanúja volt az esetnek, és parancsot is adott, hogy az állatot azonnal engedjék szabadon. La blanche hermine – Gilles Servat 1970-ben született híres dalának címe.

4 A kifejezés, amelynek 'öregedő, de még ereje teljében levő férfi' az eredeti jelentése, ma IV. Henriknek azt a bronz lovasszobrát jelöli, amely az île de la Cité alsó csücskében áll.

5 A griser-nek ezt a jelentését nem ismeri sem Pálfy Miklós Francia-Magyar szótára (Grimm Kiadó, Szeged, 2006), sem Bárdosi Vilmos és Szabó Dávid francia-magyar kéziszótára (Akadémiai kiadó, 2007).

6 A Littrében a blanchoyer meg a brunoyer még megtalálható, a Petit Robert viszont már nem is vette fel őket.

7 L. douceâtre (édeskés), follâtre vagy folâtre (bolondos), blondâtre (piszkos szőke), bellâtre (bájgúnár).

8 Az et kötőszóval összekapcsolt két színnév viszont nem színárnyalatot, hanem két különböző szín együttes jelenlétét fejezi ki, pl. des films en noir et blanc ’fekete-fehér filmek’.

9 Írják kötőjellel is: vert-de-gris. Ilyen színű volt a hitleri német hadsereg egyenruhája.

10 1915 áprilisától 1935-ig ilyen színű volt a francia hadsereg egyenruhája.

11 A jelzői funkcióban álló főnév nemritkán kötőjellel kapcsolódik a színnévhez: gris-fer (acélszürke), gris-perle stb.

12 Ilyen színű volt 1914 előtt a sorkatonaság pantallója.

13 Amint látható, egyeztet a francia akkor, amikor a jelzői bővítmény nem színnévhez, hanem színnévként használt nőnemű főnévhez (pl. gyümölcsnévhez) társul: framboise foncée, fraise claire stb.