Állatnevek a francia nyelvben

Kategória: Franciakert
Írta: Ádám Péter
Találatok: 15978

kacsa2[1] „Az állat ősidők óta – az idézet Rapajcs Raymundnak a magyar egykötetes Brehm elé írt előszavából való – nemcsak mint táplálék, mint vadászzsákmány, hanem mint földi életünk osztályos társa is érdekelte az embert. Kevesebbet látott benne, mint embertársaiban, de élettársának ismerte meg, és a maga sokféle tulajdonságai közül egyiknek vagy másiknak a megtestesülését fedezte fel benne.”[2] Nem csoda, hogy az állatnevek – megnevezési funkciójukon messze túlmutatva – annyira át meg átszövik a különböző nyelveket, így természetesen a franciát is, és hogy olyan nagy számban vannak jelen a különböző szólásokban, szókapcsolatokban, kifejezésekben.

Az alábbiakban először alaktanilag vizsgáljuk a francia állatneveket, majd azt vesszük szemügyre, hogy megnevező funkciójuk mellett milyen más (elvont vagy metaforikus) jelentések tapadhatnak még hozzájuk, és milyen szólásoknak, szóláshasonlatoknak vagy közmondásoknak lehetnek az elemei.

 

I. Hímnem – nőnem

A francia állatnevek alaktanilag legalább olyan izgalmasak, mint a jelentés szempontjából. A nőnemű alakváltozatok nyelvtani neme például túlnyomó többségük esetében független az állat nemétől. Az állatnevek sorában kizárólag azoknak az állatoknak a nyelvtani neme egyezik az állat nemével, amelyek közeli kapcsolatban állnak az emberrel, vagy úgy, hogy tenyésztik őket, vagy úgy, hogy vadásznak rájuk. Mindamellett néhány egzotikus állat is beletartozik ebbe a csoportba: lion – lionne (hím- és nőstényoroszlán); singe – guenon (hím- és nősténymajom); ours – ourse (hím- és nősténymedve); tigre – tigresse (hím- és nősténytigris) stb.

Egyes francia írók gyakran használnak olyan nőnemű állatneveket, amelyek ismeretlenek a francia köznyelvben (a rossignol[3]). Ilyen Colette-nél és Giraudoux-nál az écureuille [nősténymókus], Michel Tournier-nál az une éléphante vagy Maurice Genevoix-nál (sőt, már Alfred de Musset-nél[4] is) a merlette [nőstény feketerigó][5]. nőnemű alakját pl. Émile Littré híres szótára szerint is legfeljebb tréfásan lehet használni

Más nőnemű állatnevek szerepelnek ugyan a szótárakban (pl. la rate [nősténypatkány], la merlesse [nőstény feketerigó], la moinelle [nőstényveréb], une oiselle [nősténymadár, tojó], une aigle [nősténysas], la buflesse, la bufflone [nősténybivaly] stb.), a köznyelvben viszont szinte alig fordulnak elő, ha ugyan előfordulnak egyáltalán.

Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy legtöbb állatra csak egy szava van a franciának; ez a szó azonban hol hímnemű, hol nőnemű, függetlenül az állat nemétől.

 

Hímneműek

hanneton [cserebogár], brochet [csuka], saumon [lazac]; corbeau [holló], hérisson [sündisznó], faucon [sólyom], escargothippopotame [viziló], chacal [sakál], écureuil [mókus], dromadaire [egypupú teve] léopard [leopárd], lynx [hiúz], rossignolvison [vidramenyét], zèbre [zebra], porc-épic [tarajos sül], rhinocéros[6] [orrszarvú], phoque [fóka], moineau [veréb], dauphin [delfin] etc. [csiga]; [fülemüle],

Nőneműek

anguille [angolna], alouette [pacsirta], autruche [strucc], mouche [légy], truite [pisztráng], grive [fenyőrigó], couleuvre [sikló], loutre [vidra], panthère [párduc], girafe [zsiráf], baleine [bálna], bécasse [szalonka], caille [fürj], carpe [ponty], cigogne [gólya], corneille [varjú], gorille [gorilla], grue [daru], grenouille [béka], morue [tőkehal]; perdrix [fogoly], hirondelle [fecske]; souris [egér], tourterelle[7] [gerle], truite [pisztráng] stb.

A gyűjtőnév, illetve fajtanév általában hímnemű (pl. bovidé [páros ujjú patás kérődző(k)], bovin [szarvasmarha(félék)], insectemammifère [emlős], serpent [kígyó] stb.), kivéve ha a nőstény valamilyen oknál fogva fontosabb a hímnél: pl. vache [tehén], abeille [méh], poule [tyúk], chèvre [kecske] stb. [rovar],

A franciában általános szabály, hogy a szó nőnemű alakját a hímnemű formából képezzük. Mindez az állatnevekre is érvényes. Ennek ellenére előfordul, hogy nem a nőnemű szóalak keletkezett a hímnemű formából, hanem megfordítva, a hímnemű a nőneműből, mint ahogyan a dindon [hímpulyka] a dinde [nősténypulyka] szóból vagy a tourtereau [hímgerle, gerlefióka] a tourterelle [nősténygerle] szóból stb.

Egyes állatnevek esetében ugyanaz a szó áll hímnemben és nőnemben: pl. vipère [vipera], aigle [sas] stb. Az utóbbi kapcsán nem árt megjegyezni: ha a szót átvitt jelentésben használjuk (ilyenkor ’lángelme’, ’lángész’ a jelentése), akkor is megmarad hímnemben, ha nőre értjük (nemkülönben a loup akkor is megmarad hímnemben, ha becéző szóként nőre alkalmazzuk, l. lejjebb (pl. mon petit loup): Cette femme n’est pas un aigle. [Ennek a nőnek sincs valami sok sütnivalója.] Heraldikai, vagyis címertani jelentésben viszont az aigleles aigles impériales[8] ’császári sasok’; les aigles romaines ’római sasok’. mindig nőnemű:

Ami a francia állatnevek nőnemű alakváltozatát illeti (a ritkábbakat csillaggal jelöljük), képezhető a nőnem

a. Néma -e toldalékkal

un oursune ourse [hímmedve – nősténymedve]; un éléphant – une éléphante* [hímelefánt - nőstényelefánt]; lapin – lapinecrapaud – crapaude [hím varangyosbéka – nőstény varangyos béka]; renard – renarde [hímróka – nőstényróka]; rat – rate* [hímpatkány – nősténypatkány]; faisan – faisane [fácánkakas – fácántyúk]; manchot – manchoteserpent – serpente* [hímkígyó – nősténykígyó]; turbot – turbote* [hím rombuszhal – nőstény rombuszhal] stb. [hímnyúl – nőstény-nyúl]; [hímpingvin – nősténypingvin];

b. -esse/-ette/-onne nőnemképző toldalékkal

buffle – buflesse [hímbivaly – nősténybivaly], tigre – tigresse [hímtigris – nősténytigris]; âne – ânesse [hím-szamár – nőstény-szamár]; merle – merlette [hím- és nőstény feketerigó] (létezik merlesse* alakváltozat is); buffle – bufflonne [hímbivaly – nősténybivaly] stb. Vigyázat! A singesse nem (csak) nősténymajom (guenon), hanem ’nő(személy)’, ’nőci’, régebben ’a tulaj felesége’: „C’était vraiment une délicieuse petite singesse.” (A. DAUDET)

c. A szóvégi mássalhangzó megkettőzésével plusz néma -e-vel

(kivéve az –an/-in/-ain végződésű állatneveket): lion – lionne [hím- és nőstényoroszlán]; chien – chienne [hím- és nősténykutya, szuka]; bison – bisonne* [hímbölény – nősténybölény]; chat – chatte [hím- és nősténymacska]; rat – ratte* [hím- és nősténypatkány]; hérisson – hérissonne* [hím sün – nőstény sün]; pigeon – pigeonne [hímgalamb - nősténygalamb];

DE: faisan – faisane [fácánkakas – fácántyúk];

d. A szóvégi mássalhangzó megváltoztatásával

loup – louve [hímfarkas - farkasszuka];

e. Mássalhangzó plusz néma -e hozzáadásával

(azok az -eau végződésű állatnevek is ide tartoznak, amelyek -elle toldalékkal képezik nőnemű alakpárjukat): faisan – faisande*chameau – chamelle* [hímteve – nőstényteve]; oiseau – oiselle [hímmadár – nősténymadár]; agneau – agnelle [hímbárány – nősténybárány] stb. [fácánkakas – fácántyúk];

f. A végződés elhagyásával vagy megváltoztatásával

canard – cane [hímkacsa – nősténykacsa]; dindon – dinde [pulykakakas – pulykatyúk]; mulet – mule [hímöszvér – nőstényöszvér]; loup-cervier – loup-cerve [hímhiúz – nőstényhiúz]; chevreau – chevrette [hímgida – nősténygida]; chevreuil – chevrette [hím őz – nőstény őz]; perroquet – perruche [hímpapagáj - nősténypapagáj]; lévrier – levrette [hímagár – nőstényagár]; moineau – moinelle* [hímveréb- nőstényveréb]; maquereau – maquerelle [hím makréla – nősténymakréla]; oiseau – oisellepouliche-t sokan a poulin nőnemének hiszik, holott a szónak a poulain-nél idősebb, de még fiatal kanca a jelentése); [hímmadár – nősténymadár] stb. (A hímnemű

g. A hímnemű és nőnemű egyedet két különböző szó jelöli

A franciának a nőstény meg a hím megkülönböztetésére a morfológiai-grammatikai eszközök (vagyis nőnemképző toldalékok) mellett vannak lexikális-szemantikai eszközei is. Külön szó jelöli a nőstényt az alábbi esetekben: singe – guenon [hímmajom – nősténymajom]; bélier – brebis [(tenyész)kos – anyajuh]; bouc – chèvre[9] [kecskebak – nősténykecske]; cerf – biche [hímszarvas – szarvasünő]; coq – poule [kakas – tyúk]; étalon – jument [csődör – kanca]; jars – oie [gúnár – (nőstény)liba, lúd]; lièvre[10] – hasematou – chatte [kandúr – nősténymacska]; sanglier – laie [hímvaddisznó – nőstény vaddisznó, vademse]; toreau – vache [bika – tehén]; verrat – truie [kan disznó – emse] stb. [hím (kan) vadnyúl – nőstény vadnyúl];

Bár a chat gyűjtőnév, ’kandúr’ jelentésben is használatos. A köznyelv a chèvre f. mellett a bique f. szót is gyakran használja ’nőstény kecske’ jelentésben. Nemkülönben a cheval m. [ló] gyűjtőnév is jelölhet hímnemű állatot. A kan sertést a verrat vagy a porccochon [disznó] szónak ugyanis ’herélt hím’, a chapon-nak ’hízlalt kappan’ a jelentése. jelöli, a

e. Hímnemű és nőnemű egyedek jelölése körülírással

ez egyes madaraknál a coq [kakas], illetve poule [tyúk] megjelöléssel történik, általában pedig a femelle [nőstény] és mâle [hím] szó jelzői használatával, vagy birtokos szerkezetbe illesztésével: pl. coq faisan [fácánkakas], poule perdrix [fogolytyúk], coq perdrixmarmotte femelle [nőstény mormota], tourterelle mâle [hím gerle], la femelle de l’éléphant [nőstény elefánt] stb. [fogolykakas];

II. A kicsinyek neve

Az állatok kicsinyeinek neve mindig hímnemű; ez a hímnem azonban független az állat nemétől, és afféle „semlegesnemként” a hím- és nőnemű egyedet egyformán magában foglalja (csak az -ette kicsinyítő képzős állatnevek nőneműek). A kicsinyek nevét a francia általában toldalékkal képezi: ezek közül a kicsinyítő képzők közül az -eau és -on képző a leggyakoribb, de ritkábban az -ette, -et-ot is előfordul. Megjegyzendő, hogy a kicsinyítő képzős alak egyszerre jelöli az utódot meg a fiatal egyedet, tehát a fauconneau és az nemcsak ’fiatal sólymot’, hanem ’sólyomfiókát’ is jelent.

 

-eau

chevreau [kecskegida], lionceau [kisoroszlán], éléphanteau [kiselefánt], baleineau [bálnabébi], cigogneau [gólyafióka], bisonneau [kisbölény], chevreau [kecskegida], dindonneau [pulykafióka], faisandeau [fácánfióka], girafeau [kiszsiráf], lapereauléopardeau [leopárdkölyök], lézardeau [kis gyík], merleau [rigófióka], hirondeau [fecskefióka], louveteauperdreau [fogolyfióka], delphineau [kisdelfin], pigeonneau [galambfióka], pintadeau [gyöngytyúk csibéje], renardeau [rókakölyök], tourtereau [gerlefióka], souriceau [kisegér], cailleteau [fürjfióka], saumoneau [kis lazac], vipereaupourceau [kismalac], couleuvreau [kissikló], tigreau [kistigris] stb. [kölyöknyúl], [kölyökfarkas, farkaskölyök], [kisvipera],

-on

caneton [kis kacsa, kacsafióka], chaton [kismacska, kiscica], ânon [kis szamár], chamelon [kis teve], oison [kismadár], girafonaiglon [sasfióka], raton [kis patkány], autruchon [struccfióka], grenouillon [kis béka], gorillon [gorillabébi], marmotton [kis zsiráf], [mormotakölyök], loutron [kis vidra] stb.

-ette

poulette [csirke], biquette [kecskegida], chevrette [kecskegida], canette [kacsafióka], bufflette [kisbivaly], bichette [kis szarvasünő], vachette [kis tehén] etc.

-et

rossignolet [fülemülefióka], porcelet [malac], moinet [verébfióka], coquelet [kiskakas], poulet [csirke], crapelet [a varangyosbéka kicsinye], agnelet [kis bárány], cochonnet [malac], biquet [kecskegida], oiselet [madárfióka] etc.

-ot

chiot [kutyakölyök, kölyökkutya], merlot [rigófióka], bourricot [kis szamár, csacsi], colinot [a fekete tőkehal kicsinye], corbillot [hollófióka]

Az állat kicsinyét jelentő szó többféle helyesírással vagy eltérő toldalékkal, esetleg toldalékkal és külön szóval is előfordul: merleau – merlot – merlesse [rigófióka], canette – canneton [kacsafióka], girafeau – girafon [kis zsiráf], ânon – bourricot [csacsi], baleineau – baleinon [kis bálna], agneau – agnelet [] stb. Főleg a háziállatok terén sok a konkurrens alakváltozat, pl. a kecskegida esetében: bicot, biquet, biquette, cabri, chevreau, chevrette stb. A vadászati és mezőgazdasági szaknyelv különösen sok szinonímát, alakváltozatot ismer, amelyeknek jó része teljesen ismeretlen a köznyelvben.

Megjegyzendő, hogy a bécasseau nem(csak) ’szalonkafióka’, ’szalonkacsibe’, hanem a szalonkafélék családjába tartozó ’sárjáró’ (Limicola falcinellus). Nemkülönben puceron nem a puce [bolha] kicsinye, hanem másik rovar [levéltetű], ahogyan a moucheron sem a mouche kicsinye, vagyis nem ’apró légy’, hanem ’muslica’.

A kifejlett egyednek és kicsinyének megkülönböztetésére a franciának a morfológiai-grammatikai eszközök (vagyis a toldalékok) mellett vannak lexikális-szemantikai eszközei is. Egyes állatok kicsinyeit a francia külön szóval jelöli: marcassin [vadmalac], guenuchepoulin [csikó], un faon [őzgida], pouliche [fiatal kanca], poussin [kiscsibe], veau [borjú], cabri [kecskegida], génissebroutard [anyjától elválasztott kisborjú], asticot [légylárva], stb. Egyes esetekben jelölhetők a bébé szóval is az állat kicsinyei: bébé phoque [fókabébi] stb. [kölyökmajom], [borjúüsző],

Egyik-másik esetben az állat kicsinyeinek neve metaforikus vagy egyéb jelentéssel is gazdagodhat. Így jelent a louveteaumoucheron [apró légy] ’kisfiú’-t, a poulette [csirke] (kedveskedve) ’fiatal lány’-t vagy ’fiatalasszony’-t, a poulet [csirke] – a flic pejoratív szinonimájaként – ’zsaru’-t (ez utóbbi jelentés a magyarázata az olyan kettős jelentésű – és épp ezért lefordíthatatlan – francia filmcímeknek, mint a Tendre poulet, Adieu poulet vagy a Claude Chabrol rendezte Poulet au vinaigre). [farkaskölyök] ’kiscserkész’-t, a

Az Aiglon [sasfióka, Sasfiók], nagybetűvel írva, II. Napóleonnak, Napóleon fiának (1811–1832) ragadványneve, amit Edmond Rostand azonos című verses darabja (1900) tett híressé (az elnevezés azonban nem tőle, hanem Victor Hugótól való, ő használta többször is az 1851-es államcsíny után keletkezett verseiben). Végül – vigyázat! – a minou [kiscica] tabuszó, ’női nemi szervet’[11] is jelent; ismételve viszont (minou ! minou !) a cica hívószava.

Előfordul, hogy néhány ide tartozó főnév egy-egy állandó szókapcsolatnak is része: mint pl. a poulet fermier [tanyasi (szabad tartásban nevelkedett) csirke] vagy a francia gasztronómia két ismertebb kifejezése: a sauce poulette [vajas-citromos-tojásos mártás[12]] meg a Poulet Marengo [fehérboros, fokhagymás-paradicsomos csirkesült[13]]. Ami a cabri [kecskegida], illetve a vele kapcsolatos sauter comme un cabri [(feleslegesen) ugrál, mint a kecskegida] kifejezést illeti, ez de Gaulle-nak az Európai egyesüléssel kapcsolatos híres kijelentésében is szerepel: ”Bien entendu, on peut sauter sur sa chaise comme un cabri en disant l’Europe ! l’Europe ! l’Europe !... mais cela n’aboutit à rien et cela ne signifie rien ![14]” [Persze, ugrálhat az ember a székén mint egy kecskegida, és szajkózhatja, hogy Európa, Európa, Európa, de ezzel még semmire se jutunk.]

III. Állathangot kifejező francia igék

Jó néhány köznyelvből ismert igét állathangok kifejezésére is használ a francia: ilyen pl. a mugir [bőg (tehén)], a crier [sivalkodik (majom)], a grommeler [morog (vaddisznó)], gémir [turbékol (galamb)], a ricaner [röhög (hiéna)], a rugir [üvölt (oroszlán)], az hurlerchuchoter [csiripel (veréb)], a râler [üvölt (tigris)] stb. Megjegyzendő, hogy francia nem egy esetben több igét is használ ugyanannak az állathangnak a kifejezésére. Bárdosi Vilmos és Karakai Imre A francia nyelv lexikona c. nagyszerű kézikönyvében úgyszólván minden olyan ige megtalálható, amellyel a francia nyelv az állatok által hallatott hangokat jelöli[15]. A franciául tanulók azonban csak elvétve kerülnek olyan beszédhelyzetbe, hogy használniuk kellene az ilyen igéket, azt viszont egyáltalán nem árt tudniuk, milyen más – elvont vagy metaforikus – jelentésben lehet még alkalmazni őket. Az alábbiakban azokból az állathangokat kifejező igékből mutatunk be néhányat abc sorrendben, amelyek más jelentésben is sűrűn előfordulnak vagy az irodalmi nyelvben, vagy a köznyelvben. [üvölt (farkas)], a

aboyer [ugat (kutya)] ● ’vmi (pl. lőfegyver) ugatáshoz hasonló hangot hallat’ Les canons ne cessaient d’aboyer [Az ágyuk folyamatosan bömböltek/dörögtek] ● ’kiabál’, ’sérteget’ (contre q vagy après q) ● ’vmit dühös/ingerült hangon közöl’ Le commandant aboyaient ses ordres. [Az őrnagy üvöltve közölte, hogy mi a parancs.]

beugler [bőg (ökör, bivaly)] ● ’fület sértően ordít, bömböl, kiabál’ Le chanteur a commencé à beugler. [Az énekes bömbölni kezdett.] Pl. Beugler une chanson [Elbömböl egy dalt]

bourdonner [zümmög, döngicsél (méh, darázs)] ● ’zeng’, ’zsong’ „La musique du bal bourdonnait encore à ses oreilles.”Tout ce qu’il faut savoir sur les oreilles qui bourdonnent. [Amit a fülzúgásról tudni kell.] (FLAUBERT) [A báli muzsika még ott zsongott a fülében.] ● ’zúg’ (fül)

brailler [rikoltoz, rikácsol (páva)] ● ’fület sértően rikoltoz, hangosan beszél, torka szakadtából üvölt (pejoratív)’ (telefonáláskor) Ce n’est pas la peine de brailler comme ça, je t’entends parfaitement. [Nem kell így üvölteni, nagyon jól hallom, hogy mit mondsz.] Les manifestants braillaient des slogans [A tüntetők jelszavakat üvöltöztek.] ● (kisbaba) sír Ce bébé braille sans arrêt [Állandóan bőg ez a baba.]

braire [bőg, ordít (szamár)] ● faire braire ’untat’ (a bizalmas nyelvhasználatban) Tu nous fait braire avec tes plaisanteries. [Halálra untatsz minket ezekkel a viccekkel.]

bramer [bőg (szarvas)] ● átv. ’hangosan kiabál vagy panaszkodik’

caqueter [kotkodácsol (tyúk)] ● ’trécsel’, ’locsog’, ’pletyizik’

criailler [rikoltozik, rikácsol (páva, fogoly, fácán, gyöngytyúk)] ● ’idegesítő hangon panaszkodik’

glousser [kotkodácsol (tyúk)] ’hangosan nevet’

grésiller [ciripel (tücsök)] ● ’serceg’, ’recseg (rádió)’ L’omelette grésille dans la poêle. [Serceg a rántotta a serpenyőben.]

grogner [brummog (medve)] ● elégedetlenül dörmög, méltatlankodik ● Il grogne, mais il obéit. [Morog, de engedelmeskedik]

jacasser [csörög (szarka)] ● ’hangosan cseveg’ Les femmes n’arrêtaient pas de jacasser [Az asszonyok megállás nélkül trécseltek.]

jargonner [gágog (gúnár)] ● ’érthetetlenül (érthetetlen kiejtéssel) beszélni’ pl. jargonner une langue étrangère ’egy idegen nyelvet konyhanyelven beszélni’

jaser [csörög (szarka, szajkó)] ● cseveg, pletykál ● Les visites continuelles qu’elle reçoit font jaser les voisins. [Annyian járnak hozzá, hogy már a szomszédok is pletykálnak.]

piailler [csipog (tyúk)] ● ’sirdogál’, ’pityereg’ (kisgyerek) ● Le marmot piaillait dans son lit. [A kisgyerek az ágyban sirdogált.]

ronronner [dorombol (macska)] ● ’búg’, ’zúg’ (motor)

roucouler [turbékol (galamb)] ● turbékol (szerelmespár) Des amoureeux qui roucoulent Turbékoló szerelmespár

vagir [makog (mezei nyúl)] ● sír (csecsemő) Dans la chambre voisine un bébé vagissait. [A szomszéd szobában egy csecsemő sirdogált.]

IV. Állathang-utánzó szavak a franciában

A francia ugyan nem különösebben gazdag hangutánzó szavakban, az állathangokat azonban ez a nyelv is megpróbálja visszaadni, bár nem feltétlenül ugyanolyan hangalakkal, mint a magyar; nyilván azért nem, mert a francia a saját artikulációs rendszerének megfelelően (és ezért a magyar fültől eltérően) hallja az állathangokat:

 

Coq [kakas] cocorico [kukurikú]

Grenouille [béka] coâ coâ [brekeke]

Chien [kutya] (h)ouaf (h)ouaf, ouah ouah, wouf wouf [vau vau]

Chat [macska] miaou [miáúú]

Vache [tehén] meuh meuh [múúú]

Grillon [tücsök] cri-cri [cirip cirip]

Canard [kacsa] coin coin [háp-háp]

Cochon [disznó] groin-groin [röf röf]

Corbeau [holló] croa-croa

Chèvre [kecske] bêêê [mek mek]

Poule [tyúk] cot cot codac, cotcotcodet [kot-kot-kotkodács]

Oiseau [madár] cui cui [csip csip]

Cheval [ló] hiiiii [nyihaha]

Dinde [pulyka] glou glou

Poussin [kiscsibe] piou piou [csip csip]

Ezek közül a hangutánzó szavak közül a cocorico a legismertebb és leggyakoribb, nyilván azért, mert – célzásként Franciaország nem hivatalos jelképére, a kakasra – más jelentésben is használatos, egyrészt a sportban a nemzeti büszkeség kifejezésére, másrészt (nem ritkán pejoratívan) a politikában és a közéletben, a naiv nemzeti gőg és a hazafias büszkeség megnevezésére: pl. les cocoricos de M. X. [X. úr nacionalista kirohanásai]. Chanter cocorico, pousser (un grand) cocorico, faire cocorico, (vagy szerényebben: faire un petit cocorico) (’győzelmével dicsekszik’ / ’kérkedik’ / ’henceg’) pl. Cocorico : un Français remporte le titre de champion du monde ! ’Éljen/hurrá, francia lett a világbajnok!’ Les spectateurs français ont poussé des cocoricos. Kb. A francia nézők lelkesen bíztatták csapatukat.

Ezeknek a hangutánzó szavak különösen a francia gyermeknyelvben gyakoriak; a gyermeknyelvnek egyébként külön szava is van néhány állatra: ilyen a toutou vagy a pitou ’vau-vau’; a dada ’paci’ és a minou ’cica’, cocotte [csirke, csibe] mon petit toutou l. becéző állatnevek.

V. Becéző állatnevek

A francia gyakran használ állatneveket becézésre, gyöngéd érzelmek kifejezésére. Ezek a főnevek általában (de nem mindig) egy szótagúak, és általában háziállatot jelölnek. Mindenesetre, szerepelnek olyan állatok nevei is a listán, amelyeket magyar anyanyelvűnek legvadabb álmában sem jutna eszébe becézésre használni (pl. puce, crevette, rat, souris, loup etc.). A francia ezeket az állatneveket az esetek túlnyomó többségében személyes névmással használja (előfordul, hogy csak a hímnemű forma áll becéző jelentésben, a nőnemű alakváltozat nem). A becéző állatnevek mellett állhat jelző is; a főnév előtt általában a grand, gros, petit, cher, bon és vieux, a főnév után pedig általában a chéri meg az adoré a leggyakoribb. A becézésben természetesen a nyelvi leleménynek is igen nagy a szerepe, ezért a francia sok olyan állatnevet is használhat, amelynek becéző jelentését hiába is keresnénk a szótárakban (ma grenouille, mon crapaud [(’varangyos) békám’] etc.).

agneau m. [bárány] Általában többes számban, kizárólag felnőtt gyereknek: mes petits agneaux [báránykáim] Tous au lit, mes petits agneaux ! Egy-kettő, báránykáim, nyomás lefeküdni!

biche f. bichette, bibiche [szarvasünő] pl. ma (petite) biche ; férfi nőnek, esetleg nő nőnek vagy gyereknek. A beszélt nyelvben nagyon gyakori. Mais ce soir tu voulais aller au cinéma, ma biche. De hát, drága szívem, ma este moziba akartál menni. Allez, bibiche, vas-y, c’est ton tour.

biquet f. [(kecske)gida] l. biquette ironikusan (testvérek közt pl.), esetleg feltőtt gyereknek vagy nála fiatalabbnak (irónia nélkül) Birtokos névmás nélkül is. Nincs nagy különbség a hímnemű és nőnemű alak között (mindkettő használható erősen affektív, pl. szülő-gyerek kapcsolatban), bár a nőnemű forma ritkább. Nagyon gyakori. Alors, mon biquet, t’as fait tes devoirs ? Pauvre biquet! T’as très mal ? Felnőtt kislánynak. Alors, ma biquette, tu as bien travaillé ?

caille f. [fürj] ma petite caille ironikusan, munkatársak, barátok között.

canard m. [kacsa] mon petit canard Házastársak között, esetleg felnőtt gyereknek. Tu as été un (très) villain petit canard.

chat m. chatte f. [macska] Mon (petit/gros) chat Nő férfinak vagy férfi nőnek (intim kapcsolatban), felnőtt (vagy szülő) gyereknek. Ne t’inquiète pas, mon petit chat ! Bonjour, mon petit chat ! (kislánynak is) Bonjour, ma chatte ! (A chatte-tal vigyázni kell, mert – akárcsak a minou – ’női nemi szerv’-et is jelent!)

chaton m. [kiscica] Mon petit chaton ; mon chaton chéri Felnőtt gyereknek. Házastársak közt. Tu es prête, mon petit chaton ?

cocotte f. [pipi] Ma cocotte Ne t’inquiète pas,ma cocotte ! felnőtt gyereknek, Párizsban egy kicsit divatjamúlt, de vidéken változatlanul gyakori. Fiatalok (főleg barátok vagy kollegák között). Főleg az idősebb és az egészen fiatal nemzedék nyelvében gyakori. Ça va, cocotte ?

crevette f. [garnélarák] Ma petite crevette; férfi nőnek vagy fiatal lánynak.

lapin m. lapinou [nyúl] Mon (petit/gros) lapin, mon p’tit lapinou mon lapin chéri ; mon vieux lapin Nő férfinak, férfi nőnek, felnőtt gyereknek. Egyik legelterjedtebb becéző szó. Gyakori, de vigyázni kell vele, mert akárcsak a chatte-nak meg a minou-nak, a lapin szónak is van szexuális konnotációja.

loup m. loulou [farkas] Mon (petit/gros/grand) loup Férfi nőnek, házastársak között (mindig hímnemben!) Felnőtt gyereknek. Allez, mes petits loups, dépêchez-vous ! Ma loute ; ma louloute Főleg nőnek vagy gyereknek. „Mon bon louloup” (Balzac Mme Hanskának írt levelében szóvégi p-vel írja, de a mai franciára p nélküli írásmód jellemző).

loutre f. [vidra] Ma loutre. Ironiquement. Ritka.

matou m. [kandúr, kismacska] Mon (gros) matou Házastársak vagy régi barátok között.

minou m. [(kis)cica] Mon petit minou ; mon (pauvre/joli) minou [kiscicám] Általában felnőtt gyereknek (mon gros minou – nő férfinak (intim kapcsolatban)

moineau m. [veréb] mon petit moineau Szülők gyereknek, többes számban is.

piou-piou m. [pipi] Felnőtt gyereknek, gyakran többes számban (kötőjellel vagy kötőjel nélkül). Mes (petits) pioux-pioux

poule f. [tyúk] ma poule (chérie) ; ma grosse poule Fiatal lánynak, nőnek, de ironikusan lehet férfinak is. Erősen köznépi. Ça roule, ma poule (Coluche egyik könyvének címe). Pejoratív, barátok közt is elképzelhető.

poulet m. [csirke] mon poulet Pl. nagymama az unokának.

poulette f. régies ma (petite) poulette. Je suis très fier de toi, ma poulette !

poussin m. [kiscsibe] mon petit poussin Szülő, nagyszülő gyereknek, nő férfinak. Gyakori.

puce f. pupuce [bolha] ma (petite) puce [(kis) bogaram] Általában felnőtt (kis)gyereknek. Nagyon gyakori. Fiatal férfi fiatal nőnek birtokos névmás nélkül. Használják határozott névelővel is. Alors la puce ! Tout va bien ?

rat m. [patkány] mon (petit/gros) rat Férfi nőnek vagy gyereknek, tréfálkozva. Nő nem mondhatja férfinak. Viens ici, mon petit rat !

souris f. [egér] Ma petite souris Szülő, nagyszülő gyereknek, férfi nőnek. Köznépi.


[1] A cikkhez nagy segítséget adott a neves belga lexikográfus, Henri Van Hoof „Un bestiaire linguistique – ou les animaux dans les images du français et de l’anglais” c. háromrészes közleménye, l. Translators' Journal, vol. 47, n° 3, 2002, p. 403-427.; vol. 51, n° 3, 2006, p. 570-584.; vol. 52, n° 3, 2007, p. 542-555.

[2] Brehm Alfréd, Az állatok világa egy kötetben, átdolgozta Rapajcs Raymund, Budapest, Maceanas Reprint-sorozat, 1990, IX. o.

[3] Littré ezt a példamondatot idézi: „Le miracle est qu’un rossignol fasse un rossignolet à sa rossignole et non pas à une fauvette.” VOLTAIRE. A továbbiakban a ritkább alakváltozatokat csillaggal jelezzük.

[4] L. az író Histoire d’un merle blanc c. novelláját.

[5] L. Maurice Grevisse, Le bon usage, 12eme édition, Duculot, 1993, 789. o.

[6] rhinocère, rhinocéron

[7] A tourtereau m. nemcsak a hímet, hanem a gerle kicsinyét is jelöli.

[8] Napóleon idejében az aigle szó zászlót, lobogót is jelentett, mint ahogyan Victor Hugo Expiation [Vezeklés] c. versében (1853) is (l. „jetant shakos, manteaux, fusils, jetant les aigles…”).

[9] A köznyelvben a bique is elterjedt.

[10] A lièvre [hím vadnyúl] helyett a francia vadász-szaknyelv a bouquin szót is sűrűn használja.

[11] A Bárdosi-Szabó szótárban és a Pálfy Miklós-féle szótárban „csak” cica.

[12] L. Larousse gastronomique, Paris, Larousse, 1997, 952. o.

[13] L. Ádám Péter, Francia-magyar kulturális szótár, Budapest, Corvina, 2004, 154. o.

[14] A mondat abból az interjúból való, amelyet a francia köztársasági elnök 1965. december 14-én az elnökválasztás második fordulója előtt adott.

[15] Erről l. Bárdosi-Karakai, A francia nyelv lexikona, Budapest, Corvina kiadó, 1996, 19–21 o.