Civil junták

Madoff c’était de la blague!, Madoff kispályás kezdő volt! – írta a Le Monde egyik komentelője az Európai Központi Bank (EKB) legújabb bankmentő akciójáról (december 21.). Mario Draghi elnök – láss csodát, a Goldman Sachs egykori vezetője  – ezermilliárd euró összegben, hároméves futamidejű, egy százalék kamatú hitelkeretet nyitott az európai bankoknak. Hogy érzékeltessük, mekkora összegről van szó: az eurozóna GDP-je úgy kétezermilliárd euró. A magyar bruttó államadósság hetvenmilliárd euró körül van, így ha Magyarország, vagy bármelyik európai eladósodott állam közvetlenül kapna három évre egy százalékos kamatú hitelt, akkor sehol Európában nem kellene nyugdíjkorhatárt emelni, leépíteni a közoktatást és a közegészségügyi ellátást és így tovább.

A döntés, hogy a bankok kapnak olcsó finanszírozást, és nem az államok és főleg nem az állampolgárok – akik szintén fellélegeznének, ha egy százalékon kapnának euróhitelt – az európai demokráciadeficit ékes példája. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy a több tízezer hajléktalan, a mintegy egymillió kilakoltatástól rettegő magyar állampolgár és Európában még nagyon sokan mások sem értenek egyet az EKB döntésével. Nagy kérdés, hogyan lesz ebből békés, és jóléti Európa.


 

A magyar Dipló szerkesztő- és fordítócsapata boldog, békés Karácsonyt kíván olvasóinak.


kk077Athénban Lukasz Papadimasz, Rómában Mario Monti vette át a hatalmat. Mindketten bankárok. Ahhoz, hogy hatalomra kerülhessenek, manipulálták a közvéleményt: csőddel zsaroltak és káosszal ijesztgettek. Nem két politikán kívüli szakértőről van szó, hanem olyan jobboldali férfiakról, akik a Trilaterális Bizottság tagjaiként arról híresültek el, hogy elítélték a nyugati társadalmak demokratikus „túlzásait”.

Novemberben az Európai Unió francia–német direktóriuma, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felháborodását fejezte ki, amikor Georgiosz Papandreu miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazást készül tartani a megszorító intézkedésekről Görögországban. A direktórium megítélése szerint a népszavazás megkérdőjelezné az egy hónappal korábban nagy nehezen megszületett megállapodást, amely a Görögországot térdre kényszerítő gazdaságpolitika tovább szigorítását írta elő az országnak.

Papandreut egy csúcsértekezlet két ülése között rendelték Cannes-ba, amelyen túlságosan kicsinek ítélt országa nem vett részt. Előszobázására kényszerült és nyilvános dorgálást kapott Angela Merkeltől, valamint Nicolas Sarkozytól is, noha mindkettőjüket felelősség terheli a válság elmélyüléséért. Papandreu végül nem tartott népszavazást, és le kellett mondania. Utóda, az EKB korábbi alelnöke azonnal egy olyan szélsőjobboldali formációval bővítette kormányát, amely a görög ezredesek 1974-es bukása óta politikailag szalonképtelennek számít. A „trojka” ezt a fejleményt szenvtelenül fogadta.

Az európai politikának eredetileg az lett volna a célja, hogy biztosítsa a növekedés lehetőségét, megszilárdítsa a demokráciát olyan országokban – Görögország, Spanyolország, Portugália –, amelyeket hajdan katonai junták kormányoztak, és ártalmatlanítsa „a háborús bűnökért felelős nacionalizmust”.

A jelenlegi európai politika azonban pontosan az ellenkezőjét éri el: sorozatos megszorításokat kényszerít ki, a kormányokat a tőzsdék engedelmes bábjává degradálja és ellenségeskedést szít a vén kontinens népei között. „Nem maradhatunk tovább Németország rabszolgái” – méltatlankodik egy spanyol fiatalember, aki nem szeretne Berlinbe vagy Hamburgba önkéntes száműzetésbe menni csupán azért, hogy munkát kapjon. Az olaszokat leginkább a francia elnök arroganciája sérti, s érthető a kérdésük, mi jogosítja fel Sarkozyt erre. Sok görög elítéli, hogy megszálló erők veszik birtokba országukat; előfordul, hogy a politikai karikatúrákon a német kancellárt náci egyenruhába öltöztetik.

A megszorító politika által sanyargatott népek az európai történelemben számos analógiát találhatnak. Noha óvakodnánk az események súlyának összehasonlításától, a legutóbbi athéni fejlemények 1968 nyarának csehszlovákiai eseményeit, a „prágai tavasz” leverését, Alexander Dubcek kommunista vezető eltávolítását idézik. A Görögországot protektorátussá alacsonyító „trojka” az azóta megszűnt Varsói Szerződés szerepét, Papandreu pedig annak a Dubceknek a figuráját játszotta el, aki sohasem mert volna ellenállni. Mindkét esetben a „korlátozott szuverenitás” doktrínájának érvényre juttatásáról van szó. Persze világos, hogy Görögországban, ahol jelenleg három hitelminősítő diktálja az eseményeket, a következmények gyilkos természete kevésbé domborodik ki, mint amikor szovjet tankok járőröztek a határban.

Az Európai Unió és az IMF, miután eltaposta Görögországot és megalázta Olaszországot, most Magyarországot és Spanyolországot vonja totális ellenőrzése alá.

Fordította: Forgács András   

Hozzászólások   

0 #19 adob91 2011-12-28 20:08
Idézet - imbrea józsef:
az elözö bekiabálásomhoz hozzáadandó
Kedves inbrea józsef kicsi úgy látom eltévedtél. Mindannyian tudjuk, hogy a hatalomra törők lopnak, harácsolnak. Se a cikk a világszintű banki disznóságról szól. Ebbn ovi csak egy kis pont! Ahogy annak sincs sok értelme, hogy önmagunkat ismétlgetjük, nyafogunk. Dehát a cikk is egyoldalú.
0 #18 imbrea józsef 2011-12-28 19:35
az elözö bekiabálásomhoz hozzáadandó- a demokrahácsok mozgatói, a goldmansachsos pondrók a f...sz ún. mérsékelt elemeivel háttéralkut akarnak kőtni. céljuk ubu viktorkirály menesztése, hogy egy megbízhatóbb, hatékonyabb gauleitert varrjanak a nyakunkba, hogy mégtőbb levet facsarjon ki a magyar citromból, azaz belőlünk. az 1989-es pocsadék feltalálta a magyar citromot, amelyet végtelenségig lehet facsarni, mert mindig fog levet adni. de ebbe nagyot fognak tévedni, és hamarosan
0 #17 adob91 2011-12-28 17:47
A bankok "áldásos" tevékenysége következtében a hitelek bedőlnek a lefoglalt jelzálogos ingatlanok a kutyának sem kellenek, mert nincs pénzük az embereknek, hogy megvegyék. Az 50 éves ciklus végén még próbálkoznak a világháborúval, de ebbe a kirobbantók is belehalnának. Az igazi probléma, hogy annyira megosztották már az embereket, hogy nehéz lesz újra közösségi társadalmat létrehozni. Ezért kell ebben a kb. 14 hátralévő évben felébreszteni az embereket. Összefogás kell, élelem kell, hogy tömeges éhséglázadások ne legyenek. A gyermekek butítását fel kell váltsa a kompetenciák felismerése, erősítése. Tudjam mit tudok, mire vagyok képes, és mit szeretek, AKAROK csinálni. Hogy a fiatalok a saját lábukra legyenek képesek állni! De EGYEDÜL NEM MEGY! a GARAS-kERN DUÓNAK IGAZA VAN!Kell egy csapat! És, ha nincs pénz, akkor a csere-kereskede lem teszi lehetővé, hogy ne haljunk éhen. Lesznek valódi szövetkezések, lesznek a becsődökt üzemekben munkástanácsok.
0 #16 adob91 2011-12-28 17:30
Idézet - Salga István:
Azt kérdezi Serge Halimi "hogy lesz ebből békés és jóléti európa?"
Miért? Mondta valaki, hogy ezt akarják? .
Serge Halim kérdése jogos és fontos. Mert az írás csak az egyik oldallal foglalkozik. A Föld lakosságának kb.1 %-ával. Egy közmondással kezdem: "Sokat akar a szarka, és nem bírja a farka!" És Hegellel folytatom: Szerinte, és ezt a történelem bizonyítja is, egy adott helyzet (Tézis) ellentételeként alakul egy Antitézis, és végül lesz egy Szintézis mondjuk így, kompromisszum. Ami megint Tézisként kivált egy Antitézist, stb. Ezek a közeledő változások mint egy spirál, egyre szűkebbek, míg végül a legjobb megoldást érik el. Így megy előre a történelem! A Világválságokró l írtam kommenteket. A bankok felakaszthatják a pénzüket a kéménybe, vagy az utcaseprők söprik össze az értéktelen papírokat, mert az infláció is törvényszerű. Erre példa az amerikai 2008-as jelzálog-válság , bár ez csak egy pillanata a Ciklusnak. Folyt.köv.
0 #15 Salga István 2011-12-28 13:58
Azt kérdezi Serge Halimi "hogy lesz ebből békés és jóléti európa?"
Miért? Mondta valaki, hogy ezt akarják? Itt a több és még több , és még annál is több pénz bezsebelése a fontos. Komolyan gondolja valaki, hogy a pénzvilágnak fontos, hogy bárki is aránylag jólétben éljen a világon? Arról ők is megfeledkeznek - a nagy uralkodni vágyás közben -, hogy az uralkodás felelősséggel is jár. Azt hiszem, hogy majd megtanulják, de ez keserves tanulás lesz. Az egész világ népeit nem lehet az idők végezetéig hülyének nézni.
0 #14 adob91 2011-12-26 23:15
Idézet - imbrea józsef:
ami agyarországon folyik,
Tisztelt 2/3-ad!

Meddig tűrik még, hogy egy eszelős hatalommániás uralkodjon Önök felett? Hogy képesek legjobb tudásuk ellenére a bekiabáló vezényszavára szavazni? Saját maguknak ártanak, hiszen többségük a saját körzetük elleni lépésekhez adja a szavazatát. Jó, tudom, zsírosan megkeni Önöket a kormány, de tudják, hogy ennek meglesz még a böjtje. Csődbe viszik az országot a szavazatukkal. Egyáltalán tudják, mire szavaznak? Ne legyenek bábuk! Ne engedjék, hogy dróton rángassák Önöket! Csak van lelkiismeretük! Rázzák le a bilincseiket, ne szolgálják ki egy eszement kisdiktátor lázálmait! Orbán a legfeljebb 5 talpnyalójával tehetetlen, ha a tisztesség, a tudás alapján másképp szavaznak! Hogy belenézhessenek reggel a tükörbe, ne kelljen szemen köpni magukat, meg kell szabadulniuk a kényszer-döntés ektől!
0 #13 imbrea józsef 2011-12-26 22:52
ami agyarországon folyik, az hieronymus bosch lázálmos rémképeit is elhalványítja. egy eszelős kannibálbanda lemészárolja a maradék egészségügyet, szociális ellátást, stb... és kik a legnagyobb pofájú ellenzékei ; nem mások, mint a levitézlett komprádorcsürhe lék és liberális szennysajtója. az éppencsakhogy ébredező ellenállásra rátelepedtek ezek a ballib senkiháziak, így megfojtva egy esetleges felkelés lehetőségét, mind vittorio ui, mind a 21. század gertrudis királynéja ellen. ne hagyjuk e demokrahácsokat érvényesülni.
0 #12 adob91 2011-12-25 18:47
A kapitalizmusnak már nincs jövője. Atermékek eladhatatlanok, mert az embereknek nincs pénze. Amúgyis általában max. 10 évre terveznek profitot. (Beáll a piacon elfogadható általános egyenértékes.)
Ahogy Chomsky mondta: "Amerikában nincs olyan jólmenő vállalkozás, amelynek ne lenne állami megrendelése." És ez nemcsak Amerikára igaz. Hitellel, garanciát vállalva az állam tömi a gazda(g)ságot A tőkés meg azonnal kamionban viszi ki a pénzt az országból. Már mondtam, pénz nélkül nincs üzlet!
0 #11 todor48 2011-12-25 18:23
Egyetértek veled, kedves barátom. Azonban abban nem vagyok egészen biztos, hogy a mai kapitalizmus -amely maga felelős az ökológiai válságért is- a maga eszközeivel meg tud oldani bármilyen maga teremtette válságot. Tehát, igazat kell adnom annak az osztrák újságirónak, aki a válság nyilvánosságra kerülésekor a következőket irta a Presse-ben:"Vég e a turbokapitalizu snak!" Talán ennél jobban senki sem jellemezte a globálkapitaliz must. Igen, vége van, de mi lesz helyette? Emberséges kapitalizmus? Van-e olyan?
0 #10 adob91 2011-12-25 11:30
Folyt.: A számlapénz csak pár betű-szám a számítógépen. De ettől az emberek még mindig nem tudnak vásárolni. És jön a kölcsönös baráti együttműködés, a csere. Ahogy 1944-48. között megtörtént A lakosság fogott össze az újjáépítésben. Hiába, "NINCS PÉNZ ÉS ENNI KELL"! Marx idején a hadiipar volt a mentőöv. A II. Világháborúnál, már volt New Deal, Németországban útépítés. (Persze kényszerítéssel .) Most viszont már ökológiai válság IS van! Vörösiszap, cián, szemét, felmelegedés, ózonlyuk, stb. Ezek rendbehozásához sok ember kell! "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!"

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés