Meglepetés Csehországban

babis2Október 20-21-én parlamenti választásokat tartottak a Cseh Köztársaságban, ami gyökeresen megváltoztatta az erőviszonyokat. A törvényhozásban megerősödött a jobboldal és a baloldali pártok súlyos vereséget szenvedtek.

A korábbi hét helyett most kilenc párt lépte át az ötszázalékos bejutási küszöböt, ami a politikai mezőny további szétforgácsolását okozta. Az előzetes felmérések egyedül a gyakran cseh Trumpnak nevezett, 63 éves Andrej Babiš szlovák származású multimilliárdos által alapított ANO 2011 nevű mozgalom első helyét találták el pontosan.

A jobbközép irányzatú, liberális populista ANO (Igen) a voksok 29,64 százalékát kapta és a 200 fős parlamentben 78 mandátumot szerzett. Nyíltan az elégedetlenekre számító, elitellenes Babiš befolyásos médiabirodalommal rendelkezik és az ország második leggazdagabb embere. A politikus népszerűségének nem ártottak törvényekbe ütköző akciói sem. A sajtó rendszeresen hazugságokon kapta, de a személyét ért bírálatokat összeesküvésnek minősítette. Felmerült az a vád is ellene, hogy pénzügyminiszterként a felügyelete alá tartozó adóhivatal segítségével tönkretette üzleti konkurenseit. EU pénzekkel elkövetett visszaélések gyanúja miatt, a parlament felfüggesztette Andrej Babiš mentelmi jogát, de ez az új ciklusra már nem vonatkozik. Az ANO az Európai Parlamentben a liberálisok (ALDE) pártcsaládjához tartozik.

Második helyezett 25 mandátummal a Vaclav Klaus volt államfő által alapított euroszkeptikus, nemzeti liberális, Polgári Demokrata Párt (ODS) lett. Harmadik helyen az 2004-ben alakult Cseh Kalózpárt (CPS) végzett, amely először jutott be a parlamentbe. A Kalózpártnak 22 képviselője van. A politikai mezőny centrumához tartozó pártot főleg a nagyvárosi értelmiség és a fiatalok támogatták. Programjában a bürokrácia leépítése, az e-kormányzás és az átláthatóság szerepel. A CPS elnöke, Ivan Bartoš 37 éves informatikus.

A szélsőjobboldali, fajgyűlölő és iszlámellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) vezetője a cseh-japán származású, 45 éves Tomio Okamura. Választási programjában a halálbüntetés bevezetése és az EU-ból történő kilépés is szerepelt. Az SPD 22 mandátumot szerzett.

A jobbközéphez sorolhatók a kereszténydemokrata KDU-CSL, a TOP 09 és az önkormányzati érdekeket képviselő STAN, amelyek 10, 7, illetve 6 helyet szereztek. 2010-13 között a kormányban résztvevő liberális és antikommunista TOP 09 korábbi 26 mandátumából csak hetet tudott megtartani, de a prágai szavazók megmentették a pártot a parlamenti kieséstől. Elpártolt híveik főleg a kalózokat támogatták.

A leköszönő kormány vezető ereje, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), 650.000 szavazó elvesztésével történetének legnagyobb vereségét szenvedte el.  A pártot súlyos belső konfliktusok és Miloš Zeman elnökkel folytatott viták is terhelték. A ČSSD a bevándorlás kérdésében közel állt a jobboldalhoz, de ez a taktika sem hozott sikert. A korábbi 50 helyett, a pártnak csak 15 parlamenti képviselője maradt. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) mintegy 250.000 voksot vesztett, de 25.000 szavazattal megelőzte a szociáldemokratákat.  A párt elsősorban a leépített ipari régiókban (Karlovy Vary, Ŭsti nad Labem stb.) valamint a kis és közepes városokban élvez jelentősebb támogatást. A kommunisták a választásokon a 2013-ban elért 33-al szemben, most 15 mandátumot kaptak. A KSČM elnöke, Vojtěch Filip 62 éves jogász. A baloldalról elfordult szavazók elsősorban az ANO-t és kisebb arányban a Kalózpártot választották.

A kiegyensúlyozott gazdasági helyzet ellenére, az ANO győzelméhez jelentősen hozzájárult a politikai elit elhasználódása, ami véget vetett a jobb- és a balközép pártok negyedszázados kormányzásának. A változást segítette, hogy a lakosság jelentős része euroszkeptikus és ellenzi az integráció elmélyítését. Nem valószínű azonban, hogy az üzleti életben érdekelt, pragmatikus és ideológiához kevéssé kötődő Andrej Babiš Budapesthez és Varsóhoz hasonlóan szembefordulna Brüsszellel. A politikus várhatóan megpróbálja pártjához és vállalataihoz hasonlóan, erős kézzel irányítani az országot.

Babiš hatalomkoncentrációra, a többségi választási szisztéma bevezetésére és az ellenőrző rendszerek meggyengítésére törekszik. A vitás kérdéseket népszavazásra bocsátaná. Parlamenti többség híján azonban alkotmányreformot nem tud végrehajtani. Egyelőre egyetlen párt sem hajlandó egy Babiš vezetésű kabinetbe belépni. Elképzelhető egy kisebbségi kormány alakítása, amit esetről-esetre egyes pártok megtámogatnának. A döntés Miloš Zeman kezében van, aki a januári elnökválasztás miatt taktikázik. Az elnök számára az újrázáshoz nélkülözhetetlen az ANO támogatása. Az elnökválasztás után, az előrehozott parlamenti választás lehetőségét azonban nem lehet kizárni.                                                             

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés