Ebül szerzett jószág ebül vész el. De nem a Goldman Sachsnál!

Az államok ellenszolgáltatás követelése nélkül mentették meg a bankokat. Cserébe a bankok visszaszerzett erejükkel az államok ellen fordulnak. És még zsarolják is őket, hasznot húzva azoknak a galádságoknak a leleplezésével, amelyeket megköveteltek tőlük. Hiszen amikor az államba vetett bizalom csökken, a hitelkamat növekszik…

 

k2goldman_sachsA Goldman Sachs segített Görögországnak abban, hogy titokban euró-milliárdokat vegyen kölcsön. Majd, hogy megkerülje az államadósság mértékét korlátozó európai szabályokat, a Wall Street-i cég azt javasolta Athénnak, folyamodjon leleményes könyvelési és pénzügyi trükkökhöz. Ezeknek az újításoknak a számlája tovább növelte a már amúgy is jelentős görög államadósságot[1]. Ki nyert ezen az üzleten, és ki fizette a cechet? A Goldman Sachs elnök-vezérigazgatója, Lloyd Craig Blankfein nemrég 9 millió dolláros bónuszt vett fel; a hellén közalkalmazottak viszont kénytelenek lemondani egyhavi fizetésükről.

Valamelyest hasonlóan a bankokhoz egy állam „túl nagy ahhoz, hogy csődbe mehessen” (lásd Laurent Cordonnier cikkét). Megmentik tehát, de az államnak ez nagyon sokba kerül. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is hajthatatlannak mutatkozik Athénnal szemben, már csak azért is, mert az Európai Központi Bank, az EKB úgy tesz, mintha most fedezné fel a Wall Street trükkjeit.  Görögországnak – figyelmeztetett Trichet – „rendkívüli eréllyel” kell kiigazítania „őrült röppályáját”. Az Európai Unió „intenzív és kvázi állandó ellenőrzése” mellett, azaz lemondva gazdasági szuverenitásáról, a GDP 12,7%-ára rúgó 2009-es deficitjét 2012-re 3%-ra kell leszorítania. A költségvetési mérleg tíz százalékpontos javításának feladata istenkísértés, különösen a vérszegény gazdasági növekedés közepette. Vagyis itt nem „szigorúságról”, hanem kőkemény sebészeti beavatkozásról van szó. Mindebben az az érdekes, hogy az egésszel az euró árfolyamát akarják garantálni egy olyan pillanatban, amikor az Egyesült Államok és Kína fejlődésük konszolidálása érdekében valutáik leértékelésére törekednek[2].

Angela Merkel egyenesen „szégyenteljesnek” nevezte, hogy „azok a bankok, amelyek egyszer már a szakadék szélére sodortak bennünket, még részt is vesznek Görögország költségvetési adatainak meghamisításában”. Az ilyen típusú, szóban elhangzott bírálatok azonban nem hatják meg a Goldman Sachsot. Amikor Blankfein bónuszáról kérdezték, Barack Obama elnök minden kritikától tartózkodott: „Az amerikaiak többségéhez hasonlóan én sem ítélem el a sikert és a vagyont. Mindez a piacgazdaság részét képezi.[3] Ez a vagyon, mint ismeretes, az egész közösséget szolgálja: a tavalyi évben a Goldman Sachs a profitja után 0,6% adót fizetett…

Fordította: Ferwagner Ákos    



[1] A 2010. február 13-ai The New York Times azt írta, a Goldman Sachs honorárium címén 300 millió dollárt kapott. Arról volt szó, hogy találtak egy olyan trükköt, amelynek révén Görögország titokban dollármilliárdokat vehetett fel hitelbe. Mindezt azért, hogy ne sodorják veszélybe a már amúgy is nagyon eladósodott ország európai monetáris unióbeli tagságát.

[2] Yves de Kerdrel: Le problème ce n’est pas la Grèce, c’est l’euro. Le Figaro, 2010. február 16.

[3] Harper’s, New York, 2010. február.